Bosznia
LEVELEZŐ TAGOZAT: Dodik kaszárnyákat támadna meg a bosnyákok és horvát lakájuk szerint, avagy szerb furfangok 26 évvel Dayton után
A címben szereplő nyakatekert megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a három tagú elnökségből ketten, Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, a bosnyák szavazatokkal megválasztott horvát elnökségi tag, levelet küldtek a Békevégrehajtó Tanács irányító szervének munkájában részt vevő állam- és kormányfőknek. Mindez három héttel ezelőtt történt, ám csak most hozták nyilvánosságra. A lépés azt jelzi, hogy a bosnyákok és az ő akaratukkal azonosuló horvát elnökségi tag minden követ megmozgatnak azért, hogy felhívják a figyelmet a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik tevékenységére, aki megítélésük szerint veszélyezteti az ország és Európa békéjét. Itt most csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a daytoni szerződés olyan, mint a Biblia vagy a Korán, sokféle értelmezése és magyarázata van.
Miért fontos ez?
Nagyon egyszerű. Azért, mert a “levelező tagozat”, értsd Džaferović és Komšić, azokhoz az országokhoz fordult, amelyeknek a képviselői iránymutatásokkal látják el a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottját, jelen esetben Christian Schmidtet.
Vagyis Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, kvázi horvát képviselő ezzel is nyomást szeretne gyakorolni a boszniai főmegbízottra, hogy váltsa le Milorad Dodikot, aki a boszniai szerbeket jeleníti meg az elnökség munkának aligha nevezhető civakodásában.
Miután a Balkánon (is) minden mindennel összefügg, ezért a hír “köztudatba emelésének” időzítésével is lehetett célja a boszniai elnökség “levelező tagozatának”, ma van ugyanis 26 éve annak, hogy több hetes egyeztetésnek álcázott huzavona után Daytonban, amely a világ Balkánon kívüli (szerencsésebb/szerencsétlenebb) részében a repülés úttörőiről “híresült el”, szerbek-bosnyákok-horvátok aláírták a boszniai öldöklést lezáró békeszerződést.
Mintegy három héttel később, az 1995. december 8-a és 9-e között tartott londoni konferencián pedig létrehozták a Békevégrehajtó Tanácsot (Peace Implementation Council, PIC), amely egy ötvenöt országból és szervezetből álló fórum: ennek az ötvenöt tagon felül változó számú megfigyelője is van.
Valakinek már akkor feltűnhetett, hogy némileg túlbonyolították a helyzetet, és ezért gyorsan még tovább bonyolították, megalakítván a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületét (Steering Board, SB), amely a főmegbízott elnökletével a PIC végrehajtó szerve. Az Irányító Testület tagjai: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Nagy- Britannia, Egyesült Államok, az EU soros elnöke, az Európai Bizottság, valamint az Iszlám Konferencia Szervezete, amelyet Törökország képvisel.
Az Irányító Testület háromhavonta ülésezik, fő feladata, hogy a főmegbízottat politikai iránymutatásokkal lássa el. A főmegbízott személyére is ez a testület tesz ajánlást, amit aztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagy jóvá, vagy nem hagy jóvá, most az utóbbi eset forog fenn.
És itt van a kutya elásva: innen eredeztethető ugyanis az a derivátum, amelyet Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szerbiában többen is képviselnek, miszerint Christian Schmidt tulajdonképpen “illegális/illegitim főmegbízott”, mert a Biztonsági Tanácsban nem szerezte meg Oroszország és Kína támogatását.
A “levelező tagozat” tehát nem az 55 + még néhány ország vezetőjét kereste meg, hanem csak a “szűkebb keretnek” számító irányító testület tagállamaihoz és tagszervezeteihez fordult, aminek egyetlen értelme az előbb említett nyomásgyakorlásban van az “illegális/illegitim főmegbízottra” vonatkoztatva.
Itt a hangsúly azon van, hogy a szerb álláspont szerint, tetszik, vagy nem tetszik, Christian Schmidt sem ténylegesen, sem törvényesen nem rendelkezik érvényes felhatalmazással, vagyis “de jure” nem töltheti be a főmegbízotti posztot, bár “de facto” ott van Bosznia- Hercegovinában, mert a világ szerencsésebb/szerencsétlenebb része nem érti az Oroszország és Kína által megtámogatott szerb álláspontot, és őt tekinti főmegbízottnak.
Dodik már korábban jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (RS) megtalálja azokat a mechanizmusokat, amelyek által “álképviselet” miatt beperli Christian Schmidtet Németországban, mert Bosznia- Hercegovinában anélkül jár el vagy tesz nyilatkozatot, hogy törvényes és érvényes képviseleti joga lenne.
A boszniai szerb vezető részéről ez előzetes manőver, amellyel szeretné elkerülni a leváltását, a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testülete ugyanis 1997-es bonni találkozóján újraértelmezte, és módosította a főmegbízott mandátumát, aki az úgynevezett “bonni felhatalmazások” alapján attól kezdve akár fel is mentheti hivatalából a Bosznia- Hercegovina államiságát veszélyeztető tevékenységet folytató politikusokat.
Ezt viszont nem teheti meg a főmegbízott, esetünkben Christian Schmidt, akinek “de jure” nincs mandátuma a poszt betöltéséhez, vagyis illegálisan/illegitim módon cselekedne, miután – mint már említettük – Oroszország és Kina nem szavazta meg a kinevezését. A szerbek minden kétséget kizáróan erre hivatkoznának, ha Schmidt a “de facto országok”, vagyis a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületében résztvevő nyugati államok sugallatára leváltaná Milorad Dodikot a bosznia-hercegovinai elnökségi tisztségről.
És akkor mi van a levélben?
Ezek után jogosan és ténylegesen merül fel a kérdés, hogy akkor mi van a levélben? A legegyszerűbben fogalmazva egy “baráti segítségkérésről” van szó, ami ugyan nem jelenti külföldi csapatok azonnali behívását, de a megfogalmazás alapján legvégső esetben akár azt is jelentheti. Nézzük tehát szó szerint!
– Bosznia- Hercegovina a háború vége óta a legsúlyosabb biztonsági válságot éli át. A boszniai Szerb Köztársaság hatóságainak egyoldalú lépései következtében veszélybe került az alkotmányos rend és a béke Bosznia- Hercegovinában.
Milorad Dodik, Bosznia- Hercegovina elnökségének tagja három éve kisebb-nagyobb mértékben blokád alatt tartja Bosznia- Hercegovina intézményeit. Az elmúlt hetekben Bosznia- Hercegovina állami intézményeinek megdöntésére törekedett.
Ezek az állami intézmények a daytoni megállapodás végrehajtásának fáradságos folyamata során jöttek létre az elmúlt 26 évben. Nekik köszönhetően a béke a nemzetközi erők kivonása után is megmaradt hazánkban. Az intézményeket ért csapás a stabilitást és a béke alapjait éri Bosznia- Hercegovinában.
(Milorad) Dodiknak, Bosznia- Hercegovina elnökségi tagjának a bejelentése, miszerint Bosznia- Hercegovina alkotmányával ellentétben újra megalakítja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregét és megtámadja a bosznia-hercegovinai (szövetségi) fegyveres erők laktanyáit, az egyenes utat jelenti az eszkalációhoz.
Az ilyen bejelentések nemcsak Bosznia- Hercegovinát, hanem általában véve az európai békét és biztonságot is veszélyeztetik.
Tekintettel arra, hogy az Ön hazája tagja a Békevégrehajtó Tanácsnak, felkérjük Önt, hogy fordítson figyelmet a bosznia-hercegovinai biztonsági válságra, és használja fel hatalmát a daytoni megállapodás, valamint Bosznia- Hercegovina alkotmányos rendjének és az Európa ezen a részén uralkodó békének a megőrzése érdekében.
A jól szerkesztett levél aláírói (lásd levelező tagozat) tehát megállapítják, hogy a bosznia-hercegovinai békét 26 éve tartó fáradságos folyamat árán/során sikerült megőrizni, ám most a boszniai szerbek vezetője le akarja rohanni a kaszárnyákat, ezért mindenkinek arra kell felhasználnia a hatalmát, hogy megőrizze Daytont, Boszniát, Európát, és lehetőleg az egész galaxist, bár ez nincs benne a levélben. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a levelet elvben az oroszoknak is megküldték, pedig ők aligha vennének részt ebben a galaktikus tervben, vagy legalább is nem úgy, ahogy azt a levelező tagozat szeretné.
Aki tehát a 26. évforduló alkalmából most pezsgőt bontana Dayton éltetésére, az kétszer is gondolja meg, mert nem igen van mit ünnepelni, hála nektek Bosznia népei, entitásai és egyebei.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság