Connect with us

Szerbia

A LELEPLEZÉS NAPJA: A politikai köpönyegforgatás nem csak a kormányzatot, hanem az ellenzéket is jellemzi Szerbiában

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

letoltes 8
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

A BALK-on többször is emlegettük a belgrádi kormányzat egyes tagjainak nem éppen dicső múltját, az újságírói korrektség ugyanakkor megköveteli, hogy kitérjünk az ellenzék köpönyegforgató magatartására is. Nevezhetnénk éppenséggel „politikai pragmatizmusnak” is, hogy a kormányzó vagy éppen nem kormányzó politikusok az elméletet hozzáigazítják a gyakorlathoz, mindeközben rá sem hederítenek arra, hogy mit mondtak, illetve milyen ideológiák és elvek mentén politizáltak, mondjuk tíz évvel ezelőtt.

Egy fontos/nem fontos születésnap

Inkább mondhatnánk azt, hogy csak némileg forrósodott fel a levegő Szerbiában, hol van ez még attól, ami a következő hónapokban vár ránk, tavaszra ugyanis nem csak Magyarországon, hanem Szerbiában is választásokat tartanak, és ilyenkor mindig szaporább a politikai szereplők pulzusa.

A szerbiai ellenzék legújabb performanszai ráirányították a figyelmet a hatalmasnak gyanított szerbiai lítiumtartalékok kiaknázására, ami nem új téma, hanem egy ismételten elővett téma. Annyira nem új, hogy már tíz évvel ezelőtt is gyakran esett szó róla.

Szerbia újkori történetének egyik jeles napja lesz december 1-e, amikor az ország lakossága megtudhatta, hogy ez valóban egy jeles nap, hiszen Aleksandar Vučić nagyobbik fiának a születésnapja, és hogy a boldog apa ebből az alkalomból gratulált is neki.

Lehet, hogy erről külön nem tettünk volna említést, mert mégis csak fontosabb az, ami a mostani demonstrációkat kiváltotta, és amivel az ellenzék hergeli az embereket, mint egy vezető/vezér fiának születésnapja, ami aligha számít közügynek, most azonban, hogy ez a születésnap összefonódik a Rio Tinto körüli balhéval/műbalhéval, mégis csak megemlítettük.

A szerb elnök a születésnap megünneplése előtt/közben/után szakított időt arra, hogy leleplezze az ellenzéket, mert időnként nem csak a kormánypárti, hanem az ellenzéki személyiségekkel kapcsolatban is érdemes felfrissíteni az igencsak rövid történelmi emlékezetünket, vagyis jöhet a „refresh”.

A „refresh” gomb használata

A „leleplezés napja” azzal kezdődött, hogy az erőteljes kormányzati befolyás alatt álló Pink televízió levetített egy tudósítást, amely tíz évvel ezelőtt volt látható az állami televízióban. Ez az a televízió, amellyel szemben a „közszolgálati vád” soha nem merülhetett fel, de sok esetben a józan ész is elkerülte az intézményt.

A riportot az a Maja Žeželj vezetett fel, aki most a szerbiai ellenzékhez kötődő United Media egyik zászlóshajójának, az N1 Televíziónak főbemondója és arca. A riport 2011. május 11-én került adásba, amikor a Szerb Haladó Párt még nem volt kormányon, a „folyamatosságot” viszont Ivica Dačić jelenlegi házelnök jelentette, de a bányászati minisztériumot is egy szocialista politikus vezette, akit tavaly a legfelsőbb szinten oligarchának nevezett az, akinek a fia tegnap ünnepelte a születésnapját.

Aleksandar Vučić és Petar Škundrić jól ismerheti egymást, Škundrić ugyanis jó ideig volt a legismertebb belgrádi sportklub, a Crvena zvezda elnöke, ezért akár azt is mondhatjuk, hogy a vád megalapozottnak tekinthető.

A LELEPLEZÉS NAPJA: A politikai köpönyegforgatás nem csak a kormányzatot, hanem az ellenzéket is jellemzi Szerbiában

Vuk Jeremić ellenzéki vezető (Forrás: Instagram)

Ebben az esetben két dolog fontos: az egyik az, hogy 2011-ben Szerbiát a jelenlegi ellenzék gerincét adó Demokrata Párt irányította a Szocialista Párt, és néhány kisebb politikai csoport bevonásával. Annak idején külügyminiszterként a kormány tagja volt Vuk Jeremić is, aki most a Néppárt vezetője, és az ellenzék egyik vezéralakja. Jeremić a napokban azt ígérte, hogy a választásokat követően  „nem lesz Rio Tinto”, ugyanakkor lesz revansizmus .

A másik fontos dolog, hogy tíz évvel ezelőtt a jelenlegi ellenzék a Szerbiai Szocialista Párttal karöltve támogatta a lítium kiaknázását Szerbiában, amiről a Rio Tinto 2011-es éves jelentésében azt írta, hogy „halad a fejlesztés a csoport szerbiai lítium-borát lelőhelyén”.

És erről szólt a szóban forgó tudósítás is, amely szerint a Rio Tinto háromszorosára növelte a szerbiai lítium kiaknázásának költségvetését, amit nyilván csak úgy tehetett meg, hogy élvezte az akkori szerb kormányzat támogatását, beleértve ebbe természetesen a jelenleg is, akkor is társutas szocialistákat is.

A beszámoló szerint a Rio Tinto annak idején létrehozta szerbiai leányvállalatát, a Rio Savát, amelyen keresztül 27 milliót dollárt (mai árfolyamon mintegy 8,6 milliárd forintot) hagyott jóvá a további kutatásokra két éves időtartammal, aminek köszönhetően amerikai (ausztrál) és szerb geológusok már próbafúrásokat is végeztek 300-600 méteres mélységben, természetesen „szigorú biztonsági és környezetvédelmi intézkedések közepette”, éppen 56-dik alkalommal.

A közszolgálatiság szépsége abban rejlik, hogy az „utca népét” megszondázó riporter megtalálja az aktuális politikai kurzusnak megfelelő nyilatkozókat, a szerkesztő pedig szavaikat beilleszti a műsorba. Nyilatkozó mindenféle van, de adásban használni csak azt tanácsos, aki „közszolgálati” szempontból hasznos.

A szerbiai közszolgálatiság akkortájt is ebbe az irányba mozdult el, és a riportban olyan emberek szólaltak meg, akik sorsuk jobbra fordulását várták a külföldi beruházástól, és már akkor is elégedettek voltak, mert a Rio Tinto karban tartotta az utakat, a földek felvásárlásával pedig pénzhez juttatta az embereket, arról azonban nem volt szó, hogy mennyihez.

Az est fénypontja

Ilyen előkészítés után tartotta meg rendkívüli sajtótájékoztatóját Aleksandar Vučić, aki kisebb részben a kínai beruházásokról, nagyobb részben pedig a Rio Tintóról beszélt. Mielőtt azonban erre rátért volna, több információt is megosztott az ország lakosságával, miután sajtótájékoztatóját több kormányközeli televízió is közvetítette.

A szerb államfő röviden ismertette azokat a legfrissebb statisztikai adatokat, amelyek szerint Szerbia éves szinte 7,5%-os növekedést ért el, ami megfogalmazása szerint két éves kumulatív értelemeben a legnagyobb növekedés európai szinten, nem számítva Írországot, ahol a multinacionális cégek jelenléte módosítja a GDP-t.

Ez nem jelenti azt, hogy erősebbek vagyunk Németországnál, amelytől ötven-százéves lemaradásban voltunk, viszont azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban közeledünk felé, mint az eddig történt

– nyilatkozta a szerb államfő, aki védelmébe vette a kínai cégeket, felsorolván azokat a kiadásokat, amelyektől ezeknek a cégeknek a jelenléte megóvta Szerbiát, egyúttal szégyenteljesnek nevezve azokat a bírálatokat, amelyek a kínai cégeket érik, amivel egyesek bizonyos tényezőknek/személyeknek udvarolnak, amelyeket/akiket azonban nem nevezett meg.

A szerb államfő a Rio Tintoval kapcsolatos ügy részleteinek feltárása előtt jelezte, hogy tárgyalt Maroš Šefčovič uniós biztossal, aki az intézményi kapcsolatokon túl az Európai Bizottság egyik alelnöke is, a téma pedig a nyersanyagok feletti közös rendelkezés volt uniós szinten, illetve az a közös projekt is szóba került, amely keretében Szerbia ezen a téren az Európai Unióval együttműködve dolgozna.

Vučić tehát azt követően ült ki az újságírók elé, hogy a lítium kérdésében egyeztetett Brüsszellel, aminek a Rio Tinto anglo-ausztrál cégnél bizonyára nem túlzottan örülnek.

A szerb államfő ezt követően dokumentumokat mutatott be egészen 2004-ig visszamenően arról, hogy a korábbi kormányok, amelyek a jelenlegi ellenzék irányítása alatt álltak, milyen szerződéseket kötöttek a Rio Tintoval.

Az első dokumentum 2004. közepéről származik, amely engedélyezi a geológiai kutatások megkezdését a Jadar folyó völgyében, majd következett egy 2005-ös szerződés, amely megnövelte azt a területet, amelyen a bányászati világcég kutatásokat végezhetett.

A prezentáció során Vučić megjegyezte, hogy a dokumentumok során a jelenlegi ellenzéki vezetők, vagyis Dragan Đilas, Vuk Jeremić, Boris Tadić (volt államfő) és Marinika Tepić volt kormányon, és kétszer is megemlítette a szocialista Petar Škundrić nevét, róla fentebb volt szó.

A szerb államfő ezzel azt kívánta érzékeltetmi, hogy a mostani tüntetéseket szervező ellenzék korábbi kormányzása idején beengedte a Rio Tintot, az állami (közszolgálati) médiát pedig azzal bízta meg, hogy tudósításaival támogassa a multinacionális cég tevékenységét. Az akkor is, most is társutas szocialisták szerepéről külön nem esett szó, de az egykori szocialista bányászati miniszter nevének többszöri említése szülhet némi/további unszimpátiát a Szerb Haladó Párt soraiban a szocialistákkal szemben.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




English

An unleashed Serbian minister would create a new political party, he would impose sanctions on Russia

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Új pártot alakítana a kép közepén látható Rade Basta, szerb gazdasági miniszter / new political party in Serbia
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

Serbian Economy Minister Rade Basta, whose name became well-known in Serbia for his support of sanctions against Russia, has hinted at the creation of a new political party. Currently a member of the Socialist Party of Serbia under the leadership of Ivica Dačić, Basta caused a stir recently by advocating for the introduction of sanctions against Russia. This even prompted a response from Moscow, but he was not expelled from the government, though almost all members of the cabinet expressed their disapproval, some out of duty, others out of conviction.

„Even the grandmother dreams of what she desires”

According to reports in the Belgrade media, Rade Basta is not ruling out the possibility of creating a new political organization, and will inform the public in due course if he decides to take this step. The Economy Minister also stated that if he decides to go ahead with the plan, the movement will be named „Serbia’s European Path” (Evropski put Srbije).

Basta envisions that the as-yet-non-existent Serbia’s European Path will participate at all levels in the elections if he follows through with his „threat” to create the new party.

He also revealed to the heavily opposition-oriented and often criticized Serbian news portal, Nova, that his proposal for the introduction of sanctions against Russia was met with almost universally negative responses and opposing views from his ministerial colleagues.

Some, however, remained silent. I don’t know if their silence is support, but time will tell

said Basta, who is currently the only minister within the Serbian government supporting the sanctions against Russia, but that may not be the case for long.

Párt, Basta

A szerb gazdasági miniszter arra emlékeztetett, hogy a kilencvenes években a Kis-Jugoszlávia elleni szankciókra szavazott Julij Voroncov, aki akkortájt az oroszok ENSZ-nagykövete volt, Voroncov balról az első (Forrás: Facebook, Rade Basta)

It should be noted that the Minister of Economy urged for the introduction of sanctions on social media, a call which was also endorsed by Đorđe Milićević, the Minister without Portfolio who is a prominent member of the Serbian Socialist Party.

This could suggest that there are dissonant voices within the two left-wing parties – the Unified Serbia and the Serbian Socialist Party – and perhaps even generational tensions, as both parties are led by relics from the 1990s, socialist Ivica Dačić and „unified” Dragan Marković Palma.

When asked if he considers his public stance in favor of sanctions against Russia a brave move, the minister responded that „courage is sometimes madness, but he is not afraid to make sacrifices for his own people.”

However, he rejected speculation that his proposal was a sham and that the Serbian government, including President Aleksandar Vučić, was behind it, quoting a Serbian proverb in a somewhat cryptic manner: „Even the grandmother dreams of what she desires.”

The unleashed minister – New political party on the horizon

Following the posting of the post on Russia sanctions and the related statements, there was a government meeting, and even the „almighty Serbian president” made reference to Basta’s statement.

During one of his excruciatingly dull media appearances, Vučić urged Basta to focus on the economy rather than engaging in politics through social media.

Párt, Basta, Tolkacs

Rade Basta hétfőn (március 27-én) fogadta hivatalában Volodimir Tolkacsot, Ukrajna belgrádi nagykövetét (Forrás: Facebook, Rade Basta)

They did not replace him, because removing Basta, who is „heading towards the European Union” – putting the phrase in quotes is correct – would have given the political West another opportunity for attack. Therefore, the news is that the „unleashed minister” remained in his position.

As for the political scene in Serbia, the demand for Basta’s removal from the ministerial post was loudest from the so-called Socialist Movement, whose sole purpose is to nurture the political career of Aleksandar Vulin, the „universal minister.”

After previously being an indelible figure on Serbian television – who had started to overshadow President Vučić’s „media glory” – Vulin was removed from the media spotlight when he was appointed head of Serbia’s civilian intelligence agency, the BIA.

It’s a shame, because with his pro-Russian stance and „national clowning,” he often entertained the Serbian public and caused outrage among other Balkan and European leaders who were shocked to see Serbia not following the loudly declared path towards the EU, but rather towards the „Serbian world.”

However, Vulin has found a way to get involved in politics again, even after his appointment to the head of the BIA resulted in his media appearances being revoked. Although he resigned as leader of his movement and even froze his membership in the party, it is suspected that the idea to remove Basta came from him, and his „frozen movement” serves as a mouthpiece to trumpet his political nightmares.

So for now, Rade Basta remains in the government, but it is almost certain that his „expulsion” is only a matter of time, as the prospect of forming a new party brings his removal from the government within reach, especially if it actually happens.

It is not unlikely that the „unleashed minister” will be asked to return when he qualifies with his new party in the upcoming – presumably early – parliamentary elections to enter the government.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Szlovénia

Német lőszergyár Magyarországon, Szlovénia is gyártana lőszereket az uniós programban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Készül a lőszer
Készül a lőszer, a kép illusztráció (Forrás: YouTube, screenshot)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

Szlovénia is szeretne lőszereket gyártani, ám szlovén szakértők szerint a szlovén lőszergyártás megteremtéséig vezető út hosszú, és tele van akadályokkal: a cél elérése akár évtizedekig is tarthat, miután a szlovén állam az utóbbi időben elhanyagolta ezt az iparágat. A ljubljanai Delo több cikket is szentelt a kérdésnek. A tekintélyes szlovén lapnak nyilatkozó szakértők azt mondták: „legitim az a vágy”, hogy Szlovénia saját termeléssel járuljon hozzá az Ukrajnában felhasználásra kerülő közös európai projekthez, amelynek értéke négy milliárd euró, viszont arra is figyelmeztettek, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.

Etikai kérdések

Még mielőtt Robert Golob szlovén miniszterelnök Brüsszelben kijelentette, hogy Szlovénia is bekapcsolódna a nagy európai lőszergyártásba, a szlovén védelmi minisztérium felkérte a gazdasági társaságokat, hogy vegyenek részt a projektben.

Ezzel kapcsolatban a Delo több kérdése is feltett, a ljubljanai lapot az érdekelte leginkább, hogy van-e lehetőség termelési gyors helyreállítására, van-e elegendő, megfelelő ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakember és vállalkozás Szlovéniában, és hogy a jelenlegi törvényi szabályozás engedi-e a lőszergyártást, és a lőszerekkel történő kereskedést Szlovénia számára.

Az ukrán háború vitathatatlanul a második világháború utáni Európa legvéresebb, legbrutálisabb és legszomorúbb fegyveres konfliktusa.

A ljubljanai lap megjegyzi, hogy etikai szempontból az elmúlt egy évben már mindenki mélyen síkos területre tévedt, ahol már semmi sem tűnik meglepőnek, ami a hideg, számítható és cinikus hozzáállást illeti az összecsapásban érintett emberi áldozatokkal kapcsolatban, miközben Szlovéniának – Ukrajna nyugati szövetségeseként – mindent meg kell tennie a végleges győzelem érdekében a orosz agresszorral szemben.

Ezt a gondolatmenetet követve nagyon gyorsan eljutunk egy másik, etikai értelemben vitatható, de logikus kérdéshez, hogy ez a háború mekkora kárt okoz Európának, és milyen hasznot jelenthet Szlovéniának.

Üzleti kérdések

Szlovénia az élelmiszeradományokon és a különböző berendezéseken kívül, mint például az áramfejlesztők, konkrét fegyveres segítséget is nyújtott Ukrajnának: M-55S tankokat, páncélozott járműveket és tarackokat küldött háborúba sodródott országba, amivel jelentős részt vállalt az ukrán tűzerő növeléséből.


Német lőszergyár Magyarországon

A német Rheinmetall cég, amely többek között a Leopard tankokat és a Boxer páncélozott járműveket gyártja, lőszergyárat épít Magyarországon. A termelés 150 hektáros területen kezdődik meg, várhatóan már jövőre. Először 30 milliméteres lőszereket gyártanak a Lynx könnyű páncélozott járművekhez, később pedig gránátokat a Leopardokhoz és a 155 milliméteres tarackokhoz.

A Rheinmetall új üzemének alapkövét már le is tették Várpalotán, ahol a Rheinmetall Hungary Munitions vegyesvállalat a magyar állammal együttműködve különféle rendszerekhez gyárt lőszereket. Az üzemben közel 200 ember dolgozik majd a magyar igények kielégítésére, de később más országok hadseregeit is elláthatják.


Bár abszolút számokban Szlovénia adománya meglehetősen kicsi, Kijevben tisztában vannak azzal, hogy a hadsereg méretéhez és védelmi költségvetéséhez képest Szlovénia a „nagyobb donorok” közé tartozik, és ezt értékelik is.

Miután az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek a legtöbb uniós tagállam katonai raktárait szinte teljesen kiürítették, a brüsszeli EU-csúcs résztvevői csütörtökön közös lőszerbeszerzéséről és gyártásról tárgyaltak.

Ezzel kapcsolatban Robert Golob szlovén miniszterelnök azt mondta, hogy érdemes lenne az egyre növekvő védelmi kiadásokat helyi szinten, a tagállamokon belül elkölteni, amihez hozzátette, hogy Szlovéniának vannak tervei és konkrét ötletei a gyártási folyamatba történő bekapcsolódásra.

Az ukrán fegyveres erők kilenc teljesen újonnan felszerelt brigáddal várják, hogy a téli időszak után a talaj felszáradjon, és gyorsabb mozgást biztosítson a tankok számára a nagyszabású offenzíva megindításához, mindeközben az EU elsődleges feladata lesz, hogy egy év alatt egymillió lövedéket szállítson Ukrajnának.

További kérdések

Blaž Mihelič, lőszerszakértő szerint a szlovén lőszergyártással kapcsolatos ötlet csak szerényebb célok esetében valósítható meg, és nem nagy kaliberű lőszerek szlovéniai gyártásának esetében.

A Delo megkeresésére Mihelič a kérdésekre kérdésekkel válaszolt.

Honnan lesz feketelőporunk, amely a gránátok összetevője, és amelyet a jelenlegi kereslet mellett gyakorlatilag lehetetlen beszerezni a piacon? Hol vásárolunk ólmot? Milyen nagy sorozatokat tervezünk gyártani, hogy a gyártás a rendkívül magas belépési költségek ellenére is kifizetődő legyen?

– tette fel a maga kérdéseit a szlovén lőszerszakértő.

Mihelič megjegyezte azt is, hogy miután Szlovéniának nincs olyan állami vállalata, amely a magasabb stratégiai célok érdekében megengedhetné magának az eleve veszteséges gyártást, kinek fizetnek, és mennyit, hogy fedezze a lőszer előállításával kapcsolatos veszteségeket?

A minisztérium és a vállalkozók

A ljubljanai lap szerint az Európai Bizottság különösen fontosnak tartja Ukrajna folyamatos lőszerszállítását, hogy az ország megvédhesse területi integritását és függetlenségét, a cél pedig az, hogy egymillió 155 milliméteres lövedék kerüljön előállításra, ennek a költségei körülbelül 4 milliárd euróra rúgnak.

Ezért a szlovén védelmi minisztérium logisztikai igazgatósága a közelmúltban nyilvános felhívást tett közzé, amelyben felkérte a vállalkozásokat, amelyek védelmi területen tevékenykednek, hogy legkésőbb március 30-ig küldjenek írásbeli tájékoztatást a fejlesztési és termelési képességekről, főleg ha érdeklődnek a gyalogsági, ágyú- és aknavetőlőszerek, vagy az ezekhez szükséges alkatrészek szlovéniai gyártásának bevezetése iránt.


A 77. cikkely

A szlovén védelmi törvény 77. cikkelye tiltja a fegyverek, a lőszerek vagy a katonai felszerelések értékesítését olyan országokba, ahol azok elősegítik vagy lehetővé teszik a végfelhasználó számára az erőszakos konfliktusok kiváltását.


Miután a határidő a héten lejárt, áprilisban szakmai találkozót szerveznek minden érdeklődő számára, amelyen javaslatokat és konkrét megoldásokat dolgoznak ki a termelési folyamatok beindításához.

Bár Szlovénia maga nem gyárt lőszert, Miloš Milosavljević, a ljubljanai Valhalla Turrets mérnöki vállalkozás képviselője úgy véli, hogy megfelelő politikai akarat esetén az országnak elegendő szakembere és vállalkozása van, amely rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal, így viszonylag gyorsan be tudnák indítani a minőségi lőszerek hatékony gyártását.

Milosavljević és munkatársai távirányítású fegyverrendszereket terveznek és fejlesztenek a legnagyobb európai fegyvergyártók számára, mint például a német Rheinmetall, amely a mostanában sokat emlegetett Leopard harckocsikat is gyártja.

A szlovén helyzetről szerzett ismeretei és a nagy ügyfelekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján Milosavljević azt állítja, hogy Szlovénia teljesen feleslegesen okoz kárt magának azzal, hogy alábecsüli saját képességeit.

Stanislav Grubar, a Bos Grubar vállalat képviseletében, amely lőszergyártó és lőszercsomagoló gyártósorokat készít, megjegyezte, hogy a lőszergyártás tekintetében nincs probléma a szlovénok tudásával.

Cégét – amely bevételének mintegy 30 százalékát fegyveripari berendezések gyártásából szerzi, és amely 20 embert foglalkoztat -, nem tájékoztatták ugyan a közös lőszergyártási terv részleteiről, de készek mindent megtenni azért, hogy bekapcsolódjanak a projektbe, ha az országnak szüksége van rájuk.

Vannak ütőkártyák & szerb kapcsolatok

A szlovén védelmi ipar alapját a kiváló tudáson kívül, a kiváló acél adja, amelyet hagyományosan a volt Jugoszlávia tagállamai, Oroszország és a nyugat-európai országok vásárolnak/vásároltak.

Szerbia, amelynek erősen fejlett védelmi ipara van, fontos vásárlója a szlovén acélipari termékeknek.

lőszer

155 milliméteres lövedékek a szerbiai Yugoimport egyik gyárában (Forrás: YouTube, screenshot)

Miloš Vučević szerb védelmi miniszter nemrégiben Szlovéniában tett látogatása alkalmával igyekezett garanciákat kapni a folyamatos ellátásra a szlovén beszállítóktól egy olyan időszakban, amikor a lőszer iránti kereslet Európa-szerte rohamosan növekszik, és senkit sem érdekelnek az árak.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

A hagyományosan jó kapcsolatokra támaszkodva ésszerű lehet, hogy Szlovénia megpróbálja a szerb partnerekkel együtt ösztönözni a saját termelését.

A Delo szerint Szerbia a nagy uniós és amerikai nyomás miatt ugyan nem képes lőszereket szállítani Oroszországba, de előbb vagy utóbb megtalálja az utat azokhoz az ügyfelekhez, amelyek a Szerbiában előállított lövedékeket Ukrajnába juttatják.

Ahogy a szerb gyártók az oroszbarát politika ellenére, vagy éppen amiatt nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnába, de a szlovén Milosavljević és Grubar sem adhatja el termékeit ukrán vevőknek, részben a fent idézet 77. cikkely miatt.

Dicséret illeti a védelmi minisztérium vezetését a rugalmasságért, ami már az előző kormány alatt is javult. A fegyverek külföldi értékesítésének engedélyezését illetően nálunk a bürokrácia a szükséges állami engedélyek beszerzése terén lényegesen kisebb, mint sok nyugati országban, Ukrajnába azonban semmit sem tudunk és nem is szabad eladni, ha nem akarjuk elveszíteni a licenceinket

– jelentette ki Milosavljević, aki szerint már több potenciális ukrán vevőt is vissza kellett utasítania.

Az Izop-K vállalatot képviselő Marjan Molek, akárcsak Milosavljević és Grubar, azt viszont érzékelik, hogy az ukrajnai háború kitörését követően rendkívül megnőtt az érdeklődés a fegyverek iránt.

Töltényekkel kereskedünk, valamint vadászpuskákat és mesterlövészpuskákat gyártunk. Ukrajnából elég nagy volt a kereslet, de sajnos minden érdeklődőt vissza kellett utasítanunk, mert a védelmi törvény nem engedélyezi, hogy fegyvert adjunk el fegyveres konfliktusban lévő országoknak

– mondta Molek, aki a töltények legnagyobb részét az Egyesült Államokba exportálja, a beszerzéseket pedig a volt Jugoszlávia országaiból hajtja végre.

Természetesen minden exportügyletét a misztérium hagyja jóvá, amelynek fontolóra kell vennie a védelmi törvény 77. cikkelyét, ez – mint már fent láthattuk – kimondja, hogy „a kereskedelmi engedélyt elutasítják, ha az fegyveres összecsapásokat ösztönözne vagy lehetővé tenné azokat abban az országban, amely a katonai fegyverek vagy felszerelések végső felhasználója”.

Molek és Milosavljević viszont egyetértenek abban, hogy a megoldást erre a dilemmára a törvény módosítása jelentené, ami lehetővé tenné az értékesítést egy adott országban.

Miután – ezt már mi tesszük hozzá – az ukrajnai háború gyors befejezésére aligha van lehetőség, és minden logika szerint, ez egyetlen fegyvergyártónak sem érdeke.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: