...
Connect with us

Migráció

KAUKÁZUSI BALKÁN: A karabahi háború és a menekültek, avagy települések épülnek az aknamezők helyén?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

adc2 agdam
Olvasási idő: 3 perc

Hiába foglalták vissza az azeriek tavaly ősszel Karabahot, sok idő kell, hogy visszatérjenek az onnan elüldözöttek – ha egyáltalán visszatérnek. Bakui útam alkalmával volt lehetőség több, Nyugat-Azerbajdzsánból az 1990-es évek végén otthonát elhagyni kényszerülővel (belső menekült, angolul internally displaced person, IDP) beszélni. Lassan ugyan harminc év telt el, de sokan visszavágynak a szülőföldjükre – csak a lerombolt otthonok miatt nincs hova. Az újjáépítés megindult, az azeri kormány néhány látványos projekttel is büszkélkedik, mint az „okos falvak” építése, de egyelőre még az sem tisztázott, ki és hogyan térhet vissza, hogyan kaphatnak kárpótlást az elüldözöttek, vagy azok, akik már az ország keleti részén illeszkedtek be, s nem is költöznének át/haza – s valószínűleg ők vannak többségben.

Pogromok és exodusok

Míg Jugoszlávia saját háborúját vívta, addig a kommunista rendszer alól felszabaduló más területeken is a fegyvereké lett a döntő szó. Noha a Szovjetunió felbomlása alapvetően békésen történt, bizonyos területek esetében, elsősorban a Balkánról már ismerős etnikai mozaikra emlékeztető Kaukázusban, ez másképp történt.

Különböző kisebb etnikumok, mint a csecsenek (Oroszországtól), abházok és oszétok (Grúziától) mondták ki a függetlenségüket, komoly menekülthullámokhoz vezetve, a legnagyobb népmozgással azonban az örmény-azeri konfliktus járt.

A szovjet felsővezetés még 1921-ben a túlnyomóan örmények lakta Hegyi-Karabahot, mint autonóm tartományt helyezte Azerbajdzsán fennhatósága alá (ami azért is irritálta az örményeket, mivel tőlük az azeri többségű nahicseváni körzetet Azerbajdzsánhoz csatolták). A szovjet uralom alatt az örmények ugyan többször jelezték egyesülési szándékukat, kérésük süket fülekre talált.

A helyzet az 1980-as évek végén változott meg, amikor a két etnikum között fellángoltak az indulatok, pogromok, amelyek kölcsönös exodushoz vezettek, miután pedig az azeriek felszámolták autonómiájukat, 1991-ben a karabahi örmények kikiáltották függetlenségüket.

Az elkövetkező három évben az örmény csapatoknak nemcsak Karabahot sikerült elfoglalni, hanem az örmény határ és közte elterülő területeket is – összesen Azerbajdzsán területének 20 százalékát.

Etnikai tisztogatás

A harcok alatt számos etnikai tisztogatásra sor került, a térség ebben is hasonlít a Balkánra. Az azeri identitásba így éget bele a Xocalı mészárlás – mintegy kaukázusi Srebrenicaként -, amelynek keretében 1992. február 26-án az azeri várost megszálló örmény csapatok több száz embert megöltek, és elüldözték a több mint 6 ezer fős település lakosságát.

A háborús konfliktusnak végül egy 1994-ben aláírt fegyverszünet vetett véget – igaz, az összecsapások sosem szűntek meg, végül 2020 szeptemberében megindított offenzíva révén az azeriek visszafoglalták a korábban elveszített területek döntő részét. De ez egy másik történet…

Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején hatalmas, a balkánihoz mérhető népmozgások zajlottak a két ország között. Az először Azerbajdzsánban kezdődő pogromoknak köszönhetően – főleg a fővárosban, illetve az azt övező ipari körzetekben – élő örmények kényszerültek lakhelyük elhagyására, majd pedig erre válaszképp az Örményországban élő azeriek is.

Az örmények által elfoglalt hegyi-karabahi területekről, illetve az azt körülvevő, szintén megszállás alá kerülő, döntő részt azeriek lakta körzetekből az ENSZ adatai szerint mintegy 684 ezer ember menekült Azerbajdzsán keleti részébe.

Ők nemzetközi jogilag nem menekültnek, hanem belső menekültnek, IDP-nek számítanak, miközben Örményországot 185 ezer azeri hagyta el, s 299 ezer örmény mondott búcsút azerbajdzsáni lakhelyének.

A harcok végével mintegy 35 ezer örmény tért vissza Karabahba, míg szintén kis létszámú azeri népesség, 25 ezer fő költözött eredeti lakhelyére, a frontvonaltól nem messze.

A kaukázusi népmozgás mellé Azerbajdzsán még közel 50 ezer mesketi törököt is befogadott, akiket még Sztálin idején szállítottak Üzbegisztánba.

Az olaj később kezdett csordogálni

Az otthonukat elhagyók elhelyezése komoly terhet jelentett a szegénynek számító, háborús vereségből eszmélő Azerbajdzsán számára.

Ne feledjük, a nagy kőolaj és földgázüzletek majd csak a 2000-es évek második felétől pörögnek fel, a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezetékben 2006-ban kezd el csorogni az olaj, ami aztán látványos gazdasági növekedéshez vezet az országban, s ezáltal megnöveli a kormány mozgásterét is.

Cəbrayıl, a szellemváros

Az örmények a földel tették egyenlővé például Cəbrayılt (Jabrayil) is, amely közigazgatási központ volt.

KAUKÁZUSI BALKÁN: A karabahi háború és a menekültek, avagy települések épülnek az aknamezők helyén?

Nem hiszem el, hogy itt állok

– mondta Ulvi Abaszguliev, miután visszatért szülővárosába, amelyben a szülei 27 évvel ezelőtt népirtás áldozatává váltak.

Cəbrayıl ma úgy néz ki, mint egy „kőtemető”, több hegyi-karabahi városhoz hasonlóan.


Így a (belső) menekültek egy része ott húzta meg magát, ahol tudta: a szerencsésebbek a városokban (főleg Bakuban), míg a kevésbé szerencsések különböző táborokban vagy kisebb vidéki településeken, falvakban leltek új lakhelyet.

A kormány folyamatosan indított különböző fejlesztési és lakóházépítési programokat a helyzetük javítása érdekében, de ezek lassan értek be. A sátortáborokat 2007-ben sikerült felszámolni, a következő évtizedben pedig a 75 százalékos szegénységet sikerült 25 százalék alá csökkenteni körükben.

Persze, a karabahi háborúban elüldözöttek körében élénken élt a nosztalgia, hogy visszatérjenek szülőföldjükre. Erre a 2020 őszi, 44 napos háború után lehetőség nyílik, azonban ez el fog húzódni, miután a Hegyi-Karabahot körülvevő, volt azeri körzetek településeinek döntő részét az örmények lerombolták, a területek jelentős részét elaknásították.

Az aknamentesítési munkálatok már elkezdődtek, de hosszú folyamat lesz, mire új lakóépületek állnak majd az elhagyott települések helyén, mivel több százezer aknáról van szó.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Horvátország

Egy grúziai embercsempész kis híján elgázolta az őt megállítani akaró horvát rendőrt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Grúziai sofőr
A horvát rendőrök előállították a grúziai sofőrt (Forrás: Nova TV, screenshot)
Olvasási idő: 3 perc

A horvát rendőrség közzétette annak a csütörtöki incidensnek a részleteit, amely során egy migránsokat szállító grúziai embercsempész majdnem elgázolt egy rendőrt a Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán lévő Metković közelében. A horvát rendőr elugrott a közeledő jármű elől, és ezzel kerülte el, hogy a kerekek alá kerüljön. A sofőr ellen hivatalos személlyel szemben ellövetett emberölési kísérlet miatt indulhat eljárás. Egy zágrábi civil szervezet az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a törökországi és szíriai földrengéseket követően megnövekedhet a térségből érkező migránsok száma, miután az embercsempész Szíriából és Törökországból érkezett migránsokat szállított.

Magyar rendszámú kombit vezetett

A nyomozást végző Dubrovnik-Neretva Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya és a metkovići határrendészeti kirendeltség közölte, hogy egy magyar rendszámú kombi sofőrje nem állt meg a rendőr jelzésére, hanem belelépett a gázba, és a járművel neki akart hajtani az őt megállásra felszólító rendőrnek.

A rendőr elugrott a jármű elől, majd elővette a pisztolyát, amellyel rálőtt a távolodó járműre.

A szolgálatban lévő rendőr két lövést adott le a jármű bal első kerekére, hogy megakadályozza az elkövető távozását. Az incidens során szerencsére senki sem sérült meg, sem a rendőr, sem az elkövető, de sértetlenek maradtak a migránsok is

– jelentette ki Zoran Tikvica, a Dubrovnik-Neretva Redőrség vezetője a zágrábi Nova tévének nyilatkozva.

A migránsokat szállító jármű a lövések ellenére folytatta az útját, és csak két kilométerrel később állt meg. A sofőr kiugrott a kombiból, és beszaladt az erdőbe, ahol hat órás keresés után találták meg.

A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a járművet egy 43 éves grúziai állampolgár vezette, aki hét szíriai és török állampolgárságú migránst szállított.

Itt jegyzendő meg, hogy a grúziai és a török állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek Bosznia-Hercegovinába, ezért a törökök gyakran használják a bosznia-hercegovinai útvonalat, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Ugyanez vonatkozik az Orosz Föderáció állampolgáraira is, az utóbbi időben ezért szaporodtak meg a boszniai-horvát határon a csecsenek és az oroszok, akik sok esetben a katonai behívó elől menekülve szeretnének bejutnia Horvátországba, ahol menedéket kérnek.

Brüsszel január 30-án szólította fel Bosznia-Hercegovinát, hogy tagjelölt országként hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, miután tavaly december 15-én megkapta az említett státuszt.

Ennek a hosszabb kitérőnek az a lényege, hogy mind a török migránsok, mind a grúziai embercsempészek könnyedén bejuthattak Bosznia-Hercegovinába, viszont a horvát határt átlépve fennakadtak a „rendőrségi hálón”.

A „felvezető autó”

A horvát rendőrök a fent említett magyar rendszámú kombin kívül, de még annak feltartoztatását megelőzően, a Metkovićhoz közeli Čarapine fizetőkapunál egy lengyel rendszámú személyautót is megállítottak, amelyben három grúziai állampolgár tartózkodott.

Grúzia

A Čarapine fizetőkapu (Screenshot)

A nyomozás megállapította, hogy ők voltak a magyar rendszámú kombi előfutárai, esetleg „felvezetői”, akiknek az volt a dolguk, hogy a migránsokat szállító járművezetőt információkkal lássák el a horvátországi rendőrök mozgásáról az Nyugat-Európába vezető útvonalon.

A grúziai embercsempészek közül a legkomolyabb büntetésre a migránsokat szállító kombi vezetője számíthat, mert őt „súlyos gyilkossági kísérlet elkövetésével vádolják szolgálatot teljesítő hivatali személlyel szemben, a többiek megússzák a tiltott határátlépés és a tiltott horvátországi tartózkodás bűncselekményének elkövetése miatt történő meggyanúsítással.

A hét török és szíriai állampolgárt, akikről kiderült, hogy illegálisan lépték át a horvát államhatárt, kitoloncolják, vagyis visszafogadási eljárás keretében visszaküldik őket abba az országba, amelyből illegálisan beléptek Horvátországba, azaz Bosznia-Hercegovinába.

Vagyis adnak nekik még egy lehetőséget, hogy újra próbálkozzanak egy másik embercsempész banda segítségével, amely ügyesebb lesz, mint amilyenek a grúziaiak voltak.

A földrengést követően több migráns érkezhet

A migránsokat segítő Are You Syrious zágrábi civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szíriai és törökországi földrengések követően megnövekedhet a térségből Európa felé tartó migránsok száma, erre utaló jelek állítólag már tapasztalhatók a török határon.

Az Európai Unió most is hozhatna olyan döntést, mint Ukrajna esetében, és ennek alapján ideiglenes védelmet nyújthatna azoknak a személyeknek, akik a földrengések miatt hagyják el Törökországot

– jelentette ki Marko Ćušić, az Are You Syrious munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy a földrengések, a természetei csapások, vagy például az éhínség elől menekülök nem élveznek semmiféle nemzetközi védelmet, ezért az illegális migránsok számát növelik, és könnyen válnak az embercsempészek áldozatává.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.