Belpolitika
JOBBRA- VAGY BALRATOLÓDÁS: Van-e balliberális forradalom Horvátországban, vagy jön a lengyel forgatókönyv?

Horvátországban ma három szavazóhelyen ismétlik meg a helyhatósági választásokat, aminek szinte semmilyen befolyása nem lesz a végső eredményre. Aki közben a horvát médiateret figyeli, nem valószínű, hogy eljut az egyszerű és „elegáns magyarázathoz” azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet a politikai színtéren a helyhatósági választásokat követően. A horvát médiából az derül ki, hogy a kormánypárt nem szerepelt fényesen a helyhatósági választásokon, és hogy a Tomašević-féle új baloldal megjelenése előrevetíti a Szociáldemokrata Párt bukását. Nézzük, mi ebből az igazság, és hogy merre is tart valójában Horvátország, jobbra vagy balra?
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Mire utalnak a tények?
A tények továbbra is azt tükrözik, amit a helyhatósági választásokról szóló jelentésünk címében kiemeltünk: mindenki győzött, csak a HDZ egy kicsit jobban.
Mielőtt ezen rövid helyzetértékelés során még egyszer – és utoljára – átnéznénk a számokat, két dolgot le kell szögezni.
Az első, hogy a politológusok a helyhatósági választásokat „second-order elections” néven emlegetik, amiből arra lehet következtetni, hogy a szavazók a helyhatósági választásokat másodlagos fontosságú választási eseménynek tekintik, pedig a szavazók élete szempontjából itt több minden dől el, mint a „nagy választásokon”.
A másik, ami rendkívül fontos, hogy a horvátországi parlamenti és a helyhatósági választások között nem két év, hanem csak tíz hónap múlt el, és ebben az időszakban a koronavírus-járvány mellett Horvátországot egy természeti katasztrófa, a petrinja-sziszeki epicentrumú földrengéssorozat is sújtotta.
Miután a helyhatósági választásokat nem a két parlamenti választás félidejében tartották meg, az eredményekből nem lehet a következő parlamenti választások eredményeire következtetni, mert a kormánypártnak – és az ellenzéknek is természetesen – szinte még egy teljes megbízatási ideje maradt arra, hogy bizonyítson.
Lássuk a számokat, utoljára!
A számok a következőket mutatják: a helyhatósági választások egyértelmű és abszolut győztese a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség, ami a horvát médiából nem teljesen „jön le”.
A Horvát Demokrata Közösség (HDZ) 21 megyéből 15-ben győzött, továbbá 56 városban és 187 községben nyert. Ha ezt akármerről is nézzük, jobbról vagy balról, ez nyomasztó fölényt jelent, vagyis megdől az az állítás, hogy a kormánypárt nem szerepelt fényesen a helyhatósági választásokon.
A Szociáldemokrata Párt (SDP) továbbra is az ország második legnagyobb pártja, és többé-kevésbé ugyanazon a szinten van, mint 2017-ben. A „pirosak” két megyében 22 városban és 39 községben jutottak hatalomra, ami szinte teljesen megegyezik a 2017-es eredményekkel, a különbség csak annyi, hogy négy évvel ezelőtt 7 községgel többen arattak győzelmet.
Ezzel megdől az a tézis is, hogy az „új baloldal megjelenése előrevetíti az SDP bukását.
Megyei szinten még csak az Isztriai Demokratikus Gyűlés (horvátul Istarski demokratski sabor) tudott labdába rúgni, amely megtartotta Isztria megyét, a fennmaradó két megyében – Muraköz megye, Šibenik- Knini megye – független jelöltek ülhetnek az ispáni székbe.
Balliberális forradalom?
A megyei rangú fővárosban a Tomislav Tomašević vezette Možemo! (Bírunk!) zöld/balliberális koalíció került hatalomra, míg a városokban az „új arcok”, azaz a független jelöltek és a polgári csoportok jóval több helyen jártak sikerrel jelöltjei 2017-hez képest.
A 2017-es 75 községgel szemben idén összesen 121 községben győztek, és hattal több városban, azaz 30-ban. Ehhez hozzájárultak a HDZ-n belüli súrlódások, a központ jelöltjeivel szemben ugyanis, főként Szlavóniában, elég sok helyen indultak a pártból kilépő renegátok, váltakozó sikerrel.
Mindebből azonban semmi sem utal arra, hogy Horvátországban jelentős mértékben eltolódtak volna a belpolitikai erőviszonyok, sőt a „balliberális forradalom” helyett előfordulhat a „lengyel forgatókönyv” is.
Az egyik vezető horvát politológus, Berto Šalaj egy rádióinterjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az „új erők”, különösen Zágrábban, nem felelnek meg a választópolgárok várakozásainak, a következő parlamenti választásokon az ország erősen jobbra fordulhat, és lényegében a parlamentben csak két meghatározó politikai erő lesz, a jobb centrum és a hazafias/populista jobboldal.
De addig még több mint három év van, ezért botorság lenne bármiféle előrejelzésekbe bocsátkozni.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Szerbia7 nap telt el azóta
Az egyetemisták Újvidékről taxival mentek vissza Belgrádba
- Balkán6 nap telt el azóta
Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is
- Bosznia5 nap telt el azóta
Dodik stadiont építene Banja Lukában 51 millió euróért