Bosznia
LEVELEZŐ TAGOZAT: Dodik kaszárnyákat támadna meg a bosnyákok és horvát lakájuk szerint, avagy szerb furfangok 26 évvel Dayton után
A címben szereplő nyakatekert megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a három tagú elnökségből ketten, Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, a bosnyák szavazatokkal megválasztott horvát elnökségi tag, levelet küldtek a Békevégrehajtó Tanács irányító szervének munkájában részt vevő állam- és kormányfőknek. Mindez három héttel ezelőtt történt, ám csak most hozták nyilvánosságra. A lépés azt jelzi, hogy a bosnyákok és az ő akaratukkal azonosuló horvát elnökségi tag minden követ megmozgatnak azért, hogy felhívják a figyelmet a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik tevékenységére, aki megítélésük szerint veszélyezteti az ország és Európa békéjét. Itt most csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a daytoni szerződés olyan, mint a Biblia vagy a Korán, sokféle értelmezése és magyarázata van.
Miért fontos ez?
Nagyon egyszerű. Azért, mert a „levelező tagozat”, értsd Džaferović és Komšić, azokhoz az országokhoz fordult, amelyeknek a képviselői iránymutatásokkal látják el a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottját, jelen esetben Christian Schmidtet.
Vagyis Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, kvázi horvát képviselő ezzel is nyomást szeretne gyakorolni a boszniai főmegbízottra, hogy váltsa le Milorad Dodikot, aki a boszniai szerbeket jeleníti meg az elnökség munkának aligha nevezhető civakodásában.
Miután a Balkánon (is) minden mindennel összefügg, ezért a hír „köztudatba emelésének” időzítésével is lehetett célja a boszniai elnökség „levelező tagozatának”, ma van ugyanis 26 éve annak, hogy több hetes egyeztetésnek álcázott huzavona után Daytonban, amely a világ Balkánon kívüli (szerencsésebb/szerencsétlenebb) részében a repülés úttörőiről „híresült el”, szerbek-bosnyákok-horvátok aláírták a boszniai öldöklést lezáró békeszerződést.
Mintegy három héttel később, az 1995. december 8-a és 9-e között tartott londoni konferencián pedig létrehozták a Békevégrehajtó Tanácsot (Peace Implementation Council, PIC), amely egy ötvenöt országból és szervezetből álló fórum: ennek az ötvenöt tagon felül változó számú megfigyelője is van.
Valakinek már akkor feltűnhetett, hogy némileg túlbonyolították a helyzetet, és ezért gyorsan még tovább bonyolították, megalakítván a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületét (Steering Board, SB), amely a főmegbízott elnökletével a PIC végrehajtó szerve. Az Irányító Testület tagjai: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, az EU soros elnöke, az Európai Bizottság, valamint az Iszlám Konferencia Szervezete, amelyet Törökország képvisel.
Az Irányító Testület háromhavonta ülésezik, fő feladata, hogy a főmegbízottat politikai iránymutatásokkal lássa el. A főmegbízott személyére is ez a testület tesz ajánlást, amit aztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagy jóvá, vagy nem hagy jóvá, most az utóbbi eset forog fenn.
És itt van a kutya elásva: innen eredeztethető ugyanis az a derivátum, amelyet Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szerbiában többen is képviselnek, miszerint Christian Schmidt tulajdonképpen „illegális/illegitim főmegbízott”, mert a Biztonsági Tanácsban nem szerezte meg Oroszország és Kína támogatását.
A „levelező tagozat” tehát nem az 55 + még néhány ország vezetőjét kereste meg, hanem csak a „szűkebb keretnek” számító irányító testület tagállamaihoz és tagszervezeteihez fordult, aminek egyetlen értelme az előbb említett nyomásgyakorlásban van az „illegális/illegitim főmegbízottra” vonatkoztatva.
Itt a hangsúly azon van, hogy a szerb álláspont szerint, tetszik, vagy nem tetszik, Christian Schmidt sem ténylegesen, sem törvényesen nem rendelkezik érvényes felhatalmazással, vagyis „de jure” nem töltheti be a főmegbízotti posztot, bár „de facto” ott van Bosznia-Hercegovinában, mert a világ szerencsésebb/szerencsétlenebb része nem érti az Oroszország és Kína által megtámogatott szerb álláspontot, és őt tekinti főmegbízottnak.
Dodik már korábban jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (RS) megtalálja azokat a mechanizmusokat, amelyek által „álképviselet” miatt beperli Christian Schmidtet Németországban, mert Bosznia-Hercegovinában anélkül jár el vagy tesz nyilatkozatot, hogy törvényes és érvényes képviseleti joga lenne.
A boszniai szerb vezető részéről ez előzetes manőver, amellyel szeretné elkerülni a leváltását, a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testülete ugyanis 1997-es bonni találkozóján újraértelmezte, és módosította a főmegbízott mandátumát, aki az úgynevezett „bonni felhatalmazások” alapján attól kezdve akár fel is mentheti hivatalából a Bosznia-Hercegovina államiságát veszélyeztető tevékenységet folytató politikusokat.
Ezt viszont nem teheti meg a főmegbízott, esetünkben Christian Schmidt, akinek „de jure” nincs mandátuma a poszt betöltéséhez, vagyis illegálisan/illegitim módon cselekedne, miután – mint már említettük – Oroszország és Kina nem szavazta meg a kinevezését. A szerbek minden kétséget kizáróan erre hivatkoznának, ha Schmidt a „de facto országok”, vagyis a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületében résztvevő nyugati államok sugallatára leváltaná Milorad Dodikot a bosznia-hercegovinai elnökségi tisztségről.
És akkor mi van a levélben?
Ezek után jogosan és ténylegesen merül fel a kérdés, hogy akkor mi van a levélben? A legegyszerűbben fogalmazva egy „baráti segítségkérésről” van szó, ami ugyan nem jelenti külföldi csapatok azonnali behívását, de a megfogalmazás alapján legvégső esetben akár azt is jelentheti. Nézzük tehát szó szerint!
Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének tagja három éve kisebb-nagyobb mértékben blokád alatt tartja Bosznia-Hercegovina intézményeit. Az elmúlt hetekben Bosznia-Hercegovina állami intézményeinek megdöntésére törekedett.
Ezek az állami intézmények a daytoni megállapodás végrehajtásának fáradságos folyamata során jöttek létre az elmúlt 26 évben. Nekik köszönhetően a béke a nemzetközi erők kivonása után is megmaradt hazánkban. Az intézményeket ért csapás a stabilitást és a béke alapjait éri Bosznia-Hercegovinában.
(Milorad) Dodiknak, Bosznia-Hercegovina elnökségi tagjának a bejelentése, miszerint Bosznia-Hercegovina alkotmányával ellentétben újra megalakítja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregét és megtámadja a bosznia-hercegovinai (szövetségi) fegyveres erők laktanyáit, az egyenes utat jelenti az eszkalációhoz.
Az ilyen bejelentések nemcsak Bosznia-Hercegovinát, hanem általában véve az európai békét és biztonságot is veszélyeztetik.
Tekintettel arra, hogy az Ön hazája tagja a Békevégrehajtó Tanácsnak, felkérjük Önt, hogy fordítson figyelmet a bosznia-hercegovinai biztonsági válságra, és használja fel hatalmát a daytoni megállapodás, valamint Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének és az Európa ezen a részén uralkodó békének a megőrzése érdekében.
A jól szerkesztett levél aláírói (lásd levelező tagozat) tehát megállapítják, hogy a bosznia-hercegovinai békét 26 éve tartó fáradságos folyamat árán/során sikerült megőrizni, ám most a boszniai szerbek vezetője le akarja rohanni a kaszárnyákat, ezért mindenkinek arra kell felhasználnia a hatalmát, hogy megőrizze Daytont, Boszniát, Európát, és lehetőleg az egész galaxist, bár ez nincs benne a levélben. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a levelet elvben az oroszoknak is megküldték, pedig ők aligha vennének részt ebben a galaktikus tervben, vagy legalább is nem úgy, ahogy azt a levelező tagozat szeretné.
Aki tehát a 26. évforduló alkalmából most pezsgőt bontana Dayton éltetésére, az kétszer is gondolja meg, mert nem igen van mit ünnepelni, hála nektek Bosznia népei, entitásai és egyebei.
Bosznia
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.
Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.
A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.
Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.
Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
- Szerbia7 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó5 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia7 nap telt el azóta
A belgrádi orosz nagykövetség az Európából kiutasított orosz diplomaták gyűjtőhelye