Connect with us

Kormány

NEM LESZ ÖRÖK HŰSÉG: Néhány hónapra egyeznek csak ki a romániai pártok, februárban valószínűleg lejár az új kormány szavatossága

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Rendeződni látszik a román belpolitikai válság. Minekután a jobbközép kormánykoalíciót felrobbantó Mentsétek meg Romániát (Uniunea Salvați România – USR) elnöke, Dacian Cioloș kormányalakítási kísérlete kudarcba fulladt, az államfő ismét saját pártját, a Nemzeti Liberális Pártot (Partidul Național Liberal – PNL) kérte fel kormányalakításra. Miniszterelnök-jelöltje egy hivatásos katona, a védelmi tárcát vezető Nicolae Ciucă, nyugalmazott tábornok – aki az RMDSZ-szel együtt- vagy a koalícióból kilépett USR vagy pedig a legnagyobb ellenzéki párt, a román szociáldemokraták (Partidul Social Democrat – PSD) parlamenti támogatásával alakítana új, kisebbségi kormányt.

Jól járhat, aki rosszul járt

Bár úgy tűnt, hogy az új generációs és első mandátumos USR kiszorulásával a végrehajtói hatalomból a 2021-es választásokat követően felállt jobbközép parlamenti- és kormánykoalíciónak kicsengettek, ám ahogy a román belpolitikában általában minden, úgy ez sem biztos, hiszen a felbomlott koalíció gerincét alkotó román pártok, a PNL és az USR sem zárkóztak el (még a jelenlegi parlamenti ciklusban sem) egy jövőbéli együttműködés lehetőségétől, legyen szó akár törvényhozási munkáról, politikai támogatásról, de akár egy újabb, majdani koalíciós kormányzati kísérletről. Ez mindkét párt érdeke: a konstruktív ellenzéki szerep mellett, elviekben az USR számára nyitva maradt a hatalomba vezető út; a nemzeti-liberálisok pedig bebiztosítva érezhetik magukat a szociáldemokrata párttal szemben, amellyel a viszonyuk a 2024-es választások közeledtével borítékolható módon csak romlani fog.

De nem mintha idegen és példa nélküli lenne a román pártrendszer e két nagy és konszolidált váltópártja között a politikai együttműködés. A 2012-es országgyűlési választásokon a néhai elnökkel, Băsescuval és Demokrata Pártjával (Partidul Democrat, később Partidul Democrat- Liberal – PD/PDL) szemben Szociálliberális Unió (Uniunea Social- Liberală – USL) néven választási szövetséget kötöttek, majd az abszolút többség birtokában kormányt alakítottak és működtettek, végeredményben pedig sikeresen ellehetetlenítették az államfő politikai ambícióit, akinek a politikai csoportosulását végül lenyelte a liberális párt. Egy történelmi analógiával a sajtó által csak “szörnyűséges koalíciónak” nevezett stratégiai együttműködést, lám, még mindig életre hívhatja a két nagypárt, amennyiben kihívás éri pozícióikat, a már bejáratott politikai és parlamenti váltógazdaságot. Ezen forgatókönyv szerint komoly megpróbáltatás előtt állhatna a jobbközépről kiszorított és az ellenzéki pártok között elszigetelődött USR.

A koalíció újraszerkesztése

A szász nemzetiségű államfő, Klaus Johannis vezette nemzeti-liberális politikusok egyelőre ugyan mindkét lehetséges partnerrel tárgyalásokat folytatnak a parlamenti támogatásért cserébe, időközben fontos gesztust tettek korábbi koalíciós partnerük irányába. Azzal, hogy nem a megbuktatott kormányfőt, Florin Cîțu pártelnököt jelölték ismét miniszterelnöknek, gyakorlatilag elhárult a politikai akadály a koalíció újraszerkesztése elől: az USR ugyanis ezt az egy feltételt támasztotta a közös kormányzással szemben.

Időközben pedig a szociáldemokraták egyértelművé tették, hogy ha támogatnák is a kisebbségi kormányt, azt csak a következő parlamenti ülésszak kezdetéig tennék, februárig, mikoris elhárul az alkotmányos akadály egy újabb, a kormány ellen benyújtható bizalmatlansági indítvány elől. Tehát ha lesz is együttműködés liberálisok és szociáldemokraták között, az rövid és határozott időre szólna, a jelek szerint hosszú távon egyik fél sem számol ezzel a lehetőséggel.

Vagyis inkább úgy tűnik, hogy a kormányoldalon, a jobbközépen játszó politikai elit körében kirobbant válság okai és gyökerei nem olyan mélyek, és nem bírnak akkora téttel, hogy a demokratikus intézményvilágot uraló két nagypárt ismét komolyan számolna, és időszerűnek tekintené a “szörnyűséges koalíció” forgatókönyvét. Főleg, hogy az időközben felerősödött politikai polarizáció miatt a liberálisok a párt szűkebb klientúrája előtt még igen, de szavazótáboruk előtt ezt a járványra hivatkozva sem tudnák komolyabb presztízsveszteség nélkül elfogadtatni (könnyebben menne viszont – az államfő és pártjának autokratikus vezetésére hivatkozva – az USR-nek összeállnia az ellenzékkel, ahogy azt Cîțu megbuktatásakor is láthattuk).

Újabb csatába indulna?

De a parlamenti többség körüli pártharcoknál nagyobb feltűnést, és mérsékelt felháborodást váltott ki a romániai nyilvánosságban az a tény, hogy az államfő egy nyugalmazott tábornokot, Irakban csatát nyert, magas rangú viselt katonát jelölt a miniszterelnöki pozícióba. Ezen a ponton találkozott a két korábbi koalíciós partner, Kelemen Hunor RMDSZ elnök és Dacian Cioloș, az USR elnök véleménye, mindkét pártpolitikus fenntartásának adva hangot.

Egyes elemzők ugyan az államfő választását inkább a súlyos járványhelyzettel és a jelölt pártpolitikától mentes, fegyelmet sugárzó technokrata imázsával magyarázzák, jogvédő civil szervezetek nyílt levélben tiltakoznak, a közvélemény pedig a mélyállam (statul paralel – párhuzamos állam) hipotézisét látja beigazolódni, a fogalmat még a szociáldemokraták vezették be, illusztrálandó az állam- és nemzetbiztonsági struktúrák hegemóniáját a köztársaság demokratikus intézményrendje, a politika civil világa felett.

A sors fintora, hogy tapasztalt pártpolitikusok – politikai hovatartozástól függetlenül – hasonló szellemben nyilatkoznak a román politikai valóságról: az államfő jelöltjével szemben a nemzeti-liberális párt belső megmérettetésén időközben alul maradt Ludovic Orban, volt pártelnök, és néhai politikai ellenfele, a börtönből nemrég szabadult egykori szociáldemokrata pártvezér, Liviu Dragnea is. És még sokan mások.

Tény: a szövevényes belpolitikai patthelyzet és a járványügyi válság végkimenetele mégiscsak az lett, hogy a jobbközép vagy szörnyűséges koalícióval, az USR-vel vagy nélkülük – vagy a szociáldemokraták támogatásával, de a civakodó pártok fölött végül a fegyveres erők legfőbb parancsnokának, az államfő akarata látszik győzedelmeskedni. És 81 évvel Ion Antonescu miniszterelnökké avanzsálását követően ismét egy magas rangú katonatisztet fognak kinevezni Románia miniszterelnökévé. Legalábbis a tavaszi ülésszak kezdetéig – 2022 februárjáig – a jelek szerint bizonyosan.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia6 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava