Connect with us

Afganisztán

AFGÁNKÉRDÉS: Törökország és az afgán migráció Európa felé

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

afgan menekul
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A tálibok viharos előretörése és az afgán fegyveres erők a nemzetközi közvéleményt és az amerikai hadvezetést is meglepő, látványos és gyors összeomlása pár hónap leforgása alatt tette zárójelbe az elmúlt húsz év NATO-missziójának és a Nyugat-által szponzorált állam- és építésének az eredményeit. A cikk írásakor még több ezer ember várakozik, hogy repülőgépekkel kimenekítsék az afgán fővárosból, Kabulból.

Kelet vagy nyugat?

Az egyelőre még képlékeny, ugyanakkor nem sok jót ígérő tálib rendszerről valószínűleg sokan fognak még „lábbal szavazni”, s megpróbálnak majd a gazdagabb, nyugati országokba eljutni. A végső célpont Európa gazdagabb államai lehetnek, amellyel újjáélednek a 2015-16-os menekültválság napjai.

Beszámolók szerint már a tálibok megjelenésével és az amerikai csapatkivonások nyomán több tízezren elhagyták az országot, akiknek szárazföldi úton Iránon és Törökországon keresztül vezet az út az EU-tagállamokba.

Törökország már a hat évvel ezelőtti menekültválság idején is kulcsfontosságú országnak minősült, akkor pár hónap alatt mintegy egymillió, többségében szír – de köztük sok afgán – lépte át a határait Görögország felé. Akkor a 2016-os menekültügyi nyilatkozattal sikerült rendezni a válságot, az életbeléptetett visszaküldési rendszernek köszönhetően érdemben csökkent a nyomás Görögországon.

Ankara 2020. február végén belpolitikai okokból ugyan megnyitotta határait egy rövid időre, aminek köszönhetően 10-15 ezer ember próbált meg átjutni, ennek azonban a határozott görög fellépés, illetve a koronavírus járvány pár hét után véget vetett. A korlátozásoknak köszönhetően migrációs szempontból relatíve nyugodt maradt a görög határ az elmúlt egy évben.

Az afganisztáni helyzet azonban hosszabb távon változást hozhat – bár egyelőre korai és merész jósolni, de a tálibok ellen esetlegesen kialakuló fegyveres ellenállás elhúzódó konfliktust és ezáltal újabb és újabb menekülthullámokhoz vezethet –, s nemcsak egyszeri nagyobb embertömeggel kell számolni. Az afgán menekültek döntő része ugyan a szomszédos Pakisztánban és Iránban él, de kézenfekvő az is, hogy ahogy a múltban, úgy a jövőben is sokan fognak Nyugat felé menni.

Törökországban nincs afgánkérdés

Ezzel Ankara is tisztában van, amely ráadásul amiatt is aggódik, hogy az iráni hatóságok messze nem fognak megtenni mindent azért, hogy megakadályozzák a keleti határ felé haladó tömegeket. A török államfő, Recep Tayyip Erdoğan jelezte, hogy nem is kívánja a menekültek tárházává tenni országát. Pontosan tudja, hogy a szíriai menekültek jelenléte is komoly társadalmi feszültséget generál, afgánok tömegeinek érkezése ezt csak fokozná, a hetekben például látványos összecsapás alakult ki Ankarában a szíriaiak és a helyiek között.

Így is mintegy 300 ezer afgán menekült található Törökországban (ebből mintegy 120 ezer regisztrált), akik a török menekültügyi szabályozás miatt nem számíthatnak a menekültstátuszra, és ezáltal az állampolgárságra sem, de még a szíriaiak helyzetét valamelyes garantáló ideiglenes védelem hatálya alá sem tartoznak.

Érthető okokból az afgánok körében emiatt nagy a hajlandóság a továbbhaladásra – akik közülük jobban maradnának, azok jellemzően a törökhöz közel álló nyelvet beszélő üzbégek, ők könnyebben tudnak integrálódni a többségi török társadalomba. De nincs afgánkérdés Törökországban, mivel a közösség létszáma viszonylag csekély, főleg a nagyjából négymilliós szíriaiakhoz képest, másrészt a török hatóságok gondosan ügyelnek arra, hogy ezt a népességet szétosszák a megyék között, így nem alakulhattak ki olyan negyedek, mint amelyeket a szíriaiak létrehoztak.

A nagyobb hullám veszélye miatt a hatóságok már meg is kezdték a felkészülést: jelezték, hogy 241 kilométerre bővítik az iráni határon már évekkel ezelőtt elkezdett, jelenleg 157 km hosszú, 3 méteres elemekből álló betonfalat, melynek bizonyos szakaszait kamerákkal, világítással látták már el.

Hogy ez mennyire lesz elég a több mint 500 km hosszú közös határszakaszon, majd kiderül.

A számok várhatóan nőni fognak

Egyes határszakaszok a hegyláncok miatt eleve nehezen járhatók, de sokan próbálkoznak azokon átjutni. Az előzetes nyilatkozatok alapján a határvédelem mindent meg fog tenni, hogy visszafordítsa az Iránon át érkezőket.

Ennek ellenére a hivatalos adatok szerint május óta növekszik az illegálisan érkezők száma: májusban több mint 9000 embert fogtak el, júniusban 16 ezret, júliusban 14 ezret, s augusztus első felében több mint 8 ezret.

A korábbi hónapokhoz képest a növekményt valószínűleg az afgánok adják.

A számok várhatóan nőni fognak, éves szinten már 35 ezer illegális határátlépő afgánt kaptak el a török hatóságok.

Erdoğan minapi üzenetének nagyobb hangsúlyt ad, hogy a török állam korábban is mutatott erőt: 2018-19-ben, amikor intenzívebbé váltak a harcok Afganisztánban, s megugrott a keleti határokat átlépő afgánok száma, a kormány masszív kitoloncolásba kezdett, s több ezer embert küldött vissza repülőúton.

Minden esetre az eddigi török kommunikáció és bejelentett intézkedések egyelőre biztatónak tűnnek Európa szempontjából. Ugyanakkor Görögország megkezdte határainak megerősítését, és az eddig kiépített kerítés bővítését, hogy még hermetikusabban tudja lezárni határait.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Afganisztán

VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

szijjarto es a tobbiek
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.

Szijjártó…

A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót

Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.

Magyarország déli határának megvédése Törökországban és Törökországgal kezdődik

– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.

Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.

Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény “az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.

Az EU-nak nem arról kellene megállapodnia Afrikával, hogy a helyiek hogyan jöjjenek a kontinensre, hanem arról, hogy miként maradhatnak a lakóhelyükön

– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.

…és a többiek

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.

Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.

Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Afganisztán

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

Közzététel:

a megjelenés dátuma

aiba
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Félnek a táliboktól, ezért nem mennek haza a belgrádi világbajnokságon résztvevő afgán ökölvívó válogatott tagjai, akik a versenyen nem hazájukat, hanem önmagukat képviselték. A ma már hontalan ökölvívó legények ugyanakkor nem kimondottan szorgalmazták, hogy Szerbiában maradjanak, elvégre ha egyszer már “emigrálásra adták a fejüket”, akkor inkább “szerencsésebb és gazdagabb befogadó országot” keresnek maguknak. Ez nem egyedi eset, mert korábban három afrikai bokszoló, és két szintén afrikai birkózó használta ki a belgrádi sportversenyek által kínálkozó alkalmat, hogy lelépjen, ők azóta inkognitóban utaznak.

Kilenc bokszoló országot keres

A belgrádi Prva TV a napokban számolt be arról, hogy a nemrég befejeződött ökölvívó világbajnokságot követően még mindig a szerb fővárosban tartózkodik az afgán ökölvívó válogatott, edzőstől, bokszolóstól, mindenestül, mert a táliboktól tartva nem mernek visszatérni hazájukba.

A tudósítás szerint kilenc afgán bokszoló, egy edző és egy kísérő maradt Szerbiában, vagyis előre kitervelt, csoportos szökést követtek el, aminek epilógusa egyelőre nem ismert. A visszatéressel kapcsolatos aggodalmaik nem mondhatók indokolatlanoknak, mert a tálib rezsim megtiltotta számukra, hogy készüljenek a világbajnokságra, vagy hogy részt vegyenek rajta.

Miattuk nincs jövőnk, és nem valósíthatjuk meg a céljainkat, és azért hagytuk el Afganisztánt, hogy oda menjünk, ahol bokszolhatunk és dolgozhatunk

– mondta az egyik öklöző, aki az arcát ugyan vállalta, de a nevét nem.

Afganisztánból emberek tízezrei menekültek el az augusztusi tálib halomátvételt követően, miután az amerikai és egyéb nyugati erők kivonultak az ázsiai országból.

Nyugati vízumra várnak

Az afganisztáni ökölvívó szövetség főtitkára, ha egyáltalán létezik még ez a szövetség, a belgrádi Prvának úgy nyilatkozott, hogy a csapat tagjainak esélyük sincs arra, hogy folytassák a karrierjüket a hazájukban.

Önök is tudják, hogy a helyzet Afganisztánban igencsak súlyos. A tálibok azt sem engedélyezték nekünk, hogy edzéseket tartsunk

– mondta egy már valószínűleg nem létező szervezet főtitkára, akinek a nevét szintén nem adta meg a belgrádi .

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

A befogadó országot kereső afgán válogatott (Screenshot: Prva)

Az edző szerint Afganisztánban egy földalatti “edzőtermet” találtak, és ott készültek a világversenyre, vagyis szó szerint földalatti válogatottba mentek át, mielőtt iráni vízumot szereztek, hogy végül Iránból jussanak el Szerbiába.

Esetében a hazatérés különösen megfontolandó – apját ugyanis – aki az afganisztáni ökölvívó válogatott elnöke volt – két évvel ezelőtt ismeretlen támadók ölték meg, alapos a gyanú, hogy a gyilkosság mögött a tálibokat kell keresni.

A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (International Boxing Association) alig egy hónappal a belgrádi világverseny előtt vezette be a “team fair chance” fogalmát, amelynek köszönhetően a “hontalan afganisztáni öklözők” részt vehettek a küzdelmekben, bár nem sok sikerrel.

Egy küzdelem azonban még vár rájuk, befogadó országot kell ugyanis találniuk, és ezzel kapcsolatban már több nagykövetséget megkerestek Belgrádban – de mint a Prva TV megjegyezte – Szerbiától nem kértek menedéket. Nem tudni, hogy most milyen sikerrel járnak ebben a migránsokkal teli világban.

Nem csak “hontalan bokszolók” migránskodnak

A belgrádi Blic napilap honlapján november közepén arról számolt be, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság ökölvívó szövetségének közlése szerint három bátor harcosuk eltűnt.

Mivel nekik nevük is van, és bejelentett sportolóként érkeztek Belgrádba, a szerb rendőrség a nyomukba eredt, legalább is ezt közölte az említett ország szövetsége.

Az nem világos, hogy rájuk mi vár, ha ezek után netalán hazatérnek, ne feledjük, hogy a demokratikus Kongóban még nem is olyan régen állítólag embert is ettek.

Egy nappal később a marokkói birkózó szövetség elnöke a Facebookon közölte, hogy rögtön a belgrádi leszállást követően nyoma veszett a válogatott két tagjának, akik a 23 év alatti birkózók világbajnokságán léptek volna szőnyegre, amelyet szintén a szerb fővárosban tartottak november első hetében, a fiatal marokkói birkózók azonban ehelyett a lelépést választották.

A Blicnek nyilatkozó szerb szakértők szerint az ilyen esetek nem ritkák a sportban, az elkövetkező időkben pedig még gyakoribbak lesznek, mert Afrikából és Ázsiából egyre több ember menekül a szegénység és a háborúk elől, ami alól a sportolók sem számítanak kivételnek.

Miután bokszolók és birkózók illantak el a belgrádi versenyekről, ezért nem árt vigyázni a magyar határon, mert a migránsok között lehetnek, akik esetleg az “átlagosnál gyorsabban földre viszik” azt, aki megpróbálja útjukat állni.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Afganisztán

BIZTONSÁGI FENYEGETÉS? Az Egyesült Államok titokban 30 afgánt különített el a koszovói Bondsteel bázison

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

afghans Kosovo 05
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

A New York Post arról ír, hogy az amerikai hadsereg körülbelül 30 afgánt különített el, akiket korábban Afganisztánból evakuált. Az amerikai konzervatív napilap/hírportál beszámolója szerint az elkülönített afgánokat családtagjaikkal együtt a Bondsteel támaszpontra szállították.

“Technikai értelemben” nem rabok

Az Egyesült Államok több mint ötvenezer afgánt fogad be azok közül, akik Afganisztán amerikai és NATO-megszállása/felszabadítása alatt együttműködtek a külföldi erőkkel. Néhány ezer afgán a Balkán érintésével juthat el Amerikába, egy részüket az amerikaiak Koszovóban “tárolják”, erre egy évig kaptak lehetőséget a pristinai kormánytól.

A New York Post hírügynökségi és segélyszervezeti forrásokra hivatkozva most arról számolt be, hogy amerikaiak az utóbbi hat hétben “több mint két tucat”, vagyis körülbelül 30 áttelepítésre váró afgánt különített el, őket mintegy 170 családtagjával együtt a Ferizaj (szerbül: Uroševac) közelében lévő amerikai támaszpontra vitték.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő/tisztségviselő szerint a szóban forgó afgánokat a biztonsági ellenőrzések során választották külön, és titokban szállították a Bondsteel támaszpontra.

A bázisra áttelepített afgánok jelenlegi száma nem ismert, mivel a biztonsági problémák megoldódását követően egyesek távoznak, miközben új emberek is érkeznek.

A magát megnevezni nem kívánó amerikai informátor szerint a Bondsteelre szállított menekültek “technikai értelemben” nem számítanak fogolynak, de a koszovói által megfogalmazott elvárásokkal összhangban nem hagyhatják el szabadon a bázist.

Nem küldik őket vissza Afganisztánba

Az elkülönített személyeket az Egyesült Államok evakuálta Afganisztánból, de átszállításuk során az egyik ellenőrzőponton biztonsági aggodalmak merültek fel velük kapcsolatban. A megjelölt problémák egy része a hiányzó dokumentumokkal kapcsolatos.

A BALK nem sokkal az afganisztáni hatalomátvételt követően beszélt afganisztáni menekültekkel Szerbiában, akik elmondták, hogy a kabuli nagykövetség elhagyásakor az alkalmazottak a dokumentumok egy részét elégették, hogy azok ne kerüljenek a tálibok kezébe. Az amerikaiaknak jelentős dokumentációjuk volt Kabulban, ennek jelentős részét azonban kénytelenek voltak “feltüzelni”.

A New York Post beszámolójában megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben sok republikánus törvényhozó vetett fel kérdéseket az Egyesült Államok átvilágítási rendszerével kapcsolatban, jelezve aggodalmait az országba belépő “potenciális biztonsági fenyegetésekkel” kapcsolatban, Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azonban védelmébe vette a rendszert.

Maga a tény, hogy a terrorelhárítással, hírszerzéssel vagy bűnüldözéssel foglalkozó szakembereink további átvilágításra jelöltek meg egyes embereket, azt jelzi, hogy a rendszerünk működik

– nyilatkozta az esettel kapcsolatban Horne, aki ezáltal elismerte, hogy valóban merültek fel biztonsági problémák egyes emberekkel szemben.

A Bondsteel bázisra szállított személyekről nyilatkozó amerikai hírforrás azt mondta, hogy az oda küldött menekültek esetében „további jelentős megfontolásra” kell számítani, mielőtt beléphetnek az Egyesült Államokba.

Az amerikai konzervatív lap/hírportál arról ír, hogy az elkülönített személyek egy részét a velük kapcsolatban elvégzett elemzést követően “az Egyesült Államokba való továbbutazásra alkalmasnak” minősítették, míg mások átvilágítása még folyamatban van. A tisztviselő nem árulta el, hány Koszovóba szállított afgánt engedtek be eddig az Egyesült Államokba.

A rendelkezésre álló információk szerint az elkülönített személyek közül senkit sem küldtek/küldenek vissza Afganisztánba. Aki nem kap belépési engedélyt az Egyesült Államokba, annak a sorsa „individuális” alapon dől el, ami magyarán szólva azt jelenti, hogy egyeseket más országokba telepíthetnek át.

Bondsteel, a zárt tábor

A katonai kérdésekben erőteljesen Oroszországhoz kötődő Szerbia közvetlen szomszédságába telepített Bondsteel zárva van a kívülállók előtt, beleértve a humanitárius szervezetek ügyvédeit is.

A magát az emberi jogok szószólójának tekintő Amnesty International egyik munkatársa éppen a hozzáférés hiányát sérelmezte.

Nincs valós hozzáférés a táborhoz. Nincs nyilvános vagy független vizsgálat arról, hogy mi történik ott benn

– jelentette ki Jelena Sesar, az Amnesty International egyik kutatója az AP hírügynökségnek.

Nyilvánvalóan aggódunk amiatt, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, különösen azokkal, akik nem mennek át a biztonsági átvilágításon? Letartóztatják őket? Hozzáférhetnek-e bármilyen jogi segítséghez? És mi a terv velük? Fennáll-e a veszély, hogy végül visszakerülnek Afganisztánba?

– tette fel kérdéseit Sesar a Koszovóban elkülönített afganisztániakkal kapcsolatban.

Augusztus közepe óta több mint 66 000 afgán érkezett az Egyesült Államokba, közülük körülbelül 55 000 embert katonai támaszpontokon helyeztek el az ország ország különböző pontjain, ahol továbbra is folyik az átvilágításuk. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint körülbelül 5000 Afganisztánból evakuált személy maradt a Közel-Keleten és európai tranzitpontokon.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: