Connect with us

Afganisztán

KÉT KIVONULÁS TÖRTÉNETE: Móresre tanított nagyhatalmak

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

talibok 205816 2
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Az Egyesült Államok, hasonlóan a Szovjetunióhoz úgy hagyta el Afganisztánt, hogy nem sikerült elérnie a bevonuláskor kitűzött célokat. A távozás után – 1988-ban és most is – a hatalom a szélsőséges iszlamista erők kezébe került. Valószínűnek azoknak van igazuk, akik szerint ugyan el lehet foglalni az ázsiai országot, ám a végső győzelemre egyetlen külföldi erőnek sincs esélye.

A jelképes híd

Bár szinte kötelezően adja magát a feladat, hogy összevessük a szovjet csapatok 1988-as és az amerikai haderő 2021-es afganisztáni kivonulását, nem lehet kikerülni egy másik összehasonlítást: az amerikaiak mostani, illetve 1975 áprilisi saigoni távozását. A képek ugyanis igencsak hasonlóak, 1975-ben az amerikaiak és dél-vietnami szövetségeseik az ostromgyűrűbe zárt saigoni nagykövetség épületének tetejéről, helikopterekkel menekültek, most annyi volt a különbség, hogy a helikopterek a követségi kertből felemelkedve vitték a néhány perccel korábban még a titkos dokumentumokat megsemmisítő diplomatákat a reptérre, az amerikaiak szövetségesei pedig a kabuli légikikötőben zsúfolódtak össze, hogy megpróbáljanak felkerülni az induló repülőgépekre.

A fejetlenség ugyanakkora volt, mint Vietnámban, amit az is mutat, hogy az Afganisztánt mindenkit meglepő sebességgel, két hét alatt elfoglaló táliboktól rettegő afgánok közül néhányan a már felszálló repülőkbe kapaszkodva próbáltak menekülni.

Ha már a jelképeknél tartunk, akad egy másik ilyen ikonikus hely is: az az Üzbegisztánt és Afganisztánt elválasztó, 1982-ben épített Barátság-híd, amelyen a szovjetek – még ha a tíz évig tartó megszállás alatt nagyon súlyos veszteségeket is szenvedtek – méltóságteljesen, vörös zászlókat lengetve és rendben vonultak ki Afganisztánból. Három évtizeddel később ugyanezen a hídon az amerikaiak elkeseredett szövetségesei próbáltak meg átmenekülni Üzbegisztánba: a sávok azonnal telítődtek, s az üzbégek végül csak 84 embert engedtek be, és őket is őrizetbe vették illegális határátlépés vádjával.

Visszatérő szélsőségesek

A jelképes hídnál sokkal fontosabb az a hasonlóság, hogy a szovjetek és az amerikaiak távozása után is szélsőséges csoportok ragadták meg a hatalmat: a szovjet visszavonulása után ugyan még 1992-ig kitartott Muhammad Nadzsibullah pártfőtitkár és államfő, ám 1992-ben előbb az amerikai támogatást élvező mudzsahedek, majd 1996-ben a szélsőséges iszlamista tanokat hirdető tálibok vették át az ország irányítását. Akik azzal kezdték rémálomszerű országlásukat, hogy kirángatták az 1992 óta a kabuli reptéren, az ENSZ védelme alatt élő Nadzsibullahot, s előbb halálra kínozták a politikust, majd felakasztották holttestét az elnöki palota közelében lévő közlekedési lámpa oszlopára.

Most egyből a tálibok jöttek: bár az USA-nak kétszer annyi ideje volt mint a szovjeteknek egy ellenállóképes afgán kormányhadsereg felállítására és kiképzésére, a kísérlet csúfos kudarcot vallott: a hadsereg és a rendőrség összeomlott, a tálibok gyakorlatilag ellenállás nélkül vonták az ellenőrzésük alá a Magyarországnál hétszer nagyobb ország teljes területét. A hibát valószínűleg azzal követték el az amerikaiak, hogy míg a szovjetek nehézfegyvereket is adtak Nadzsibullah hadseregének, és valamelyest visszaszorították a kábítószertermelést, ami által a korrupciót is, most az amerikaiak – tartva attól, hogy a táliboké lesz minden fegyver – szinte csak könnyűfegyverekkel látták el a hadsereget, s a húsz év alatt nem sokat tettek a korrupció kiirtása érdekében. A korrupció pedig igazi elgennyesedett sebként mérgezte az országot: az emberek nem bíztak sem a kormányban, sem az egyenruhásokban, és így sokkal egyszerűbbé vált a tálibok számára az ország elfoglalása.

A szélsőségesek hatalomra kerülése pedig mindkét esetben azt jelenti, hogy nem sikerült elérni a bevonuláskor kitűzött célokat: a szovjetek esetében egy Moszkva-barát rezsim hatalomban tartását, a térségbeli amerikai befolyás visszaszorítását, és a szélsőséges iszlamista csoportok szétverését.

Az amerikaiak, akik azért vonultak be 2001-ben, hogy szétverjék a New York-i és washingtoni terrortámadásokat szervező, és a tálibok „vendégszeretetét” élvező al-Káida terrorszervezetet, talán egy kicsit szerencsésebbek. Ugyan ők sem úszták meg a szélsőségesek visszatérését, ám legalább annyit elértek, hogy az utóbbi 20 évben egyetlen komoly iszlamista merénylet sem történt az USA területén.

Másfajta vereség

Bár sem a szovjetek, sem az amerikaiak nem nyerték meg a maguk afganisztáni háborúját, a kudarc más-más eredménnyel járt, illetve jár.

A szovjetek 15 ezer halottal és 55 ezer sebesülttel zárták a véres kalandot, s talán ennél is súlyosabb volt az, hogy a háborúból élve hazatértek közül nagyon sokan emberi roncsként, depressziósan és kábítószer-függéstől szenvedve élték tovább életüket. A gazdaságnak is sokat ártott a fegyveres konfliktus: miközben csökkent a fő exportcikknek számító kőolaj ára, a háború folytatása kivéreztette a szovjet költségvetést. A Szovjetunió legyőzhetetlenségébe vetett hitel is leromboló afganisztáni háború jelentős részt hozzájárult a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett széthullásához, sokak szerint ekkor kezdődött meg az államszövetség eróziója.

Az amerikaiak kudarcának nem lesz ilyen hosszútávú hatása, az USA nem fog szétesni, és a gazdaság sem rokkant bele a háború finanszírozásába. Biden elnök népszerűségének ugyan aligha tesznek jót a kabuli káoszról érkező képsorok, ám az sem valószínű, hogy tartós lenne a negatív hatás. Hiszen a 2500 amerikai katona halálát követelő afganisztáni háború nem volt népszerű az USA-ban, és jogos az elnök azon felvetése, hogy meddig van értelme amerikaiak halálával hozzájárulni az afganisztáni polgárháború megvívásához.

A sorsdöntő kérdés az, hogy lesznek-e újabb komoly, a tálibokhoz, illetve az Afganisztánban tevékenykedő terrorcsoportokhoz köthető komoly merényletek: ha nem, akkor a jellemzően befelé forduló Amerikában hamar lekerülhet a napirendről a sokezer kilométerre fekvő 40 milliós ország sorsa.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Afganisztán

VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

szijjarto es a tobbiek
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.

Szijjártó…

A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót

Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.

Magyarország déli határának megvédése Törökországban és Törökországgal kezdődik

– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.

Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.

Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény „az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.

Az EU-nak nem arról kellene megállapodnia Afrikával, hogy a helyiek hogyan jöjjenek a kontinensre, hanem arról, hogy miként maradhatnak a lakóhelyükön

– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.

…és a többiek

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.

Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.

Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Afganisztán

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

Közzététel:

a megjelenés dátuma

aiba
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Félnek a táliboktól, ezért nem mennek haza a belgrádi világbajnokságon résztvevő afgán ökölvívó válogatott tagjai, akik a versenyen nem hazájukat, hanem önmagukat képviselték. A ma már hontalan ökölvívó legények ugyanakkor nem kimondottan szorgalmazták, hogy Szerbiában maradjanak, elvégre ha egyszer már „emigrálásra adták a fejüket”, akkor inkább „szerencsésebb és gazdagabb befogadó országot” keresnek maguknak. Ez nem egyedi eset, mert korábban három afrikai bokszoló, és két szintén afrikai birkózó használta ki a belgrádi sportversenyek által kínálkozó alkalmat, hogy lelépjen, ők azóta inkognitóban utaznak.

Kilenc bokszoló országot keres

A belgrádi Prva TV a napokban számolt be arról, hogy a nemrég befejeződött ökölvívó világbajnokságot követően még mindig a szerb fővárosban tartózkodik az afgán ökölvívó válogatott, edzőstől, bokszolóstól, mindenestül, mert a táliboktól tartva nem mernek visszatérni hazájukba.

A tudósítás szerint kilenc afgán bokszoló, egy edző és egy kísérő maradt Szerbiában, vagyis előre kitervelt, csoportos szökést követtek el, aminek epilógusa egyelőre nem ismert. A visszatéressel kapcsolatos aggodalmaik nem mondhatók indokolatlanoknak, mert a tálib rezsim megtiltotta számukra, hogy készüljenek a világbajnokságra, vagy hogy részt vegyenek rajta.

Miattuk nincs jövőnk, és nem valósíthatjuk meg a céljainkat, és azért hagytuk el Afganisztánt, hogy oda menjünk, ahol bokszolhatunk és dolgozhatunk

– mondta az egyik öklöző, aki az arcát ugyan vállalta, de a nevét nem.

Afganisztánból emberek tízezrei menekültek el az augusztusi tálib halomátvételt követően, miután az amerikai és egyéb nyugati erők kivonultak az ázsiai országból.

Nyugati vízumra várnak

Az afganisztáni ökölvívó szövetség főtitkára, ha egyáltalán létezik még ez a szövetség, a belgrádi Prvának úgy nyilatkozott, hogy a csapat tagjainak esélyük sincs arra, hogy folytassák a karrierjüket a hazájukban.

Önök is tudják, hogy a helyzet Afganisztánban igencsak súlyos. A tálibok azt sem engedélyezték nekünk, hogy edzéseket tartsunk

– mondta egy már valószínűleg nem létező szervezet főtitkára, akinek a nevét szintén nem adta meg a belgrádi csatorna.

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

A befogadó országot kereső afgán válogatott (Screenshot: Prva)

Az edző szerint Afganisztánban egy földalatti „edzőtermet” találtak, és ott készültek a világversenyre, vagyis szó szerint földalatti válogatottba mentek át, mielőtt iráni vízumot szereztek, hogy végül Iránból jussanak el Szerbiába.

Esetében a hazatérés különösen megfontolandó – apját ugyanis – aki az afganisztáni ökölvívó válogatott elnöke volt – két évvel ezelőtt ismeretlen támadók ölték meg, alapos a gyanú, hogy a gyilkosság mögött a tálibokat kell keresni.

A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (International Boxing Association) alig egy hónappal a belgrádi világverseny előtt vezette be a „team fair chance” fogalmát, amelynek köszönhetően a „hontalan afganisztáni öklözők” részt vehettek a küzdelmekben, bár nem sok sikerrel.

Egy küzdelem azonban még vár rájuk, befogadó országot kell ugyanis találniuk, és ezzel kapcsolatban már több nagykövetséget megkerestek Belgrádban – de mint a Prva TV megjegyezte – Szerbiától nem kértek menedéket. Nem tudni, hogy most milyen sikerrel járnak ebben a migránsokkal teli világban.

Nem csak „hontalan bokszolók” migránskodnak

A belgrádi Blic napilap honlapján november közepén arról számolt be, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság ökölvívó szövetségének közlése szerint három bátor harcosuk eltűnt.

Mivel nekik nevük is van, és bejelentett sportolóként érkeztek Belgrádba, a szerb rendőrség a nyomukba eredt, legalább is ezt közölte az említett ország szövetsége.

Az nem világos, hogy rájuk mi vár, ha ezek után netalán hazatérnek, ne feledjük, hogy a demokratikus Kongóban még nem is olyan régen állítólag embert is ettek.

Egy nappal később a marokkói birkózó szövetség elnöke a Facebookon közölte, hogy rögtön a belgrádi leszállást követően nyoma veszett a válogatott két tagjának, akik a 23 év alatti birkózók világbajnokságán léptek volna szőnyegre, amelyet szintén a szerb fővárosban tartottak november első hetében, a fiatal marokkói birkózók azonban ehelyett a lelépést választották.

A Blicnek nyilatkozó szerb szakértők szerint az ilyen esetek nem ritkák a sportban, az elkövetkező időkben pedig még gyakoribbak lesznek, mert Afrikából és Ázsiából egyre több ember menekül a szegénység és a háborúk elől, ami alól a sportolók sem számítanak kivételnek.

Miután bokszolók és birkózók illantak el a belgrádi versenyekről, ezért nem árt vigyázni a magyar határon, mert a migránsok között lehetnek, akik esetleg az „átlagosnál gyorsabban földre viszik” azt, aki megpróbálja útjukat állni.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: