Connect with us

B A Balkanac

Kizaki legjobban brékel a pályán? Đoković „megcsinálhatja” a Golden Slamet

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A világsajtó ebben igazából majdnem egyetért, de kezdjük talányosabban és hátrébb. Konkrétan a magyar Index (jobb vagy bal adogatás, most mindegy) hozta le nagyjából úgy, ahogy statisztikailag a többiek is, hogy az idei tokiói olimpián harminchárom sportág háromszázharminckilenc versenyszámában több mint tizenegyezer sportoló versenyez, ám – tolakszik ide a kérdés – vajon ki a legnépszerűbb közülük az olimpiai faluban?

Ha a közösségi médiát vesszük alapul, meg beszámítjuk a csúcsfocit úgy egyáltalán, abban az esetben Cristiano Ronaldo a világ legnépszerűbb sportolója a maga mintegy 517 millió követőjével. Utána jön 298 millióval Lionel Messi. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán is egy focistát üdvözölhetünk, Neymart (nem tévesztendő össze az újvidéki Neimar építkezési vállalattal), aki 283 millió követővel büszkélkedhet. A negyedik legpopulárisabb – érdekes dolog – az indiai krikettező, Virat Kohli 195 millió követővel, míg az ötös listát LeBron James kosárlabdázó zárja 157 millióval. Viszont az olimpiai faluban most egyikük sincs ott, és reprezentatív felmérést sem végzett senki még Tokióban arról, hogy ki arrafele a legpopulárisabb sportoló. Abban a jelenlegi színes forgatagban. Ennek részben az a magyarázata, hogy a koronavírus-járvány miatt szigorú szabályozásokkal zajlik az olimpia, a sportolók és az újságírók is feszes menetrendet követnek naponta, ami rendkívül megnehezíti a lazább személyes kontaktusokat, s egyáltalában a népszerűség kialakulását.

A közösségi médiában megjelentekből azonban képet alkothatunk az olimpiai faluban zajló eseményekről, és a fotók meg sok egyéb alapján úgy tűnik, egy teniszező a legnépszerűbb per pillanat. Méghozzá a világelső Novak Đoković, amihez nagyban hozzájárul az a kihívás, hogy a szerb világelső történelmet írhat Japánban, úgymond “megcsinálhatja” a Golden Slamet. – Ez az, amikor egy évben a teniszező mindent visz, ami a legnagyobb és legragyogóbb. Kizaki legjobban brékel a pályán? Đoković

Úgy tudjuk, legutóbb egy hölgynek, Stefi Grafnak sikerült ez a remek dolog azzal a kis segítséggel, hogy leszúrták Szeles Mónikát. Đoković is elérheti a Goldent, ha nem gyűri maga alá a tét súlya, ám Nole nem a bizonytalankodásairól híres.

Sportelemzők vesszőparipája mostanában az, hogy “minden a fejben dől el”. Persze, nem kell ezt drasztikus módon, szó szerint érteni, mert például e sorok írója hiába is próbálná óriási akaraterővel, mondjuk, felemelni azt az XXXL kg súlyt, valószínűleg még a sérvig sem jutna el. Vagy csak lefutni így bizonyos korban, versengés nélkül is a sok kilométert. (Esetleg csupán legyalogolni.) Ellenben az igaz, hogy rengeteg múlik a dolog szellemi részén. Az akaraterőn, koncentrációképességen, higgadtságmegőrzésen, magán a gondolkodáson, a legforróbb pillanatokban is. Márpedig – Đoković szerint – brutálisak a hőmérsékleti viszonyok a japán fővárosban. Az ember legszívesebben elhagyná magát, menjen minden finoman szólva a búsba, azonban ő ezt nem teheti meg. Se önmaga, se a helyszínen képviselt hazája, Szerbia miatt. Egyébként több helyütt olvasható történelmi célzattal, hogy a kis Novak a NATO-nak a maradék Jugoszláviára mért csapásaival Szerbia önállósulását segítő bombázásai alatt, illetve azok szüneteiben tanult meg teniszezni. Onnan fejlődött ki azzá a nagysággá, ami: a sportág abszolúte első ütőjévé ezen a földkerekségen.

Novak kiváló ténykedésének egyik legjobb magyar ismerője, Balázs Boldizsár sportszakértő szerint, aki legutóbb a Mandiner valamelyik júliusi számában értekezett róla (biliárdot félre), írta-mondta ő, hogy a Maestro: meccslabdákat hárít (könnyed léptekkel, de akár fájdalmas spárgából is – tesszük hozzá mi), sérülten fordít, és ha minden bejön az ellenfélnek, ő akkor is rájön, mivel lehet a másikat szétszedni. Szerinte Novak játékának nincs gyenge pontja, lassú és gyors pályára egyaránt alkalmas, s ez is a sikereihez mérten relatíve alacsony népszerűségének titka. (A szerbek többsége a teniszcsillag nemzeti hovatartozásában látná itt a fő bajt, ám ezt most tegyük félre.) Boldizsár szakíró úgy vélekedik, hogy egy olyan tenisz, amelyen nincs fogás, szükségképpen túl alaktalan ahhoz, hogy rajongani lehessen érte. Đokovićnak különben van egy olyan fegyvere, ami megváltoztatja minden meccs szerkezetét, mégpedig a fogadása. Ugyanis a profi teniszmeccseken az a természetes, hogy az adogató pályára bombáz egy óránként kétszáz kilométer körüli szervát, és ha a fogadó egyáltalán visszateszi is, az adogató pár ütésen belül befejezi a poént. Đoković ezzel szemben úgy fogad, hogy gyakorta rögtön fölénybe kerül. Több éljátékos ezért már ellene lassabban adogat, csak hogy ne jöjjön olyan cudarul gyorsan vissza a labda.

Novak Đoković megváltoztatta a játékot – szögezi le Balázs Boldizsár. Itt nálunk végezetül hozzáteszi még, hogy ugyan úszásban példának okáért van egy Michael Phelps (mutáns?), ellenben az egészen más, mint tökéletesen megtanulni egy ezernyiféle mozgást és rögtönzést ígérő-nyújtó játékot. Nevezetesen: a teniszt.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava