AFGÁNKÉRDÉS: Törökország és az afgán migráció Európa felé

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A tálibok viharos előretörése és az afgán fegyveres erők a nemzetközi közvéleményt és az amerikai hadvezetést is meglepő, látványos és gyors összeomlása pár hónap leforgása alatt tette zárójelbe az elmúlt húsz év NATO-missziójának és a Nyugat-által szponzorált állam- és hadseregépítésének az eredményeit. A cikk írásakor még több ezer ember várakozik, hogy repülőgépekkel kimenekítsék az afgán fővárosból, Kabulból.

Kelet vagy nyugat?

---

Az egyelőre még képlékeny, ugyanakkor nem sok jót ígérő tálib rendszerről valószínűleg sokan fognak még „lábbal szavazni”, s megpróbálnak majd a gazdagabb, nyugati országokba eljutni. A végső célpont Európa gazdagabb államai lehetnek, amellyel újjáélednek a 2015-16-os menekültválság napjai.

Beszámolók szerint már a tálibok megjelenésével és az amerikai csapatkivonások nyomán több tízezren elhagyták az országot, akiknek szárazföldi úton Iránon és Törökországon keresztül vezet az út az EU-tagállamokba.

Törökország már a hat évvel ezelőtti menekültválság idején is kulcsfontosságú országnak minősült, akkor pár hónap alatt mintegy egymillió, többségében szír – de köztük sok afgán – lépte át a határait Görögország felé. Akkor a 2016-os menekültügyi nyilatkozattal sikerült rendezni a válságot, az életbeléptetett visszaküldési rendszernek köszönhetően érdemben csökkent a nyomás Görögországon.

Ankara 2020. február végén belpolitikai okokból ugyan megnyitotta határait egy rövid időre, aminek köszönhetően 10-15 ezer ember próbált meg átjutni, ennek azonban a határozott görög fellépés, illetve a koronavírus járvány pár hét után véget vetett. A korlátozásoknak köszönhetően migrációs szempontból relatíve nyugodt maradt a görög határ az elmúlt egy évben.

Az afganisztáni helyzet azonban hosszabb távon változást hozhat – bár egyelőre korai és merész jósolni, de a tálibok ellen esetlegesen kialakuló fegyveres ellenállás elhúzódó konfliktust és ezáltal újabb és újabb menekülthullámokhoz vezethet –, s nemcsak egyszeri nagyobb embertömeggel kell számolni. Az afgán menekültek döntő része ugyan a szomszédos Pakisztánban és Iránban él, de kézenfekvő az is, hogy ahogy a múltban, úgy a jövőben is sokan fognak Nyugat felé menni.

Törökországban nincs afgánkérdés

Ezzel Ankara is tisztában van, amely ráadásul amiatt is aggódik, hogy az iráni hatóságok messze nem fognak megtenni mindent azért, hogy megakadályozzák a keleti határ felé haladó tömegeket. A török államfő, Recep Tayyip Erdoğan jelezte, hogy nem is kívánja a menekültek tárházává tenni országát. Pontosan tudja, hogy a szíriai menekültek jelenléte is komoly társadalmi feszültséget generál, afgánok tömegeinek érkezése ezt csak fokozná, a hetekben például látványos összecsapás alakult ki Ankarában a szíriaiak és a helyiek között.

Így is mintegy 300 ezer afgán menekült található Törökországban (ebből mintegy 120 ezer regisztrált), akik a török menekültügyi szabályozás miatt nem számíthatnak a menekültstátuszra, és ezáltal az állampolgárságra sem, de még a szíriaiak helyzetét valamelyes garantáló ideiglenes védelem hatálya alá sem tartoznak.

Érthető okokból az afgánok körében emiatt nagy a hajlandóság a továbbhaladásra – akik közülük jobban maradnának, azok jellemzően a törökhöz közel álló nyelvet beszélő üzbégek, ők könnyebben tudnak integrálódni a többségi török társadalomba. De nincs afgánkérdés Törökországban, mivel a közösség létszáma viszonylag csekély, főleg a nagyjából négymilliós szíriaiakhoz képest, másrészt a török hatóságok gondosan ügyelnek arra, hogy ezt a népességet szétosszák a megyék között, így nem alakulhattak ki olyan negyedek, mint amelyeket a szíriaiak létrehoztak.

A nagyobb hullám veszélye miatt a hatóságok már meg is kezdték a felkészülést: jelezték, hogy 241 kilométerre bővítik az iráni határon már évekkel ezelőtt elkezdett, jelenleg 157 km hosszú, 3 méteres elemekből álló betonfalat, melynek bizonyos szakaszait kamerákkal, világítással látták már el.

Hogy ez mennyire lesz elég a több mint 500 km hosszú közös határszakaszon, majd kiderül.

A számok várhatóan nőni fognak

Egyes határszakaszok a hegyláncok miatt eleve nehezen járhatók, de sokan próbálkoznak azokon átjutni. Az előzetes nyilatkozatok alapján a határvédelem mindent meg fog tenni, hogy visszafordítsa az Iránon át érkezőket.

Ennek ellenére a hivatalos adatok szerint május óta növekszik az illegálisan érkezők száma: májusban több mint 9000 embert fogtak el, júniusban 16 ezret, júliusban 14 ezret, s augusztus első felében több mint 8 ezret.

A korábbi hónapokhoz képest a növekményt valószínűleg az afgánok adják.

A számok várhatóan nőni fognak, éves szinten már 35 ezer illegális határátlépő afgánt kaptak el a török hatóságok.

Erdoğan minapi üzenetének nagyobb hangsúlyt ad, hogy a török állam korábban is mutatott erőt: 2018-19-ben, amikor intenzívebbé váltak a harcok Afganisztánban, s megugrott a keleti határokat átlépő afgánok száma, a kormány masszív kitoloncolásba kezdett, s több ezer embert küldött vissza repülőúton.

Minden esetre az eddigi török kommunikáció és bejelentett intézkedések egyelőre biztatónak tűnnek Európa szempontjából. Ugyanakkor Görögország megkezdte határainak megerősítését, és az eddig kiépített kerítés bővítését, hogy még hermetikusabban tudja lezárni határait.