ESZKALÁCIÓ: Lukasenka számára győzelem, hogy Merkel szóba állt vele, avagy Minszk most majdnem olyan, mint a Keleti 2015-ben

Nemzetközi méreteket öltött a lengyel-fehérorosz határon kialakult migránsválság, azt is mondhatnánk, hogy hirtelenjében világpolitikai kérdés lett. A lengyel védelmi minisztérium azzal vádolta meg a fehérorosz hatóságokat, hogy „propagandacéloktól vezérelve” küldenek migránsokat a határra. Mindeközben Angela Merkel távozó német kancellár telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel, és megszólalt az ügyben az orosz elnöki szóvivő is, aki jelezte, hogy Oroszország szívesen közvetítene az előállt helyzetben Fehéroroszország és az Európai Unió között. A BALK-nak nyilatkozó Anton Bendarzsevszkij szerint Lukasenka számára már az egyértelmű győzelmet jelent, hogy a távozó német kancellár szóba állt vele.

Mit mondott a lengyel kormány?

A lengyel védelmi minisztérium hétfőn azzal vádolta meg Fehéroroszországot, hogy több ezer migránst küldött/kísért a két ország közötti határra. A tárca szerint a migránsok nagyon agresszívak, és kábítógránátokkal dobálják meg a lengyel határőröket, vagyis lassan már egy kisebbfajta állóháború alakul ki.

– Hirtelen a semmiből előjött a migrációs probléma, miközben korábban soha nem volt. Korábban még határkerítés sem volt, Litvánia és Lengyelország a szögesdrót kerítést a nyár folyamán kezdte építeni, előtte még ez sem volt. Tehát megfelelő útmutatással, különböző erdei ösvényeken keresztül észrevétlenül átjuthattak az emberek Lengyelország, valamint a Balti-államok területére

– nyilatkozta a BALK-nak Anton Bendarzsevszkij, a Danube Institute kutatási igazgatója, aki szerint korábban főleg politikai menedékkérők érkeztek, akiket szívesen is fogadtak a szomszédos országokban.

A teljes interjú meghallgatása:

Bendarzsevszkij szerint a migránsokkal előidézett eszkaláció május végétől kezdődött, miután a fehérorosz hatóságok leszállásra kényszerítették az ország fölött átrepülő Ryanair egyik járatát, hogy letartóztassák Raman Prataszevics ellenzéki újságírót.

A belarusz állami szektorhoz kapcsolódó utazási irodák ezt követően üzeneteket jelentettek meg, megkönnyítették a beutazást Belaruszba, és egyszerűbb átjutást ígértek az Európai Unióba, az érkezést követően pedig szervezett módon kísérték a migránsokat a határra. Szembetűnő, hogy a migránsok ezúttal gyakran családostól keltek útra, ellentétben a balkáni útvonallal, ahol általában fiatal férfiak tűnnek fel.

– Feltételezem, hogy ez azért van, mert a balkáni útvonal most már sokkal nehezebb átjutást tesz lehetővé, a Belaruszon történő könnyebb átjutás ígérete ugyanakkor sokakat arra ösztönzött, hogy családjaikkal együtt keljenek útra.

A lengyel hírszerzés szóvivője szerint a fehérorosz kormány pletykákat terjeszt a Lengyelország területére való belépés lehetőségéről, amelyek szerint a lengyel-fehérorosz határon buszok közlekednek, és Németországba viszik a migránsokat. A belarusz ellenzék azért nem reagál, mert emigrációba kényszerült, természetesen ez azokra vonatkozik, akiknek sikerült időben átjutniuk a szóban forgó határokon.

– A belarusz ellenzék, mint olyan már megszűnt létezni. Lukasenkának sikerült megszilárdítania a hatalmát, megszabadulnia a kritikus hangoktól: az aktivisták már vagy börtönben vannak, akiket politikai okokból csuktak le, ők körülbelül ezren lehetnek. Az ellenzéki médiát betiltották, bezárták, ami van, az külföldön működik, például Litvániában, Vilnius, Lengyelországban pedig Varsó számít egy ilyen központnak

– mondta Bendarzsevszkij, aki szerint az ellenzékiek így nincsenek a helyszínen, ezért ők is csak közvetlenül értesülnek az eseményekről. A Danube Institute kutatási igazgatója ugyanakkor utalt arra, hogy az interneten megjelenő videók szerint Minszk most olyan, mint 2015-ben a Keleti környéke volt.

A kulcs Putyin kezében van?

Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn szankciókat fogadott el Fehéroroszország ellen, egyelőre azonban ezeket nem sikerült megtölteni tartalommal, vagyis a konkrét szankciós listáról később döntenek. A fehérorosz elnök azzal fenyegetődzött, hogy leállítja az Európába tartó orosz gázt, ha az EU újabb megtorló intézkedéseket vezet be.

Bendarzsevszkij szerint ez egy zsarolás része, Lukasenkának ugyanis az a szándéka az, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az Európai Unió vezetőit, és ezzel elismertesse velük a tavalyi elcsalt választások eredményét.

– A gázszállítás leállításának semmi realitása nincs. Putyin megvédte ugyan Lukasenkát, az orosz elnök logikája szerint ugyanis az Európai Unió a hibás, mert a jobb élet ígéretével csábította Európába a migránsokat, de azért meg is dorgálta, merthogy ez senkinek nem lenne jó, és nem tenne jót a Minszk és Moszkva közötti kapcsolatoknak sem. Nyilván az oroszokat is váratlanul érte Lukasenka fenyegetődzése, és Putyin sem örült neki

– mondta a Danube Institute kutatási igazgatója, aki szerint Putyin nem engedhet meg egy újabb gázválságot, mert az előző ukrajnai válság arra ösztönözte Európát, hogy más, alternatív források után nézzen, vagyis hogy diverzifikálja az energia-szállításokat.

Az EU külügyi tanácsának döntése körül tapasztalható hezitálás másik oka az lehet, hogy Angela Merkel német kancellár hétfőn felhívta a fehérorosz vezetőt, hogy a migrációs válságról tárgyaljon vele.

A német Bild napilap/hírportál azt írja, hogy „ha Merkel kancellár a helyzet enyhülésében reménykedett a lengyel határon, miután felhívta a diktátort Lukasenkát, ezek a remények kedd reggelig nem váltak valóra”. A távozó német kancellár lépését nem üdvözölte Anton Bendarzsevszkij sem, aki a BALK-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Merkel ezzel legitimizálta Lukasenka hatalmát.

– Lukasenkának, sajnos, már önmagában győzelem, hogy Merkel felhívta. Több mint ötven percen keresztül beszéltek, ezt nem a németek, hanem a belaruszok emelték ki, de ez már, sajnos, önmagában egy legitimáció miután az EU nem ismerte el Lukasenka választási győzelmét, és Lukasenka most úgy érzi, hogy jó úton halad, és le fognak vele ülni a tárgyalóasztalhoz, de én nem gondolnám, hogy ez lenne a helyzet

– jelentette ki Bendarzsevszkij, aki emlékeztett arra, hogy a német kancellár kétszer hívta Putyint mielőtt Lukasenkával beszélt.

Az oroszok egyébként lovon érezhetik magukat, mert az Európai Unió, sőt még az Egyesült Államok is tőlük várja a megoldást, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője ugyanis arra „bátorította” Oroszországot, hogy avatkozzon be, és állítsa le a „migránsok kizsákmányolását” a fehérorosz kormány részéről. Ennek nyomán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő jelezte, hogy Oroszország közvetítene az Európai Unió és Fehéroroszország között.

– Oroszországnak ez egy win-win helyzet, mert látszik, hogy Lukasenka ezekkel a lépéseivel egyre távolabbra kerül az Európai Uniótól, ami Moszkvának jó, miután korábban a minszki hintapolitika nem nyerte el az orosz vezetés tetszését, másrészt pedig a közvetítő szerep az orosz külpolitikai diadalára utalna, és azt jelezné, hogy Vlagyimir Putyin az egyetlen, aki hatékonyan tud tárgyalni Belarusszal

– nyilatkozta a BALK-nak a Danube Institute kutatási igazgatója, aki úgy gondolja, hogy mindez felértékeli az orosz külpolitikát, ha az Európai Unió sikertelennek bizonyul. Lehetnek azonban olyan ingerek, amelyek „viszontszolgáltatás követelése nélkül” cselekvésre serkenhetik Oroszországot, mint például a NATO összehívása a határvédelemre vonatkozó 4. cikkely alapján, amit Lengyelország már kezdeményezett is.