Connect with us

Európai Unió

ELŐRE A JÖVŐBE! Az EU négy fejezetet nyitott meg Szerbiával, a szerb államfő közben új jelszót vezetett be

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

unios szerb
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Unió Tanácsa újabb csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitását hagyta jóvá Szerbia számára, ezek az úgynevezett zöld menetrendre és a fenntartható összeköttetésekre vonatkoznak. A tanács tájékoztatása szerint ez két témakör (klaszter) négy fejezetét érinti, hamarosan megmagyarázzuk, hogy mit jelent ez. Ezek között a közlekedéspolitikáról szóló 14. fejezet, az energiáról szóló 15. fejezet, a transzeurópai hálózatokról szóló 21. fejezet és a környezetvédelemről és az éghajlatváltozásról szóló 27. fejezet szerepel.

Fokozott dinamizmus

A 2014 januárjában kezdődött csatlakozási tárgyalások keretében az új fejezetek megnyitását az tette lehetővé, hogy az tagországok – a csatlakozási folyamat fellendítésének céljából – jóváhagyták az úgynevezett új bővítési módszertant.

Ennek értelmében a 35 csatlakozási fejezetet hat témakörbe (klaszterbe) sorolták, a most megnyitott négy fejezet két témakört érint, ez a legegyszerűbb és legérthetőbb megfogalmazás, viszont a kétszintű besorolás még biztosan okoz értelmezési problémákat.

A módszertan alapján az Európai Unió ezentúl nagyobb hangsúlyt fektet az alapvető reformokra, továbbá „fokozott dinamizmust és kiszámíthatóságot” szeretne biztosítani az „objektív kritériumokon és szigorú feltételrendszeren” alapuló csatlakozási folyamatnak. (Ez egy többismeretlenes egyenlet, de remélhetőleg mindenki érti, akit ez érint.)

Az uniós tanács a mostani négy fejezet megnyitásakor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos fejezetek, valamint Szerbia Koszovóval fenntartott kapcsolatainak normalizálása terén történő haladás továbbra is alapvető fontosságú, és meghatározza a csatlakozási tárgyalások ütemét.

A diplomáciai bikkfanyelven megfogalmazott mondat azt jelenti, hogy az Európai Unió továbbra sem, illetve még mindig (nézőpont kérdése) nem mond le arról, hogy Szerbia a csatlakozásáért cserében ismerje el Koszovó függetlenségét, amire a szerbek a jelenlegi állás szerint a „poklok kapuival” is dacolva azt válaszolják, hogy „nem, nem, soha”, bár több gondolatot valószínűleg nem tudnának idézni József Attila verséből!

Szijjártó Péter az EU kül- és európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülése, illetve a szerb kormányközi konferencia után tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy ha Magyarországon múlott volna, akkor Szerbia már tegnap az Európai Unió tagjává vált volna.

– Most, amikor az EU számos történelmi jelentőségű kihívással néz szembe, a bővítés kifejezetten jó hír, sikertörténet lehetne

– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter, megjegyezve, hogy az unió a harmincöt tárgyalási fejezetből eddig huszonkettőt nyitott meg Szerbiával.

– Mi azt gondoltuk, hogy ma legalább dupla ennyit kellett volna megnyitni, mi azt gondoljuk, Szerbia erre készen áll, sajnáljuk, hogy ebben a kérdésben nem sikerült konszenzust elérni Brüsszelben

– fogalmazott Szijjártó Péter, megjegyezve: Magyarország arra törekszik, hogy Szerbia a jövőben minél több tárgyalási fejezetet nyisson meg az EU-val.

Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő pozitív fejleménynek nevezte a fejezetcsoport megnyitását, és annak a véleményének adott hangot, hogy „a Szerbia tárgyalási folyamatát eddig blokkoló tagállamok is felismerték”: hazája készen áll egy újabb nagy lépés megtételére.

A vajdasági képviselő hangsúlyozta: megtérülni látszik a Szerbia kormánya által befektetett munka.

Az új harci jelszó

Egy szerbiai (nem ellenzéki) szakértő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy igazából nem az a fontos, hogy hány fejezetet nyitnak meg, hanem inkább az, hogy hányat zárnak le, és ezen a téren még van pótolni való, az említett 22 két megnyitott fejezetből eddig ugyanis mindössze csak kettőnek sikerült a végére járni.

A fenti állítás valószínűleg igaz, viszont az is igaz, hogy lezárni csakis azokat a fejezeteket lehet, amelyeket sikeresen megnyitottak, ezért mindenképpen örülni kell a mai napnak, főleg, hogy két évig gyakorlatilag nem történt semmi ezen a téren. A minden szerbek vezetőjének szerepét betöltő Aleksandar Vučić kifejezetten örült is a sikernek, amelyet az ő irányításával ért el az ország.

– Ez jelentős, nagy siker Szerbia számára, köszönet ezért Ursula von der Leyennek, és nagy köszönet ezért minden tagállamnak. Egyúttal gratulálok Szerbia összes polgárának, mert őket illeti a legnagyobb köszönet azokért a reformokért, amelyeket az utóbbi években hajtottunk végre. A kormánytól pedig azt kérem, hogy folytassa a reformokat a jogállamiság terén, és minden más területen, amiről beszéltem

– mondta a szerb államfő, aki ezúttal nem volt eléggé jól nevelt, mondhatnánk azt is, hogy hálátlan volt, mert Magyarországnak nem mondott köszönetet, pedig apait-anyait beletettek azok, akik magyar részről támogatták a szerb előrelépést. Viszont eléggé figyelmes volt ahhoz, hogy az uniós tanács által hangsúlyozott két fontos témakörből ne említse meg a másodikat, és ne juttassa senkinem sem az eszébe a „nem, nem, soha” effektust.

A szerb elnök viszont minden kétséget kizáróan megjegyezte, hogy az „egység mindennél fontosabb”, ami nemcsak fontos, hanem mondhatnánk, egyenesen fenséges lenne kormányzati szempontból, főleg így a választások előtt.

– Ez nagy bátorítás és biztatás, amikor egységesek vagyunk, amikor mindannyian együtt vagyunk, amikor harcolunk a hazánkért, akkor mindig, mindent el tudunk érni. Éljen Szerbia, és előre a jövőbe!

– adta ki a jelszót a szerbiai államfő az ország lakosságához intézett rövid szózatában. A második buzdítás ugyan kicsit „spielbergesre” sikeredett, különösebb magyarázatra azonban aligha van szükség hozzá, Szerbia uniós tagsága ugyanis egyelőre/még mindig a tudományos-fantasztikum szférájába tartozik, ami nem azt jelenti, hogy nem lehetséges, hanem csak azt, hogy esetleg majd valamikor a távoli jövőben következik be.

Koszovó

Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

kívánság, Borrell
BRÜSSZELI KÁPOSZTA: Sajnálom, apa, többé nem csinálok ilyet - hazudja a szerb elnök Josep Borrellnek (Forrás: Twitter, Le Chou News)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.

Három kívánság

Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.

A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.

kívánság, Borrell

ÉDES NÉGYES: Macron Vučić, Scholz pedig Osmani ügyvédje (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.

– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül

– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.

Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.

Borrell befenyített

Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.

Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.

Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.

A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.

A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava