Connect with us

Bosznia

A MÁSIK PERSPEKTÍVA: Törökország Srebrenicára emlékezik, avagy a mezők szomorúságot virágoznak

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

srebrenica potocari

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

 
Nem más, mint a török államfő felesége, Emine Erdoğan emlékezett meg Twitter-oldalán a szrebrenicai mészárlásról annak első napján, július 11-én. A jelenlegi török rezsim identitáspolitikájának messze nem egyetlen, de fontos részét képezik a srebrenicai események.

– Egyesek úgy hiszik, hogy a könnycseppek kiszáradtak, mi tudjuk, hogy belül záporoznak tovább. Szrebrenicában a mezők 26 éve szomorúságot virágoznak


– célzott a gyászoló anyákra és lánytestvérekre Emine Erdoğan.


A rövid, de annál szívhez szólóbb közösségi médiás bejegyzés pontosan kifejezi, hogy a jelenlegi török vezetés milyen jelentőséget tulajdonít a több mint két és fél évtizeddel ezelőtt végrehajtott boszniai népirtásnak.

Az iszlamista háttérrel rendelkező, az iszlámnak retoraikailag is jelentős szerepet szánó török kormányzat számára fontos közösségteremtő szimbólum Srebrenica, hiszen azt példázza, hogy a muszlimokat a különböző hatalmak – jelen esetben keresztények – bizony elnyomják vagy éppen kiirtják, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A muszlim világ vezetője

Ez már csak azért is fontos, mivel Erdoğan hosszú évek óta tudatosan építi „a muszlim világ vezetője” szerepkört. Ezt ugyan kifelé nagyon problémás eladni, azonban a konzervatív, vallásos szavazótáborban már sokkal jobban rezonál a bajba jutott szomáliaiak megsegítése vagy a mianmari hatóságok által üldözött rohingyák miatti felszólalás.

Ugyanígy az iszlamofóbia európai terjedéséről is rendszeresen készülnek jelentések a kormányközeli think-tankekben, amelyek aztán bejárják a török médiát.

Ugyanebben a kontextusban értelmezhető, hogy a 2019-es önkormányzati választási kampány során az új-zélandi Christchurch-i mészárlás után Fuat Oktay elnökhelyettes és Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter is ellátogatott a vajmi kevés törökkel rendelkező új-zélandi muszlim közösséghez (igaz, három sérült török volt).

Srebrenica azonban nemcsak emiatt került a törökországi iszlamista mozgalom érdeklődésének homlokterébe.


Az 1990-es évek első felében a török közvélemény élénken figyelte mi történik a jugoszláv háború során Boszniában – az iszlamizmussal egyáltalán nem vádolható miniszterelenökasszony, Tansu Çiller is jónak látta ellátogatni 1993-ban a háború dúlta országba –, de az éppen felívelő szakaszban lévő iszlamista – amelynek színeiben 1994 és 1998 között Erdoğan Isztambul főpolgármesteri székét is betöltötte – különösen fontosnak tartotta a szorongatott helyzetbe került balkáni hittársak támogatását, vagyis annak megakadályozását, hogy egy „második Andalúziára” kerüljön sor (a 16-17. század folyamán a spanyol állam elüldözte a területén maradt muszlimokat) a „keresztesek” által.

Ennek köszönhetően hozták létre az első iszlamista segélyezési szervezetet, az İHH-t (Emberi Jogok és Szabadságok és Humanitárius Segítségnyújtás Alapítványa; törökül: İnsan Hak ve Hürriyetleri ve İnsani Yardım Vakfı), amelynek első terepe Bosznia volt, hogy azóta a világ sok bajban lévő muszlim országában is jelen legyen.

A mészárlás óta eltelt 26 évben számos emlékezeti helyet emeltek Törökországban. Több önkormányzat állított szobrokat különböző parkokban Isztambultól Burszán át Ankaráig, illetve számos múzeumban szentelnek állandó kiállítást a boszniai történteknek. S nemcsak azok a települések aktívak, ahol relatíve nagyobb bosnyák (jellemzően novi pazari) közösség él, hanem a törökök is.

Az esemény alkalmából számos kormánypárti városban külön megemlékezéseket tartanak, illetve az állami televízió számos programot sugároz róla. A média pedig nemcsak a helyi, de a külföldi, főleg balkáni megemlékezésekről is beszámol.

Szrebrenicával kapcsolatban külföldön is aktívak a törökök. Ennek legeklatánsabb példája Bosznia, ahol a Török Fejlesztési Segélyezési Ügynökség (TİKA) Szarajevó belvárosában támogatta egy kisebb, a mészárlást bemutató múzeum megnyitását.

A külpolitikai dimenzió

Az identitáspolitikán túl Szrebrenica számos alkalommal kapott külpolitikai dimenziót. Egyrészt a török vezetés sok erőfeszítést tett a bosnyák-szerb kibékülésért, amelyben Srebrenica kiemelt helyet foglal el. Így amikor a szerb parlament 2010-ben elfogadott egy elítélő nyilatkozatot a történtekről, Ankara ezt saját sikerének tekintette.

Srebrenica azonban a 2017-es népszavazási kampányban is szerepet kapott. Akkor az osztrák és a német kormány mellett a holland is megtiltotta a törökök kampányolását az országuk területén. Hatalmas diplomáciai vihart kavart, amikor két török minisztert sem akartak beengedni.

A jól mediatizálható események kapóra jöttek a kampányban lévő vezetésnek, amely többször is felrótta a hollandoknak, hogy semmit sem tettek a srebrenicai történések megakadályozása érdekében.

A hollandokkal folytatott vita azóta elült, de maga Srebrenica a török közbeszédből és kormányzati emlékezetpolitikából nem tűnt el.

A több mint 8000 ember életét követelő esemény az utóbbi évtizedekben egy fontos, az egész muszlim világot érintő jelképpé formálódott Törökországban, ahol ennek felemlegetésével a vallási identitás mentén lehet összeterelni az embereket.

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb .

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

elmedin konakovic milorad dodik 1

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava