Olvasási idő: 3 perc

 
Horvátországban ma három szavazóhelyen ismétlik meg a helyhatósági választásokat, aminek szinte semmilyen befolyása nem lesz a végső eredményre. Aki közben a horvát médiateret figyeli, nem valószínű, hogy eljut az egyszerű és „elegáns magyarázathoz” azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet a politikai színtéren a helyhatósági választásokat követően. A horvát médiából az derül ki, hogy a kormánypárt nem szerepelt fényesen a helyhatósági választásokon, és hogy a Tomašević-féle új baloldal megjelenése előrevetíti a Szociáldemokrata Párt bukását. Nézzük, mi ebből az igazság, és hogy merre is tart valójában Horvátország, jobbra vagy balra?

Mire utalnak a tények?

A tények továbbra is azt tükrözik, amit a helyhatósági választásokról szóló jelentésünk címében kiemeltünk: mindenki győzött, csak a HDZ egy kicsit jobban.

Mielőtt ezen rövid helyzetértékelés során még egyszer – és utoljára – átnéznénk a számokat, két dolgot le kell szögezni.

Az első, hogy a politológusok a helyhatósági választásokat „second-order elections” néven emlegetik, amiből arra lehet következtetni, hogy a szavazók a helyhatósági választásokat másodlagos fontosságú választási eseménynek tekintik, pedig a szavazók élete szempontjából itt több minden dől el, mint a „nagy választásokon”.

A másik, ami rendkívül fontos, hogy a horvátországi parlamenti és a helyhatósági választások között nem két év, hanem csak tíz hónap múlt el, és ebben az időszakban a koronavírus-járvány mellett Horvátországot egy természeti katasztrófa, a petrinja-sziszeki epicentrumú földrengéssorozat is sújtotta.

Miután a helyhatósági választásokat nem a két parlamenti választás félidejében tartották meg, az eredményekből nem lehet a következő parlamenti választások eredményeire következtetni, mert a kormánypártnak – és az ellenzéknek is természetesen – szinte még egy teljes megbízatási ideje maradt arra, hogy bizonyítson.

Lássuk a számokat, utoljára!

A számok a következőket mutatják: a helyhatósági választások egyértelmű és abszolut győztese a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség, ami a horvát médiából nem teljesen „jön le”.

A Horvát Demokrata Közösség (HDZ) 21 megyéből 15-ben győzött, továbbá 56 városban és 187 községben nyert. Ha ezt akármerről is nézzük, jobbról vagy balról, ez nyomasztó fölényt jelent, vagyis megdől az az állítás, hogy a kormánypárt nem szerepelt fényesen a helyhatósági választásokon.

A Szociáldemokrata Párt (SDP) továbbra is az ország második legnagyobb pártja, és többé-kevésbé ugyanazon a szinten van, mint 2017-ben. A „pirosak” két megyében 22 városban és 39 községben jutottak hatalomra, ami szinte teljesen megegyezik a 2017-es eredményekkel, a különbség csak annyi, hogy négy évvel ezelőtt 7 községgel többen arattak győzelmet.

Ezzel megdől az a tézis is, hogy az „új baloldal megjelenése előrevetíti az SDP bukását.

Megyei szinten még csak az Isztriai Demokratikus Gyűlés (horvátul Istarski demokratski sabor) tudott labdába rúgni, amely megtartotta Isztria megyét, a fennmaradó két megyében – Muraköz megye, Šibenik-Knini megye – független jelöltek ülhetnek az ispáni székbe.

Balliberális forradalom?

A megyei rangú fővárosban a Tomislav Tomašević vezette Možemo! (Bírunk!) zöld/balliberális koalíció került hatalomra, míg a városokban az „új arcok”, azaz a független jelöltek és a polgári csoportok jóval több helyen jártak sikerrel jelöltjei 2017-hez képest.

A 2017-es 75 községgel szemben idén összesen 121 községben győztek, és hattal több városban, azaz 30-ban. Ehhez hozzájárultak a HDZ-n belüli súrlódások, a központ jelöltjeivel szemben ugyanis, főként Szlavóniában, elég sok helyen indultak a pártból kilépő renegátok, váltakozó sikerrel.

Mindebből azonban semmi sem utal arra, hogy Horvátországban jelentős mértékben eltolódtak volna a belpolitikai erőviszonyok, sőt a „balliberális forradalom” helyett előfordulhat a „lengyel forgatókönyv” is.

Az egyik vezető horvát politológus, Berto Šalaj egy rádióinterjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az „új erők”, különösen Zágrábban, nem felelnek meg a választópolgárok várakozásainak, a következő parlamenti választásokon az ország erősen jobbra fordulhat, és lényegében a parlamentben csak két meghatározó politikai erő lesz, a jobb centrum és a hazafias/populista jobboldal.

De addig még több mint három év van, ezért botorság lenne bármiféle előrejelzésekbe bocsátkozni.

Olvasási idő: 2 perc

 
Az onlyyu.net arról számolt be, hogy a Szerb Haladó Párt hogyan veti meg a lábát egy bácskai faluban, amelynek a lakossága ma is 86%-ban magyar. Korábban a BALK is írt arról, hogy Bácskossuthfalván (Stara Moravica) Orbán-Vučić fotóval igyekezett megszólítani a helyi magyarokat Szerbia vezető pártja, amely saját jelölteket indít a közel ötezer lakosú faluban a szövetséges Vajdasági Magyar Szövetséggel szemben is.

Zajos kampányolás

Zajlik a kampány a június 13-ai helyi közösségi (önkormányzati) választások előtt – írja az onlyyu.net, amely szerint a helyi szinten is győzelemre törő Szerb Haladó Párt a minap zajos pártrendezvényt tartott a településen, és ezzel ünnepelte a sikeres aláírásgyűjtést, valamint a jelöltlista átadását.

Erre egy olvasói levél hívta fel a vajdasági hírportál figyelmét, amelyet részleteiben mi is közlünk.

– jegyezte meg a levélíró, aki szerint a Szerb Haladó Párt azt ünnepelte, hogy hétszáz támogatói aláírást gyűjtöttek, és a nagy hangzavarban az egykori községháza, ma helyi közösség, épületébe vitték, hogy a támogatói ívek leadásával biztosítsák indulásukat a helyhatósági választásokon.

Erődemosntráció

– tette fel a kérdést a levélíró, aki szerint a faluban az terjedt el, hogy az aláírásokat a szerdai piaci napon gyűjtötték össze, pénzzel honorálva a támogatói ív aláírását.
– vélte a levélíró, aki szerint képeken jól mutat a sok ember, amint közösen viszik be az aláírásokat, de ha egy helyi lakos ránéz a felvételekre, mit lát: a pár bácskossuthfalvai mögött ismeretlen emberek, akik nem is helyiek voltak. Ez már rögtön árnyalja a képet.

Az onlyyu.net oldalon megjelent levél szerzője szerint a helyiek nem x-elnek a Szerb Haladó Pártra, mivel ez a párt érdemben nem tett semmit a településért, a szavazatokat pedig a szóbeszéd szerint faadománnyal és pénzzel szeretné megvenni.