LEVELEZŐ TAGOZAT: Dodik kaszárnyákat támadna meg a bosnyákok és horvát lakájuk szerint, avagy szerb furfangok 26 évvel Dayton után

A címben szereplő nyakatekert megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a három tagú elnökségből ketten, Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, a bosnyák szavazatokkal megválasztott horvát elnökségi tag, levelet küldtek a Békevégrehajtó Tanács irányító szervének munkájában részt vevő állam- és kormányfőknek. Mindez három héttel ezelőtt történt, ám csak most hozták nyilvánosságra. A lépés azt jelzi, hogy a bosnyákok és az ő akaratukkal azonosuló horvát elnökségi tag minden követ megmozgatnak azért, hogy felhívják a figyelmet a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik tevékenységére, aki megítélésük szerint veszélyezteti az ország és Európa békéjét. Itt most csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a daytoni szerződés olyan, mint a Biblia vagy a Korán, sokféle értelmezése és magyarázata van.

Miért fontos ez?

Nagyon egyszerű. Azért, mert a „levelező tagozat”, értsd Džaferović és Komšić, azokhoz az országokhoz fordult, amelyeknek a képviselői iránymutatásokkal látják el a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottját, jelen esetben Christian Schmidtet.

Vagyis Šefik Džaferović, a bosnyákok képviselője és Željko Komšić, kvázi horvát képviselő ezzel is nyomást szeretne gyakorolni a boszniai főmegbízottra, hogy váltsa le Milorad Dodikot, aki a boszniai szerbeket jeleníti meg az elnökség munkának aligha nevezhető civakodásában.

Miután a Balkánon (is) minden mindennel összefügg, ezért a hír „köztudatba emelésének” időzítésével is lehetett célja a boszniai elnökség „levelező tagozatának”, ma van ugyanis 26 éve annak, hogy több hetes egyeztetésnek álcázott huzavona után Daytonban, amely a világ Balkánon kívüli (szerencsésebb/szerencsétlenebb) részében a repülés úttörőiről „híresült el”, szerbek-bosnyákok-horvátok aláírták a boszniai öldöklést lezáró békeszerződést.

Mintegy három héttel később, az 1995. december 8-a és 9-e között tartott londoni konferencián pedig létrehozták a Békevégrehajtó Tanácsot (Peace Implementation Council, PIC), amely egy ötvenöt országból és szervezetből álló fórum: ennek az ötvenöt tagon felül változó számú megfigyelője is van.

Valakinek már akkor feltűnhetett, hogy némileg túlbonyolították a helyzetet, és ezért gyorsan még tovább bonyolították, megalakítván a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületét (Steering Board, SB), amely a főmegbízott elnökletével a PIC végrehajtó szerve. Az Irányító Testület tagjai: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Nagy- Britannia, Egyesült Államok, az EU soros elnöke, az Európai Bizottság, valamint az Iszlám Konferencia Szervezete, amelyet Törökország képvisel.

Az Irányító Testület háromhavonta ülésezik, fő feladata, hogy a főmegbízottat politikai iránymutatásokkal lássa el. A főmegbízott személyére is ez a testület tesz ajánlást, amit aztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagy jóvá, vagy nem hagy jóvá, most az utóbbi eset forog fenn.

És itt van a kutya elásva: innen eredeztethető ugyanis az a derivátum, amelyet Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szerbiában többen is képviselnek, miszerint Christian Schmidt tulajdonképpen „illegális/illegitim főmegbízott”, mert a Biztonsági Tanácsban nem szerezte meg Oroszország és Kína támogatását.

A „levelező tagozat” tehát nem az 55 + még néhány ország vezetőjét kereste meg, hanem csak a „szűkebb keretnek” számító irányító testület tagállamaihoz és tagszervezeteihez fordult, aminek egyetlen értelme az előbb említett nyomásgyakorlásban van az „illegális/illegitim főmegbízottra” vonatkoztatva.

Itt a hangsúly azon van, hogy a szerb álláspont szerint, tetszik, vagy nem tetszik, Christian Schmidt sem ténylegesen, sem törvényesen nem rendelkezik érvényes felhatalmazással, vagyis „de jure” nem töltheti be a főmegbízotti posztot, bár „de facto” ott van Bosznia- Hercegovinában, mert a világ szerencsésebb/szerencsétlenebb része nem érti az Oroszország és Kína által megtámogatott szerb álláspontot, és őt tekinti főmegbízottnak.

Dodik már korábban jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (RS) megtalálja azokat a mechanizmusokat, amelyek által „álképviselet” miatt beperli Christian Schmidtet Németországban, mert Bosznia- Hercegovinában anélkül jár el vagy tesz nyilatkozatot, hogy törvényes és érvényes képviseleti joga lenne.

A boszniai szerb vezető részéről ez előzetes manőver, amellyel szeretné elkerülni a leváltását, a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testülete ugyanis 1997-es bonni találkozóján újraértelmezte, és módosította a főmegbízott mandátumát, aki az úgynevezett „bonni felhatalmazások” alapján attól kezdve akár fel is mentheti hivatalából a Bosznia- Hercegovina államiságát veszélyeztető tevékenységet folytató politikusokat.

Ezt viszont nem teheti meg a főmegbízott, esetünkben Christian Schmidt, akinek „de jure” nincs mandátuma a poszt betöltéséhez, vagyis illegálisan/illegitim módon cselekedne, miután – mint már említettük – Oroszország és Kina nem szavazta meg a kinevezését. A szerbek minden kétséget kizáróan erre hivatkoznának, ha Schmidt a „de facto országok”, vagyis a Békevégrehajtó Tanács Irányító Testületében résztvevő nyugati államok sugallatára leváltaná Milorad Dodikot a bosznia-hercegovinai elnökségi tisztségről.

És akkor mi van a levélben?

Ezek után jogosan és ténylegesen merül fel a kérdés, hogy akkor mi van a levélben? A legegyszerűbben fogalmazva egy „baráti segítségkérésről” van szó, ami ugyan nem jelenti külföldi csapatok azonnali behívását, de a megfogalmazás alapján legvégső esetben akár azt is jelentheti. Nézzük tehát szó szerint!

– Bosznia- Hercegovina a háború vége óta a legsúlyosabb biztonsági válságot éli át. A boszniai Szerb Köztársaság hatóságainak egyoldalú lépései következtében veszélybe került az alkotmányos rend és a béke Bosznia- Hercegovinában.


Milorad Dodik, Bosznia- Hercegovina elnökségének tagja három éve kisebb-nagyobb mértékben blokád alatt tartja Bosznia- Hercegovina intézményeit. Az elmúlt hetekben Bosznia- Hercegovina állami intézményeinek megdöntésére törekedett.


Ezek az állami intézmények a daytoni megállapodás végrehajtásának fáradságos folyamata során jöttek létre az elmúlt 26 évben. Nekik köszönhetően a béke a nemzetközi erők kivonása után is megmaradt hazánkban. Az intézményeket ért csapás a stabilitást és a béke alapjait éri Bosznia- Hercegovinában.


(Milorad) Dodiknak, Bosznia- Hercegovina elnökségi tagjának a bejelentése, miszerint Bosznia- Hercegovina alkotmányával ellentétben újra megalakítja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregét és megtámadja a bosznia-hercegovinai (szövetségi) fegyveres erők laktanyáit, az egyenes utat jelenti az eszkalációhoz.


Az ilyen bejelentések nemcsak Bosznia- Hercegovinát, hanem általában véve az európai békét és biztonságot is veszélyeztetik.


Tekintettel arra, hogy az Ön hazája tagja a Békevégrehajtó Tanácsnak, felkérjük Önt, hogy fordítson figyelmet a bosznia-hercegovinai biztonsági válságra, és használja fel hatalmát a daytoni megállapodás, valamint Bosznia- Hercegovina alkotmányos rendjének és az Európa ezen a részén uralkodó békének a megőrzése érdekében.

A jól szerkesztett levél aláírói (lásd levelező tagozat) tehát megállapítják, hogy a bosznia-hercegovinai békét 26 éve tartó fáradságos folyamat árán/során sikerült megőrizni, ám most a boszniai szerbek vezetője le akarja rohanni a kaszárnyákat, ezért mindenkinek arra kell felhasználnia a hatalmát, hogy megőrizze Daytont, Boszniát, Európát, és lehetőleg az egész galaxist, bár ez nincs benne a levélben. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a levelet elvben az oroszoknak is megküldték, pedig ők aligha vennének részt ebben a galaktikus tervben, vagy legalább is nem úgy, ahogy azt a levelező tagozat szeretné.

Aki tehát a 26. évforduló alkalmából most pezsgőt bontana Dayton éltetésére, az kétszer is gondolja meg, mert nem igen van mit ünnepelni, hála nektek Bosznia népei, entitásai és egyebei.