Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

A MÁSIK PERSPEKTÍVA: Törökország Srebrenicára emlékezik, avagy a mezők szomorúságot virágoznak

srebrenica potocari

Olvasási idő: 3 perc

 
Nem más, mint a török államfő felesége, Emine Erdoğan emlékezett meg Twitter-oldalán a szrebrenicai mészárlásról annak első napján, július 11-én. A jelenlegi török rezsim identitáspolitikájának messze nem egyetlen, de fontos részét képezik a srebrenicai események.

Egyesek úgy hiszik, hogy a könnycseppek kiszáradtak, mi tudjuk, hogy belül záporoznak tovább. Szrebrenicában a mezők 26 éve szomorúságot virágoznak

– célzott a gyászoló anyákra és lánytestvérekre Emine Erdoğan.




A rövid, de annál szívhez szólóbb közösségi médiás bejegyzés pontosan kifejezi, hogy a jelenlegi török vezetés milyen jelentőséget tulajdonít a több mint két és fél évtizeddel ezelőtt végrehajtott boszniai népirtásnak.

Az iszlamista háttérrel rendelkező, az iszlámnak retoraikailag is jelentős szerepet szánó török kormányzat számára fontos közösségteremtő szimbólum , hiszen azt példázza, hogy a muszlimokat a különböző hatalmak – jelen esetben keresztények – bizony elnyomják vagy éppen kiirtják, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.



A muszlim világ vezetője

Ez már csak azért is fontos, mivel Erdoğan hosszú évek óta tudatosan építi “a muszlim világ vezetője” szerepkört. Ezt ugyan kifelé nagyon problémás eladni, azonban a konzervatív, vallásos szavazótáborban már sokkal jobban rezonál a bajba jutott szomáliaiak megsegítése vagy a mianmari hatóságok által üldözött rohingyák miatti felszólalás.

Ugyanígy az iszlamofóbia európai terjedéséről is rendszeresen készülnek jelentések a kormányközeli think-tankekben, amelyek aztán bejárják a török médiát.

Ugyanebben a kontextusban értelmezhető, hogy a 2019-es önkormányzati választási során az új-zélandi Christchurch-i mészárlás után Fuat Oktay elnökhelyettes és Mevlüt Çavuşoğlu is ellátogatott a vajmi kevés törökkel rendelkező új-zélandi muszlim közösséghez (igaz, három sérült török volt).

Srebrenica azonban nemcsak emiatt került a törökországi iszlamista mozgalom érdeklődésének homlokterébe.


Az 1990-es évek első felében a török közvélemény élénken figyelte mi történik a háború során Boszniában – az iszlamizmussal egyáltalán nem vádolható miniszterelenökasszony, Tansu Çiller is jónak látta ellátogatni 1993-ban a háború dúlta országba –, de az éppen felívelő szakaszban lévő iszlamista – amelynek színeiben 1994 és 1998 között Erdoğan Isztambul főpolgármesteri székét is betöltötte – különösen fontosnak tartotta a szorongatott helyzetbe került balkáni hittársak támogatását, vagyis annak megakadályozását, hogy egy „második Andalúziára” kerüljön sor (a 16-17. század folyamán a spanyol állam elüldözte a területén maradt muszlimokat) a „keresztesek” által.

Ennek köszönhetően hozták létre az első iszlamista segélyezési szervezetet, az İHH-t (Emberi Jogok és Szabadságok és Humanitárius Segítségnyújtás Alapítványa; törökül: İnsan Hak ve Hürriyetleri ve İnsani Yardım Vakfı), amelynek első terepe Bosznia volt, hogy azóta a világ sok bajban lévő muszlim országában is jelen legyen.

A mészárlás óta eltelt 26 évben számos emlékezeti helyet emeltek Törökországban. Több önkormányzat állított szobrokat különböző parkokban Isztambultól Burszán át Ankaráig, illetve számos múzeumban szentelnek állandó kiállítást a boszniai történteknek. S nemcsak azok a települések aktívak, ahol relatíve nagyobb bosnyák (jellemzően novi pazari) közösség él, hanem a is.

Az esemény alkalmából számos kormánypárti városban külön megemlékezéseket tartanak, illetve az számos programot sugároz róla. A média pedig nemcsak a helyi, de a külföldi, főleg balkáni megemlékezésekről is beszámol.





Szrebrenicával kapcsolatban külföldön is aktívak a törökök. Ennek legeklatánsabb példája Bosznia, ahol a Török Fejlesztési Segélyezési Ügynökség (TİKA) Szarajevó belvárosában támogatta egy kisebb, a mészárlást bemutató múzeum megnyitását.

A külpolitikai dimenzió

Az identitáspolitikán túl Szrebrenica számos alkalommal kapott külpolitikai dimenziót. Egyrészt a török vezetés sok erőfeszítést tett a bosnyák- kibékülésért, amelyben Srebrenica kiemelt helyet foglal el. Így amikor a szerb parlament 2010-ben elfogadott egy elítélő nyilatkozatot a történtekről, Ankara ezt saját sikerének tekintette.

Srebrenica azonban a 2017-es népszavazási kampányban is szerepet kapott. Akkor az és a német mellett a holland is megtiltotta a törökök kampányolását az országuk területén. Hatalmas diplomáciai vihart kavart, amikor két török minisztert sem akartak beengedni.

A jól mediatizálható események kapóra jöttek a kampányban lévő vezetésnek, amely többször is felrótta a hollandoknak, hogy semmit sem tettek a srebrenicai történések megakadályozása érdekében.

A hollandokkal folytatott vita azóta elült, de maga Srebrenica a török közbeszédből és kormányzati emlékezetpolitikából nem tűnt el.





A több mint 8000 ember életét követelő esemény az utóbbi évtizedekben egy fontos, az egész muszlim világot érintő jelképpé formálódott Törökországban, ahol ennek felemlegetésével a vallási identitás mentén lehet összeterelni az embereket.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: