Connect with us

Bosznia

LEVELEZŐ TAGOZAT: Dodik kaszárnyákat támadna meg a bosnyákok és horvát lakájuk szerint, avagy szerb furfangok 26 évvel Dayton után

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

A címben szereplő nyakatekert megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a három tagú elnökségből ketten, Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, a bosnyák szavazatokkal megválasztott horvát elnökségi tag, levelet küldtek a Békevégrehajtó Tanács irányító szervének munkájában részt vevő állam- és kormányfőknek. Mindez három héttel ezelőtt történt, ám csak most hozták nyilvánosságra. A lépés azt jelzi, hogy a bosnyákok és az ő akaratukkal azonosuló horvát elnökségi tag minden követ megmozgatnak azért, hogy felhívják a figyelmet a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik tevékenységére, aki megítélésük szerint veszélyezteti az ország és Európa békéjét. Itt most csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a daytoni szerződés olyan, mint a Biblia vagy a Korán, sokféle értelmezése és magyarázata van.

Miért fontos ez?

Nagyon egyszerű. Azért, mert a “levelező tagozat”, értsd Džaferović és Komšić, azokhoz az országokhoz fordult, amelyeknek a képviselői iránymutatásokkal látják el a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottját, jelen esetben Christian Schmidtet.

Vagyis Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, kvázi horvát képviselő ezzel is nyomást szeretne gyakorolni a boszniai főmegbízottra, hogy váltsa le Milorad Dodikot, aki a boszniai szerbeket jeleníti meg az elnökség munkának aligha nevezhető civakodásában.

Miután a Balkánon (is) minden mindennel összefügg, ezért a hír “köztudatba emelésének” időzítésével is lehetett célja a boszniai elnökség “levelező tagozatának”, ma van ugyanis 26 éve annak, hogy több hetes egyeztetésnek álcázott huzavona után Daytonban, amely a világ Balkánon kívüli (szerencsésebb/szerencsétlenebb) részében a repülés úttörőiről “híresült el”, szerbek-bosnyákok-horvátok aláírták a boszniai öldöklést lezáró békeszerződést.

Mintegy három héttel később, az 1995. december 8-a és 9-e között tartott londoni konferencián pedig létrehozták a Békevégrehajtó Tanácsot (Peace Implementation Council, PIC), amely egy ötvenöt országból és szervezetből álló fórum: ennek az ötvenöt tagon felül változó számú megfigyelője is van.

Valakinek már akkor feltűnhetett, hogy némileg túlbonyolították a helyzetet, és ezért gyorsan még tovább bonyolították, megalakítván a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületét (Steering Board, SB), amely a főmegbízott elnökletével a PIC végrehajtó szerve. Az Irányító Testület tagjai: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Nagy- Britannia, Egyesült Államok, az EU soros elnöke, az Európai Bizottság, valamint az Iszlám Konferencia Szervezete, amelyet Törökország képvisel.

Az Irányító Testület háromhavonta ülésezik, fő feladata, hogy a főmegbízottat politikai iránymutatásokkal lássa el. A főmegbízott személyére is ez a testület tesz ajánlást, amit aztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagy jóvá, vagy nem hagy jóvá, most az utóbbi eset forog fenn.

És itt van a kutya elásva: innen eredeztethető ugyanis az a derivátum, amelyet Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szerbiában többen is képviselnek, miszerint Christian Schmidt tulajdonképpen “illegális/illegitim főmegbízott”, mert a Biztonsági Tanácsban nem szerezte meg Oroszország és Kína támogatását.

A “levelező tagozat” tehát nem az 55 + még néhány ország vezetőjét kereste meg, hanem csak a “szűkebb keretnek” számító irányító testület tagállamaihoz és tagszervezeteihez fordult, aminek egyetlen értelme az előbb említett nyomásgyakorlásban van az “illegális/illegitim főmegbízottra” vonatkoztatva.

Itt a hangsúly azon van, hogy a szerb álláspont szerint, tetszik, vagy nem tetszik, Christian Schmidt sem ténylegesen, sem törvényesen nem rendelkezik érvényes felhatalmazással, vagyis “de jure” nem töltheti be a főmegbízotti posztot, bár “de facto” ott van Bosznia- Hercegovinában, mert a világ szerencsésebb/szerencsétlenebb része nem érti az Oroszország és Kína által megtámogatott szerb álláspontot, és őt tekinti főmegbízottnak.

Dodik már korábban jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (RS) megtalálja azokat a mechanizmusokat, amelyek által “álképviselet” miatt beperli Christian Schmidtet Németországban, mert Bosznia- Hercegovinában anélkül jár el vagy tesz nyilatkozatot, hogy törvényes és érvényes képviseleti joga lenne.

A boszniai szerb vezető részéről ez előzetes manőver, amellyel szeretné elkerülni a leváltását, a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testülete ugyanis 1997-es bonni találkozóján újraértelmezte, és módosította a főmegbízott mandátumát, aki az úgynevezett “bonni felhatalmazások” alapján attól kezdve akár fel is mentheti hivatalából a Bosznia- Hercegovina államiságát veszélyeztető tevékenységet folytató politikusokat.

Ezt viszont nem teheti meg a főmegbízott, esetünkben Christian Schmidt, akinek “de jure” nincs mandátuma a poszt betöltéséhez, vagyis illegálisan/illegitim módon cselekedne, miután – mint már említettük – Oroszország és Kina nem szavazta meg a kinevezését. A szerbek minden kétséget kizáróan erre hivatkoznának, ha Schmidt a “de facto országok”, vagyis a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületében résztvevő nyugati államok sugallatára leváltaná Milorad Dodikot a bosznia-hercegovinai elnökségi tisztségről.

És akkor mi van a levélben?

Ezek után jogosan és ténylegesen merül fel a kérdés, hogy akkor mi van a levélben? A legegyszerűbben fogalmazva egy “baráti segítségkérésről” van szó, ami ugyan nem jelenti külföldi csapatok azonnali behívását, de a megfogalmazás alapján legvégső esetben akár azt is jelentheti. Nézzük tehát szó szerint!

– Bosznia- Hercegovina a háború vége óta a legsúlyosabb biztonsági válságot éli át. A boszniai Szerb Köztársaság hatóságainak egyoldalú lépései következtében veszélybe került az alkotmányos rend és a béke Bosznia- Hercegovinában.


Milorad Dodik, Bosznia- Hercegovina elnökségének tagja három éve kisebb-nagyobb mértékben blokád alatt tartja Bosznia- Hercegovina intézményeit. Az elmúlt hetekben Bosznia- Hercegovina állami intézményeinek megdöntésére törekedett.


Ezek az állami intézmények a daytoni megállapodás végrehajtásának fáradságos folyamata során jöttek létre az elmúlt 26 évben. Nekik köszönhetően a béke a nemzetközi erők kivonása után is megmaradt hazánkban. Az intézményeket ért csapás a stabilitást és a béke alapjait éri Bosznia- Hercegovinában.


(Milorad) Dodiknak, Bosznia- Hercegovina elnökségi tagjának a bejelentése, miszerint Bosznia- Hercegovina alkotmányával ellentétben újra megalakítja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregét és megtámadja a bosznia-hercegovinai (szövetségi) fegyveres erők laktanyáit, az egyenes utat jelenti az eszkalációhoz.


Az ilyen bejelentések nemcsak Bosznia- Hercegovinát, hanem általában véve az európai békét és biztonságot is veszélyeztetik.


Tekintettel arra, hogy az Ön hazája tagja a Békevégrehajtó Tanácsnak, felkérjük Önt, hogy fordítson figyelmet a bosznia-hercegovinai biztonsági válságra, és használja fel hatalmát a daytoni megállapodás, valamint Bosznia- Hercegovina alkotmányos rendjének és az Európa ezen a részén uralkodó békének a megőrzése érdekében.

A jól szerkesztett levél aláírói (lásd levelező tagozat) tehát megállapítják, hogy a bosznia-hercegovinai békét 26 éve tartó fáradságos folyamat árán/során sikerült megőrizni, ám most a boszniai szerbek vezetője le akarja rohanni a kaszárnyákat, ezért mindenkinek arra kell felhasználnia a hatalmát, hogy megőrizze Daytont, Boszniát, Európát, és lehetőleg az egész galaxist, bár ez nincs benne a levélben. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a levelet elvben az oroszoknak is megküldték, pedig ők aligha vennének részt ebben a galaktikus tervben, vagy legalább is nem úgy, ahogy azt a levelező tagozat szeretné.

Aki tehát a 26. évforduló alkalmából most pezsgőt bontana Dayton éltetésére, az kétszer is gondolja meg, mert nem igen van mit ünnepelni, hála nektek Bosznia népei, entitásai és egyebei.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország20 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava