Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Egyesült Államok

JUPITER ÉS A TÖBBIEK: Plenković, a poliglota, avagy van-e hasonlóság a Krím és Koszovó között?

Olvasási idő: 3 perc

A Kijevben zajló Krími Platform alakuló ülésén a felszólalók támogatták Ukrajna területi egységét, és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félsziget továbbra is Ukrajnához tartozik. Ezt variálták a jelenlévő küldöttségek, köztük a NATO 30 országa és természetesen a minden (európai) lében kanál miniszterelnök, Andrej Plenković.

Krím és

Plenx – ahogy a zágrábi csapszékekben nevezik – ismét megcsillogtatta nyelvtudását, és ukránul szólalt fel, az ukránok legnagyobb örömére és lelkesedésére.

Ő is támogatásáról biztosította az barátokat, és szertartásosan megismételte, hogy Krím = Ukrajna. Hallelúja!



kis festett kabatok222kis festett kabatok

Körülbelül ennyi, amit tudni érdemes az eseményről, mert a helyzet – különösen az afganisztáni felsülés után – meglehetősen egyértelmű: a platfomról sugárzott “erős üzenetek” inkább a tehetetlenségéről tanúskodnak, mint bármi egyébről. JUPITER ÉS A TÖBBIEK: Plenković, a poliglota, avagy van-e hasonlóság a Krím és Koszovó között?

Fordítva is valahogy így van, az és a is szervezhetnének egy hasonló csődületet, amelyen kinyilvánítanák, hogy Szerbia = Koszovó! Vagy – ahogy azt a belgrádi külügyminisztériumnál kifeszített felirat hirdeti szerbül és angolul: Koszovó Szerbia szíve és lelke.

Nyilván a kijevi és az esetleges belgrádi összeröffenés szereplői nem ugyanazok lennének.

Hány hadosztálya van a pápának?

A régi adoma szerint, Sztálin kérdezte ezt, amikor figyelmeztették, hogy nem illik ujjat húzni Vatikánnal.

Ennek a magyar megfelelője az erősebb kutyák nemi életéről szóló mondással egyezik meg, illetve arra a nemzetközi jogi és egyéb realitására hívja fel a figyelmet, hogy a többnyire azt csinálnak, amit akarnak, a kicsik meg, amit szabad nekik.

A diplomácia, a tárgyalásos megoldások csak abban az esetben vezetnek eredményre, ha az érintettek hajlandók arra az eredményre jutni, amit a nagyhatalmak, és a legnagyobb hatalom elvár tőlük. Ha nem, akkor jönnek a szankciók.


Afganisztán után mindenfelé levonták a tanulságokat, így a Közel-Keleten is arra a tanulságra jutottak, hogy a világ jóval veszélyesebb hellyé vált, mint mondjuk, tíz évvel ezelőtt volt. És hogy a legnagyobb hatalom sem mindenható.

Miközben a kudarc után az amerikaiak hazahurcolkodtak, és itt hagyták a problémát nekünk.

A tálibok diadalmenete, ha egyáltalán diadalmenet, és nem gyászmenet lesz, sokba fog kerülni nekünk, és mi európaiak jobban tennénk, ha elgondolkoznánk a hadseregek állapotán, illetve létszámán.

A hidegháború utáni leépítések naiv optimizmusa, és az elbürokratizálódott európai vezetések “lótuszevő politikája” oda vezetett, hogy az EU nemzetközi befolyása csak papíron létezik.

Szerencsére Európát nem fenyegeti semmilyen komolyabb külső veszély – az orosz veszély jelen pillanatban nem igazán reális fenyegetés, mondjon ki mit akar -, viszont a migránsválság és a terrorizmus még óriási galibákat okozhat, és hosszú távon az “európai mulyaság” nem áll nyerésre. Allah akbar.

Brüsszelnek hány hadosztálya van?

Nem minden malícia nélkül olvassa az ember az 550 kilométer hosszú litván határkerítésről szóló híreket.

Mint kiderült, valahogy ez teljesen kóser, szemben a magyar autoriter/náci/sötét múltból előkerülő határzárral, hogy a török, a , a bolgár és a falakat és kerítéseket ne is említsük.

A willkommen-kultúra is valahogy eltűnt, egybehangzó EU-s vélemények szerint nem engedhetjük meg, hogy megismétlődjön 2015, Merkel asszony pedig a közeljövőben nyugdíjba vonul, miután még kiverte az Északi áramlatot az oroszokból – miközben a jó öreg jócskán megnehezítette a ki tudja milyen, Balkán áramlat létrejöttét Bulgáriában.

Merkel ezzel biztosította Németország energiaellátását és tranzitország mivoltát, amire a fenti kutyás hasonlat ide is illik.

Bár erről senki sem mer nagyon beszélni, Franciaországban továbbra is romlik a helyzet, és úgy általában az európai polgárok megszeppenve figyelik összkomfortos világuk kopását, zsugorodását.

A bajok pedig nem hogy nem múlnak, hanem szaporodnak.

Feltűnt-e a kedves olvasónak, hogy a világpiacon égbe szökő olajárak miatt mindenfelé drágul a mindennapi betévő falat? Vagy úgy találja, hogy ez nem érdekes?

Pedig innen egyenesen oda vezet az út, hogy egy szép napon valaki felteszi a kérdést, hogy Brüsszelnek hány hadosztálya van. Vajon mit fogunk válaszolni?

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: