Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Afganisztán

AFGÁNKÉRDÉS: Törökország és az afgán migráció Európa felé

Olvasási idő: 4 perc

A tálibok viharos előretörése és az afgán fegyveres erők a nemzetközi közvéleményt és az amerikai hadvezetést is meglepő, látványos és gyors összeomlása pár hónap leforgása alatt tette zárójelbe az elmúlt húsz év NATO-missziójának és a Nyugat-által szponzorált állam- és hadseregépítésének az eredményeit. A cikk írásakor még több ezer ember várakozik, hogy repülőgépekkel kimenekítsék az afgán fővárosból, Kabulból.

Kelet vagy nyugat?

Az egyelőre még képlékeny, ugyanakkor nem sok jót ígérő tálib rendszerről valószínűleg sokan fognak még „lábbal szavazni”, s megpróbálnak majd a gazdagabb, nyugati országokba eljutni. A végső célpont Európa gazdagabb államai lehetnek, amellyel újjáélednek a 2015-16-os menekültválság napjai.


Beszámolók szerint már a tálibok megjelenésével és az amerikai csapatkivonások nyomán több tízezren elhagyták az országot, akiknek szárazföldi úton Iránon és Törökországon keresztül vezet az út az EU-tagállamokba.

Törökország már a hat évvel ezelőtti menekültválság idején is kulcsfontosságú országnak minősült, akkor pár hónap alatt mintegy egymillió, többségében szír – de köztük sok afgán – lépte át a határait Görögország felé. Akkor a 2016-os menekültügyi nyilatkozattal sikerült rendezni a válságot, az életbeléptetett visszaküldési rendszernek köszönhetően érdemben csökkent a nyomás Görögországon.

Ankara 2020. február végén belpolitikai okokból ugyan megnyitotta határait egy rövid időre, aminek köszönhetően 10-15 ezer ember próbált meg átjutni, ennek azonban a határozott görög fellépés, illetve a koronavírus járvány pár hét után véget vetett. A korlátozásoknak köszönhetően migrációs szempontból relatíve nyugodt maradt a görög határ az elmúlt egy évben.

Az afganisztáni helyzet azonban hosszabb távon változást hozhat – bár egyelőre korai és merész jósolni, de a tálibok ellen esetlegesen kialakuló fegyveres ellenállás elhúzódó konfliktust és ezáltal újabb és újabb menekülthullámokhoz vezethet –, s nemcsak egyszeri nagyobb embertömeggel kell számolni. Az afgán menekültek döntő része ugyan a szomszédos Pakisztánban és Iránban él, de kézenfekvő az is, hogy ahogy a múltban, úgy a jövőben is sokan fognak Nyugat felé menni.

Törökországban nincs afgánkérdés

Ezzel Ankara is tisztában van, amely ráadásul amiatt is aggódik, hogy az iráni hatóságok messze nem fognak megtenni mindent azért, hogy megakadályozzák a keleti határ felé haladó tömegeket. A török államfő, Recep Tayyip Erdoğan jelezte, hogy nem is kívánja a menekültek tárházává tenni országát. Pontosan tudja, hogy a szíriai menekültek jelenléte is komoly társadalmi feszültséget generál, afgánok tömegeinek érkezése ezt csak fokozná, a hetekben például látványos összecsapás alakult ki Ankarában a szíriaiak és a helyiek között.



Így is mintegy 300 ezer afgán menekült található Törökországban (ebből mintegy 120 ezer regisztrált), akik a török menekültügyi szabályozás miatt nem számíthatnak a menekültstátuszra, és ezáltal az állampolgárságra sem, de még a szíriaiak helyzetét valamelyes garantáló ideiglenes védelem hatálya alá sem tartoznak.

Érthető okokból az afgánok körében emiatt nagy a hajlandóság a továbbhaladásra – akik közülük jobban maradnának, azok jellemzően a törökhöz közel álló nyelvet beszélő üzbégek, ők könnyebben tudnak integrálódni a többségi török társadalomba. De nincs afgánkérdés Törökországban, mivel a közösség létszáma viszonylag csekély, főleg a nagyjából négymilliós szíriaiakhoz képest, másrészt a török hatóságok gondosan ügyelnek arra, hogy ezt a népességet szétosszák a megyék között, így nem alakulhattak ki olyan negyedek, mint amelyeket a szíriaiak létrehoztak.

A nagyobb hullám veszélye miatt a hatóságok már meg is kezdték a felkészülést: jelezték, hogy 241 kilométerre bővítik az iráni határon már évekkel ezelőtt elkezdett, jelenleg 157 km hosszú, 3 méteres elemekből álló betonfalat, melynek bizonyos szakaszait kamerákkal, világítással látták már el.

Hogy ez mennyire lesz elég a több mint 500 km hosszú közös határszakaszon, majd kiderül.

A számok várhatóan nőni fognak

Egyes határszakaszok a hegyláncok miatt eleve nehezen járhatók, de sokan próbálkoznak azokon átjutni. Az előzetes nyilatkozatok alapján a határvédelem mindent meg fog tenni, hogy visszafordítsa az Iránon át érkezőket.

Ennek ellenére a hivatalos adatok szerint május óta növekszik az illegálisan érkezők száma: májusban több mint 9000 embert fogtak el, júniusban 16 ezret, júliusban 14 ezret, s augusztus első felében több mint 8 ezret.



A korábbi hónapokhoz képest a növekményt valószínűleg az afgánok adják.

A számok várhatóan nőni fognak, éves szinten már 35 ezer illegális határátlépő afgánt kaptak el a török hatóságok.

Erdoğan minapi üzenetének nagyobb hangsúlyt ad, hogy a török állam korábban is mutatott erőt: 2018-19-ben, amikor intenzívebbé váltak a harcok Afganisztánban, s megugrott a keleti határokat átlépő afgánok száma, a kormány masszív kitoloncolásba kezdett, s több ezer embert küldött vissza repülőúton.

Minden esetre az eddigi török kommunikáció és bejelentett intézkedések egyelőre biztatónak tűnnek Európa szempontjából. Ugyanakkor Görögország megkezdte határainak megerősítését, és az eddig kiépített kerítés bővítését, hogy még hermetikusabban tudja lezárni határait.


A KOCKA: Négy oldalú találkozó Madridban Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről ...
Bővebben…
SREBRENICA: Minden évben felforrósul a hangulat július 11-e környékén
Miután hazatért Közel-Keleti és egyéb keleti portyázásáról, a bosznia-hercegovinai talpig bosnyák külügyminiszter rögtön beszállt a belpolitikába. Bisera Turković azt javasolta, ...
Bővebben…
VÍZBE MENT TERV: Így nézne ki a medence a Palicsi-tóban (Forrás: Subotica.com)
A BALK-on B.A. Balkanac a múlt év végén tette fel a kérdést, vagy inkább állapította meg a Palicsi-tóval kapcsolatban, hogy ...
Bővebben…
Zöldülő természet, zöldülő csevapok
Az első megbetegedések akkor történtek, amikor 137 belgrádi diák nem politikai értelemben vett "zöld" csevapot evett a közismert turisztikai központnak ...
Bővebben…
SOKRÉTŰ: Szerbia Románia irányában is erősíti kapcsolatait, nem kicsit
Szerbia átadja Romániának a verseci Luceafărul épületkomplexum tulajdonjogát, hogy a románok főkonzulátust nyithassanak benne. Erről hétfőn írt alá megállapodást Bukarestben ...
Bővebben…
TONHALBÁR: Hol ér véget a szatíra, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt, Horvátországban rossz néven vették, hogy Orbán Viktor az olajembargó körül folytatott vita során olyasmit talált kijelenteni, ...
Bővebben…
EBÉDIDŐ: A belgrádi egyetemi városba látogató szerb belügyminiszter a menzát is felkereste
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amíg Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke, addig Szerbiában nem legalizálják a marihuánát ...
Bővebben…
SZÁRNYAT KAPOTT: A vasárnapi műszakot is vállaló Aleksandar Vučić megnyitotta a Kruševac melletti Rosulje repülőteret
A szerb elnök nem annyira optimista az ország uniós csatlakozását illetően, mint Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter, aki a napokban ...
Bővebben…
UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…

Értesítések

Face – Insta

Napi hírlevél





Naptár

2021. augusztus
h K s c p s v
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031