Albánia
TURISTASZEZON: Albánia a balkáni turizmus bajnoka szeretne lenni

„Go your own way”, azaz járd a magad útját – Albánia idén is ezzel a mottóval várja a turistákat. Az ország csak akkora, mint a Dunántúl, területe épp 1/3-a Magyarországnak, de ennek ellenére rendkívül színes! Közel 400 kilométeres tengerpartja van az Adriai- és a Jón-tengeren, 2-3000 méter magas hegyek, az „Albán Alpok”, főleg észak-keleten, rengeteg a folyó, a tó… Májusban már 21 fokos a tenger, miközben a hegyekben 4-5 méteres hó van, így egyedülálló módon délelőtt úszhatsz, délután pedig hóembert építhetsz!
Bárki szabadon beléphet
Albánia 2020. május végén megnyitotta a határait, azóta semmilyen korlátozás nincs a beutazás terén, sem igazolások, sem tesztek… semmi, de ennek ellenére már elenyészett a pandémia, a járványkórházak mind bezártak, naponta maximum 30 új beteget regisztrálnak a nagyszámú tesztelés ellenére, a napi halálozás is gyakorlatilag megszűnt, kórházba pedig hosszú hetek óta ne került senki fertőzéssel.
Azaz, Albánia teljesen nyitott, és tárt karokkal várja a turistákat!
Az INSTAT (Albán Statisztikai Hivatal) közlése szerint 2021 márciusában 394.478 külföldi érkezett Albániába pihenni, míg az első negyedévben 513.781 személy. Albánia lakossága 2.800.000 fő, hogy érzékelhető legyen a beutazások aránya.
Albániába legtöbben a „második albán országból”, vagyis Koszovóból érkeznek, ez az összlátogató közel 40%-a. Őket követik a svájciak 35%-kal, majd a görögök és a britek.
Az albán turizmust azonban alapvetően Koszovó tartja életben, mivel ott 1.800.000 albán él, ráadásul Koszovóban az euró a fizetőeszköz, és azzal Albániában is igen jól elboldogulnak.
De nem csak a koszovóiak beszélnek albánul, hanem a környező országokban is jelentős számban, mert Albánia is „önmagával szomszédos”, mint Magyarország (Albániának is megvolt a maga „Trianonja”).
Észak-Macedóniában az albánok a teljes népesség közel 1/3-át teszik ki, míg Montenegró lakosságának 5%-a albán. Bár Görögországban is jelentős számú albán él, ám a görögöknél tapasztalható súlyos pandémiás állapotok miatt hosszú hónapokig zárva voltak a határok, és a kompok sem jártak több, mint egy évig.
Maradj Albániában!
Igen jelentős az albánok kiutazása is az országból, 2021 első negyedévében 756.405 albán állampolgár lépett ki, bár ezeknek a kilépéseknek csak a töredéke a turisztikai célú kiutazás.
A „Maradj Albániában” belföldi turisztikai mottóval Albánia is, mint a magyar kormány, arra kéri saját polgárait, hogy otthon nyaraljanak. Úgy tűnik a „maradj otthon” mostanában trendi mottó. De az albánok könnyen beszélnek, mert nekik kéznél a tenger, aminek van némi tudatformáló hatása.
Az albán kormány véleménye szerint a 2021-es nyári szezon várhatóan felélénkül.
Az Ukrajna és Fehéroroszország által szervezett foglalások már megkezdődtek, és a korábbi évek „sláger turistái”, a lengyelek, a csehek és a skandinávok is visszatérnek. Új piacok is nyílnak a beutazások terén, ilyenek például Bulgária és Szerbia, a horvát tengerparttól „megfosztott” szerbek ugyanis nagy érdeklődést mutatnak az albán riviéra iránt.
Az optimizmus ellenére Albániát „veszélyeztetik” a regionális riválisok, különösen görög és horvát oldalról.
A napokban Ogerta Manastirliu egészségügyi és szociális miniszter, valamint Blendi Klosi idegenforgalmi és környezetvédelmi miniszter „idegenforgalmi munkacsoportülést” tartott ágazati szakembereknek, ahol bejelentették a biztonságos turisztikai idényre vonatkozó közös intézkedéseket.
Albánia közel 400 kilométeres partszakasza, ami a Budapest-Belgrád közötti távnak felel meg, az önkormányzatok kezelésében van, amelyek kiadják a területeket strandok létesítésének céljára, valamint napozóágyak és napernyők telepítésére. Most, május huszadikán nyílt meg az internetes felületen a strandterületek bérletére vonatkozó kiírás, ahol a térképen kijelölt partszakaszokra kattintva lehet pályázni.
Vírus és turizmus
Az albán egészségügyi miniszter közölte, hogy a turisztikai szezon működésének megkönnyítése érdekében májusban befejeződik a szálláshelyek összes alkalmazottjának az oltása Albániában. Blendi Klosi idegenforgalmi miniszter hozzátette, hogy ebben az évben a biztonság minden szempontból garantált!
Az Albán Szakértői Bizottság (az ottani „operatív törzs) dolgozza ki a szezonra vonatkozó egészségügyi szabályokat, amelyek nem tartalmaznak extra intézkedéseket, csak a szokásos kézmosás, fertőtlenítés és távolságtartás.
Az oltás továbbra is prioritás, a turistaszezon idején pedig szerepel a nyári egészségügyi központok megnyitása. Ez azt jelenti, hogy minden nagyobb településen nyári, 24 órás orvosi ügyelet működik, a hegyi turisztikai központokban is.
A harmadik fontos elem a turisztikai területek fertőtlenítési programja, ami a napokban kezdődött meg a durrësi partvidékén, valamint a déli területeken, és május 28-ig fejeződik be. Ez azt jelenti, hogy a strandokon a szezon előtt felszántják a homokot, miután a szemetet és a tengeri füveket begyűjtötték.
Lesznek konkrét rendeletek a tisztaságra, a zajszintre, a zeneI szolgáltatásokra, és ezzel garantálják a kényelmet minden helyi és külföldi nyaraló számára. Az eddigieknél szigorúbban lépnek fel az illegális építkezésekkel szemben is!
A cél a tízmillió
Az albán kormány úgy gondolja, hogy a következő évben, a 2018-2019-es évek szintjére visszatérve, újra 6-7 millió külföldi turista érkezik Albániába, ami több, mint a teljes lakosság kétszerese.
A tiranai kormány feltett célja, hogy 2023-ban elérje az ország a 10 millió turista belépését, ami Edi Rama miniszterelnök idei választási ígéretei között is szerepelt.
A jelentős beruházások azt bizonyítják, hogy Albánia legfeljebb öt éven belül ambiciózus szereplő lesz a tengeri turizmus világában.
Ezt támaszthatja alá a tavaly elkezdődött hatalmas beruházási cunami, plusz három nemzetközi utasforgalmi reptér Kukës, Vlora és Saranda városában, valamint négy turisztikai jachtkikötő építése Sarandában, Vlorában, Shingjinben és nem utolsó sorban Durrësben, amibe a szaúdiak 2,5 milliárd eurót fektetnek. A jachtkikötők a jelenlegi kereskedelmi kikötőkben épülnek, így azokat át kel telepíteni, ami plusz két teherkikötő építését jelenti.
Emellett nagyon sok külföldi fektet be Albániában turisztika céllal, az apartman vásárlásoktól kezdve a szállodaágazatba, és a vidéki agroturisztikai központok építésébe is.

Albánia
Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.
Néhány romlott alma
A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.
Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.
Kapcsolódó cikk
Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.
Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.
A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.
Együttműködés az albán migráció visszaszorítására
Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.
A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.
Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.
Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.
A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.
Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.
Megállítanák a csónakázást a csatornán
A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.
Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)
A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.
Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.
Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.
A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.
A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Bosnia5 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat