NEM FAKE NEWS: Sósabb lett az Adria, de a szalinitás nem keverendő a szenilitással

 
A napszúrásra, vagy egyebekre gyanakvó kedves olvasót sietve megnyugtatom: ez nem fake news: egy négy éve tartó olasz-horvát kutatás eredményei mutattak rá az Adria szalinitásának növekvésére. A kutatómunkára azok után került sor, hogy a dél- Adriában és a palagružai küszöb közelében (Splittől 124 km-re délre) 39 ezreléket meghaladó értékeket mértek.

A tenger sós

Dr.sc. Hrvoje Mihanović, a spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet munkatársa a Slobodna dalmacija hírportálnak (és napilapnak) elmondta, ezek az értékek az Adriára tekintve szokatlanul magasak, és megközelítik a Földközi-tenger levantei – azaz a Közel- Kelettel határos – vizeinek sótartalmát.

Mielőtt még továbblépnénk, az óceánokhoz képest a Földközi-tenger sósabb (35 ezrelék versus 38 ezrelék), amit a szakértők azzal magyaráznak, hogy a Földközi tenger viszonylag zárt rendszer, és vize is melegebb mint az óceánoké.

A Frontiers in Marine Science című szaklapban napvilágot látott tanulmány a spliti és az olasz Nemzeti Oceanográfiai Intézet együttes, négy éves kutatásainak eredményeit tartalmazza, s mielőtt elküldenek a sóhivatalba, facebooki szintre fordítom a történetet: a kutatás kimutatta, hogy az utóbbi években az Adria sófelhalmozása megnövekedett, és a felszíntől számítva 300 méteres mélységben több mint 38 ezreléket tesz ki.

A felszíni rétegekben ez a déli vizekben meghaladja a 39 ezreléket, és a változás tartósnak mutatkozik.

Önműködő merülőbóják, drónok, műholdak

A kutatásokat önműködő merülőbóják segítségével végezték, amelyek szabadon lebegnek, és ötnapos intervallumokban merülnek a mélybe, akár évekig is a vízben maradnak a tengeri áramlatokat követve, amíg akkumulátorcsere miatt ki nem halásszák őket az oceanográfusok.

A merülés során összegyűjtött adatokat aztán a felszínre bukkanva műhold segítségével továbbítják a kutatóintézetekbe.

Ezekhez a mára már megszokott eszközökhöz csatlakoztak az olaszok tenger alatti drónjai. Ezek a kis torpedóra hasonlító önjáró vízi járművek azokról a vizekről gyűjtöttek adatokat, amelyek kívül esnek a tengeri áramlatokon, vagy bizonyos vektor irányában mozogva végeznek méréseket, például Baritól Dubrovnikig.

A magyar turisták és a tigriscápák

Az általában borban, sörben, narancslében vagy egyéb folyadékban gondolkodó homo turisticus, vagyis a közép-európai emberek többsége, általában akkor érdeklődik az oceanográfia eredményei iránt, amikor a gyerekekkel az Adriára készül.

A szalinitás az alföldi nyelvjárást beszélők számára nem jelent mást, minthogy a tenger tényleg sós.

Viszont a viszonylag elvont tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy az Adria azért sósabb, mert a vize évek során melegebb lett, nem globálisan, hanem lokálisan, és ezzel együtt változni kezdett a flóra és a fauna.

Cserélődnek az Adriában honos állat- és növényfajták, amire a halászok már jó ideje folyamatosan felhívják a figyelmet a hálóba tévedő, eddig sosem látott halakat, rákokat mustrálgatva.

A turistahadak számára ez nem egyértelműen jó hír, mert a melegebb vizek kellemetlen, esetenként mérgező herkentyűket is jelentenek, medúzák, ráják vagy tengeri pókok formájában.

Tigriscápáktól egyenlőre nem kell tartani, bár lehet, hogy megnövekedne az oltási kedve, ha azt az álhírt kezedenénk terjeszteni, hogy a beoltott emberektől páni félelemben menekülnek a tengerek fenevadjai.

Szóval: nyaralás előtt okvetlenül oltassák be magukat, mert így tuti, hogy nem kóstolja meg Erzsikét a tigriscápa, hanem elkotródik „antivakszerokra”, azaz oltásellenes nyaralókra vadászni…

Kár, hogy a cápa nem tud beszélni, mert megkérdezhetnénk tőle, hogy mit hoz a negyedik hullám.