Macedónia
MIGRÁNSVERÉS ÉS KORRUPCIÓ: A szerb rendőrök bántalmazzák a migránsokat a macedón határon, ha nem fizetik le őket

A BALK több megbízható forrásból is úgy értesült, hogy a szerb rendőrök bántalmazzák az Észak- Macedónia felől érkező migránsokat, ha „nem kapnak egy kis eurót”. A hét elején megkerestük a szerb belügyminisztériumot, hogy reagáljon az értesüléseinkre, de kérésünket válaszra sem méltatták. Ugyanezzel a kéréssel fordultunk a menedékkérők védelmével és megsegítésével foglalkozó központ, vagyis az APC/CZA nevű szervezethez, amely szintén nem jelzett vissza, pedig más országok túlkapásai esetében ők igencsak hangosak. A BALK már tavaly írt arról, hogy a szerb rendőrök bántalmaztak egy migránst a macedón határon.
Nem elszigetelt eset
Tavaly márciusban bangladesi migránsok számoltak be a BALK-nak arról, hogy a szerb rendőrök bántalmazták egyiküket.
– Megpróbált átjönni a határon. A rendőrök azt kiabálták, hogy megölik, és ütni kezdték. Azt mondták neki, hogy nem léphet be Szerbiába, menjen vissza Macedóniába
– mondta akkor a sértett ismerőse, akivel közösen lépték át a határt.
A migránsok iránt tanúsított humánus bánásmódról szóló mantraszerű nyilatkozatok, és a befogadó táborokban nyújtott ellátás okán hajlamosak voltunk azt hinni, hogy a macedón-szerb határon történt tavalyi migránsverés csak elszigetelt jelenség volt, mára azonban már egyre több jel utal arra, hogy egészen másról van szó.
Megbízható forrásokból egyrészt úgy értesültünk, hogy sokkal több migráns érkezik, vagy legalábbis próbál meg bejutni Szerbiába, mint ahogy azt hivatalosan állítják, másrészt pedig több forrásból származó egybehangzó információk szerint a szerb rendőrök nem mindig lépnek fel emberségesen a migránsokkal szemben.
Migránsverés és korrupció
A BALK értesülései szerint a szerb rendőrök éjszakánként akár több tucat migránst is visszafordítanak Észak- Macedóniába, miközben bántalmazzák őket.
Forrásaink szerint a lábukat ütik, hogy néhány napon belül ne tudjanak hosszabb távot megtenni, és újabb határátlépéssel próbálkozni.
A bántalmazás alól azok a migránsok kivételek lehetnek, akik megvásárolják a szerb rendőrök jóindulatát. Értesüléseink szerint ezért a szerb rendőrök nem is szeretik, ha külföldi, például osztrák kollégákkal együtt kell járőrözniük, mert akkor „nem esik le egy kis euró”.
Ugyanakkor magunk is láttuk, hogy a szerb rendőrök a múlt vasárnap délután razziáztak a preševói befogadó központnál.
Az újabb migránsverésekről és a razzia okáról hétfőn érdeklődtünk a szerb belügyminisztériumnál, ennek írásos nyoma is van, kérésünkre azonban mindeddig nem érkezett válasz.
Ugyanezzel kapcsolatban megkerestük a menedékkérők védelmével és megsegítésével foglalkozó központot, vagyis az APC/CZA nevű szervezetet is, amely ugyancsak nem reagált, pedig ők gyakran felszólalnak, amikor más országok hatóságai durván lépnek fel a migránsokkal szemben.
Az albánok szerepe
Egyes forrásaink szerint azok a migránsok már biztonságban tudhatják magukat, akik a szerb-macedón határt átlépve elérik a Preševo környéki albán falvak egyikét-másikát, mert az ottani lakosok nem szívesen működnek együtt a szerb rendőrséggel.
Helyi albánok azonban elmondták, hogy közülük egyre kevesebben vesznek részt az embercsempészetben vagy a migránsok bújtatásában, mert a szerb hatóságok különösen nagy előszeretettel börtönözik be az albánokat, ha ilyen cselekedeten kapják őket.

Szerbia
A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.
Washingtonhoz fordulnak
A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.
A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.
Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.
– Amit a szerbek kérnek Koszovóban, azt nekünk, szerbiai albánoknak is meg kell kapnunk. Ha a koszovói Szerb Községek Közösségét kérik, akkor mi kérjük a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását
– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.
A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.
– Ha a koszovói szerbek a Koszovótól történő elszakadásra törekednek, akkor mi kérjük az egyesülést Koszovóval az 1992. március 1-én és 2-ánt tartott népszavazás értelmében
– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.
Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.
A szerbek nem tartják be az egyezményeket
Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.
– Ahelyett, hogy megoldanák a jogos igényeinkkel kapcsolatban felmerülő problémáit, a különböző helyi tényezők évek óta akadályoznak minden egészséges kezdeményezést és erőfeszítést, ezért szükségünk van a belső koordinációra

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.
A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.
Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.
Az albánok másutt is mozgolódnak
A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak- Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.
Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.
Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak- Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak- Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.
– Minden önkormányzat bármilyen formában együttműködhet bármelyik önkormányzattal, ha megtalálják a közös témát. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérés komolytalan, politikai hangulatkeltést szolgál, és így végső soron elfogadhatatlan is
– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.
Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.
Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak- Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat
Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.
A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.
Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak- Macedóniában.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azóta
The Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia