Connect with us

Bosznia

SOFT POWER: Plenković, a hídember, aki nem épít határkerítést

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

hidavatas
Listen to this article

A “puha erő” kifejezést Joseph Nye harvardi (USA) professzor ötlötte ki, aki szerint “a legjobb propaganda nem propaganda. Az információs korszakban a szavahihetőség a lehető legritkább erőforrás”. Lefordítva mindennapi nyelvre, a soft power a nemzetközi diplomáciában röviden azt jelenti, hogy valakit szép szóval ráveszünk arra, hogy ugyanazt akarja, mint mi, mindennemű fenyegetődzés nélkül. Ezt meg csak akkor tudjuk elérni, ha eléggé szimpatikusak vagyunk a másik félnek, illetve ha szavahihetőségünkhöz nem fér kétség. Persze, ez a szimplicista magyarázat nem fedi teljességében a fogalmat – könyveket írtak erre a témára – viszont ehhez a cikkhez bőven elegendő.

Az Vc szárazföldi folyosó

A konkrét esemény ez esetben az, hogy csütörtökön ünnepélyes keretek között megnyitották a Horvátországot Bosznia- Hercegovinával összekötő új svilaji Száva-hidat. A Nyugat- Balkánon turnézó Ursula von der Leyen, az EB elnöke, Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Zoran Tegetlija Bosznia- Hercegovina minisztertanácsának (szerb származású) elnöke nyiszálták át rituálisan a kék szalagot, ezzel jelezve országnak-világnak, hogy a híd megnyílt a forgalom előtt.

A javarészt EU-s pénzből megépített létesítmény – 660 méter hosszú, 29 méter széles, hat sávos úttesttel – a jövendőbeli Vc EU korridor fontos részét képezi.

A Budapestet (Pélmonostor, Eszék és Szarajevó érintésével) Ploče kikötőjével összekötő szárazföldi folyosó magyarországi és horvátországi része hamarosan elkészül, a horvát miniszterelnök szerint 2024-re várható a munkálatok befejezése.

Hogy a bosznia-hercegovinai szakasz mikor készül el, annak csak a jóisten a megmondhatója, vagy Erdogan török elnök, ugyanis a svilaji híd megépítése három évet csúszott, leginkább a BH-hatóságok által generált tipikus balkáni felfordulás miatt (pl. a tendert háromszor ismételték meg, Bosznia- Hercegovina ebből kifolyólag komoly kártérítést kényszerült fizetni a Szerbiában is EU védnökség alatt építő osztrák Strabagnak, amelyet előbb kiválasztottak, mint kivitelezőt, majd visszatáncoltak, stb.).

A hídember nem épít kerítést

Visszatérve a soft powerre, igen tanulságos volt Plenković horvát miniszterelnök beszéde, amelyet a a hídavatásnál tartott, mert abban benne volt minden, amit a Száva túlpartján szerettek volna hallani, plusz egy kis szurkapiszka is Zoran Milanović horvát köztársasági elnök és a bosnyák haverok irányába.

Ami a “politikai fenegyerek” Milanovićot illeti, Plenković úgy fogalmazott, hogy ő személy szerint Bosznia- Hercegovina nagy barátja, aki nem önt folyamatosan olajat a tűzre, és nem emeli meg a hangját, amikor mond valamit.

Ami magát a hidat illeti, Plenković meglátása szerint ez “azokat az értékeket jelképezi, amelyek összekötnek bennünket”, s hozzátette, hogy ez csupán egyike a Bosznia- Hercegovinát és Horvátországot összekötő hidaknak, mert jövőre felépül a Nova Gradiška-i híd is.

A horvát miniszterelnök véleménye szerint, az infrastrukturális fejlesztésekkel előmozdítják a nemzetek és gazdaságok összekapcsolódását, de a svilaji híd fontosságát az Vc korridor befejezése mutatja meg.

– Erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat Bosznia- Hercegovinával. Hisszük, hogy a két ország közötti hosszú határ nem elválasztja, hanem összeköti népeinket. Ezért nem építünk határkerítést, ugyanakkor kivesszük a részünket a törvényellenes migráció megakadályozásában

– mondta Plenković a bizottsági elnök, Ursula von der Leyen jelenlétében.

A keserű pirula a mézes csuporban az volt, hogy a horvát miniszterelnök nem mulasztotta el megemlíteni a bosznia-hercegovinai választási törvény módosításának “szükségességét”, amit nemcsak Horvátország, de az EU és az Egyesült Államok is zászlajára tűzött (a zágrábi vezetése közbenjárására, és nem kis örömére).

Plenković szerint bizalmat csak úgy lehet építeni, ha a Bosznia- Hercegovinában élő mindhárom nemzet valójában egyenrangú, és ha ragaszkodnak a daytoni szerződésben foglaltakhoz.

– Ezért támogatásunkról biztosítjuk a bosznia-hercegovinai pártok és intézmények erőfeszítéseit a választási törvény módosítására, aminek eredményeként a horvátok is legitim képviselőre tennének szert a bosznia-hercegovinai intézményekben

– mondta a horvát miniszterelnök, aki minden bizonnyal és mindenekelőtt a háromtagú bosznia-hercegovinai elnökségre gondolt.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava