PÁRIZS ÉS BERLIN EGYMÁSSAL SZEMBEN: Fegyverkezési verseny a Földközi-tengeren, avagy gyűlnek a viharfelhők

A cikk meghallgatása

Noha az idei év eddig jóval nyugodtabb vizeket hozott a Földközi-tengeren, mint a tavalyi, az utóbbi hetek eseményei már viharfelhőket ígérnek: nemrégiben a török hadihajók két görög kutatóhajót is megakadályoztak abban, hogy a területi vita alatt lévő vizekre hajózzanak. A nyomban meginduló diplomáciai adok-kapok azonban csak a jéghegy csúcsa. A két fél valójában tudatosan készül haditengerészetének fejlesztésére, amit különböző hatalmakkal kötött megállapodások jeleznek. Görögország inkább a franciákkal szövetkezik, míg ezzel szemben a törökök inkább a németektől vásárolnak.

Franciaország és Izrael a szövetséges

Athén szeptember végén állapodott meg Franciaországgal három fregatt (illetve opcionálisan egynegyedik) és hat Rafale vadászgép vásárlásáról.

A megegyezés azonban a fegyvervásárláson túl kölcsönös védelmi megállapodást is előirányzott, amennyiben valamelyik ország területét támadás érné. A görög parlamenti vitában az ellenzék a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz vezetésével hangosan bírálta, hivatkozván a hatalmas költségvetési teherre, illetve a görög katonák esetleges bevetésére a Száhel-vezetben francia érdekek szolgálatában.

Az október 7-i parlamenti szavazáson végül a 300 képviselőből 191 a szerződés ratifikálása mellett döntött. A mostanin túlmenően azonban Görögország további fegyverbeszerzésre készül. A rakétavásárlások mellett drónok is terítéken vannak: a már meglévő kettő mellé további két Heron-1-es drónt lízingelnek majd Izraeltől.

A pilóta nélküli repülőgépek kérdése különösen izgalmas Ankara számára, amely az utóbbi években jelentős sikereket ért el a saját arzenáljának fejlesztése terén.

A karabahi háború során nagy eredményességgel használt török drónok, különösen az államfő vejének cége által gyártott Bayraktar 2-esek, azóta igen kapósak lettek a nemzetközi fegyverpiacon, s Európában belül Ukrajna után már Lengyelország is néhány beszerzéséről döntött.

Ezeket a drónokat a törökök azonban eddig kevésbé felszerelt hadseregek ellen használták akár Szíriában, akár Karabahban, a görög beszerzések és a saját drónprogram meghirdetése tavaly év végén az eddigi török technikai fölénynek vethet véget az égei-tengeri határsávban.

A francia-görög közeledés

Még januárban a két kormány 2,5 milliárd euró értékben állapodott meg 18 Rafale vadászgép vásárlásáról (igaz, ebből 12 darab használt).

A Balkánról még Horvátország csatlakozott a vásárlókhoz: májusban jelentette be a horvát kormány, hogy egy milliárd euró értékben vesz 12 használt francia vadászgépet.

Ankara és Párizs között már tavaly is komoly diplomáciai üzengetések zajlottak. Az EU a britek távozása után immár egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalma nem nézi jó szemmel Törökország aktivizálódását a Földközi-tengeren, amely nemcsak két uniós tagállam (Görögország és Ciprus) érdekeit, de a francia érdekeket is sérti, főleg Líbiában, ahol a két ország eltérő szereplőket támogat.

A francia-török megállapodás tehát egyértelműen Törökország ellen irányul, ezért a francia-görög közeledés folyamatos.

Német-török fegyverbarátság

A fegyvervásárlások terén a törökök inkább az EU legmeghatározóbb gazdasági hatalmához, a németekhez húznak.

Német tengeralattjárók vásárlásáról még 2009-ben kötöttek megállapodást, s az év közepén elkészült az első, német 214-es tengeralattjáró mintájára épített török verzió, amely kiválóan alkalmazható az égei-tengeri viszonyok között. Athén tiltakozott is a német kormánynál – eredmény nélkül.

A megállapodás értéke kb. 3,5 milliárd dollár, erről Berlin, úgy tűnik, nem kíván lemondani.

Ráadásul a fegyvervásárlási-diplomácia nem volt eredménytelen: Görögország többszöri, a törökök elleni fegyvervásárlási szankciók bevezetését célzó kérésének is nemet mondott Németország.

Egyúttal más európai hatalmakkal, így Olaszországgal és Spanyolországgal együtt pontosan Berlin volt az, amely tavaly év folyamán mindig megértőbbnek bizonyult Törökországot illetően az európai tanácsi üléseken.

A napról-napra látványosabbá váló fegyverkezési verseny “egyre több puskaport hord” a földközi-tengeri hordóba.

A görög katonai kiadások (mintegy 5 milliárd dollár 2020-ban) még mindig kevesebb, mint a török harmada.

A folyamatos török fejlesztéseknek és az egyre ütőképesebb hadiipari eszközöknek köszönhetően – amelyek egyre inkább hazai cégek üzemeiből kerülnek ki – Ankarának kevésbé kell aggódnia Athén miatt.

Annál is inkább, mert a híradások szerint hamarosan vízre bocsátanak egy kisebb repülőgép-anyahajót, az Anadolut, amely a várakozások szerint lényegesen megnöveli a török flotta ütőképességét.

Párizs besorakozását követően Görögország mögé, valamint az amerikai-török viszony megromlását követően (az orosz fegyvervásárlások miatt) növekszik a görög mozgástér, aminek jelei hamarosan még inkább láthatóvá válnak, és ezt már komolyan figyelembe kell vennie Ankarának, de akár Berlinnek is.