Connect with us

Fegyverzet

BILLEGŐ EGYENSÚLY: Mégis a Rafale, és nem az F-16, de vajon miért?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

rafale szivarogtatas
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

 
Szinte biztos, hogy a horvátok a francia vadászbombázók beszerzése mellett döntöttek, mint ahogy ezt a zágrábi Jutarnji list napilap, jól értesült, kormányközeli forrásokra hivatkozva szerdán a kora délutáni órákban hírül adta. Ez egyelőre nem hivatalos, de a végső döntés még ebben a hónapban várható.

Bővül a Rafale-felhasználók tábora

BILLEGŐ EGYENSÚLY: Mégis a Rafale, és nem az F-16, de vajon miért?

A horvát kormány ilyen irányú döntését még annakidején lehetségesnek találtuk, miután Florence Parly tavaly novemberi látogatása alkalmával meglebegtette annak lehetőségét, hogy a horvát hadiipar bekapcsolódhatna az európai hadiipari fejlesztési projektekbe, ami további nagy pénzeket jelent Horvátország számára.

Ez különösen abból a szempontból érdekes, hogy a horvát hajógyárak esetleg be tudnak-e kapcsolódni az EU hadiipari projektjeibe.

A franciák számára is fontos volt a horvát rendelés, mivel így lassacskán bővül a Rafale-felhasználók tábora, már Egyiptom, Katar, India, Görögország is ilyen gépeket szerzett be mostanában, – és a francia honvédelmi miniszter szerint – jó esélyei vannak, hogy Indonézia is a Dassaultnál vásárol.

milanovic removebg preview

Ha a horvátokkal idén aláírják a szerződést, akkor a franciák 2024-ben szállítanák az első hat gépet, egy évvel később pedig a fennmaradó hatot.

Zoran Milanović horvát elnök ugyan nem erősítette meg a francia beszerzés hírét, viszont azt mondta, hogy a repülőgépeknek legkésőbb 2024-ig Horvátországban kell lenniük.

MIG, micsoda?

A fejlett francia vadászbombázók beszerzésével a térségben ismét borul az erőegyensúly, Szerbia MIG-29-esei egyszerűen nincsenek azonos súlycsoportban a Rafale-kal.

Ez még abban az esetben is igaz, ha a horvátok az olcsóbb csomag mellett döntenek, ami igencsak valószínű, vagyis szinte biztos, hogy nem lesznek nagy hatótávolságú Meteor levegő-levegő rakéták, meg levegő-víz Exocetek, de a több nemzedékkel újabb elektronika, és az új avionikus rendszerek félelmetes harci képességekkel ruházzák fel a francia gépeket.

A többrendeltetésű – multi-roll – Rafale kicsit nagy gép Horvátország légteréhez képest, viszont mindezt bőven kárpótolja az a képessége, hogy a tenger feletti őrjáratozásra is használható.

Megjegyzendő, hogy igen, a magyar Gripeneknél is jobbak, de az igazság az, hogy nem egy kategóriába tartoznak.

A körülbelül egy milliárd eurós üzlet 12 használt Rafale beszerzését teszi lehetővé, amelyek között a legidősebbek 10 évesek.

Viszont, mint erről annakidején szó volt, a franciák az eladás előtt felújítják a gépeket, és egyben módosítják is az új, 2019-ben bevezetett F4-es szabványra.

A kétmotoros, 15 méternél kicsit hosszabb gépek Horvátország számára azért is voltak megfelelőbbek az amerikai F-16-osoknál, mert a Rafale-ok használhatják a meglévő infrastruktúrát, míg az F-16-osok számára új hangárokat és kifutópályákat kellett volna építeni.

Washington nem lesz boldog

Washington persze, nem lesz túl boldog a horvát kormány döntésétől, de valószínűleg nem veszi túlzottan zokon, mert Horvátország az USA megbízható szövetségesének számít, amit a nemrég tartott, illetve még folyamatban lévő közös hadgyakorlatok is alátámasztanak.

Viszont, úgy tűnik, hogy az amerikai fél nem ajánlott fel különösképpen kecsegtető üzletet, mintha nem is számítottak volna komolyan arra, hogy a horvátok új F-16-osokat vásárolnak.

Ennek tükrében, amit még mindig nem tudunk, hogy a francia ajánlat milyen ún. ofszet üzleteket tartalmazott, azaz mit kapnak a horvátok annak fejében, hogy a francia gépek mellett döntöttek.

Ez ki fog derülni előbb-utóbb, mert Horvátország gyakorlatilag egy nagy falu, ahol szinte képtelenség bármit is eltitkolni.

Mindenesetre, a jól értesült körök szerint a horvát kormány hivatalosan május 28-án, a Horvát Hadsereg napján jelenteni be hivatalosan a harci gépek beszerzésével kapcsolatos döntését.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Az amerikaiak és az ukránok nem tudnak szerb fegyverszállításról, magyar-szerb együttműködés

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Fegyverszállítás
Készülnek a lövedékek a szerbiai Yugoimport egyik gyárában (Forrás: Screenshot, YouTube)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Az amerikaiaknak és az ukránoknak nincsenek értesüléseik arról, hogy szerb fegyverszállítás történt volna Ukrajnába, legalábbis hivatalosan és közvetlenül. Március 12-én a Reuters brit hírügynökség röpítette világgá a szerb fegyverszállítási hajlamra vonatkozó hírt egy állítólag kiszivárogtatott Pentagon-dokumentumra hivatkozva, magát a dokumentumot azonban nem közölte, és másoknak sem sikerült a nyomára jutniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezett, mert a kiszivárogtatást követően a dokumentumok egy része eltűnt a világhálóról.

Magyar-szerb fegyverbarátság

Miloš Vučević szerb védelmi miniszter “újabb hazugságnak” nevezte a Reuters állítását, és közölte, hogy Szerbia nem adott el, és ezután sem ad el fegyvereket az ukránoknak és az oroszoknak, de még a velük szomszédos országoknak sem.

Ebből következik, hogy Magyarországnak sem, habár Magyarország és Szerbia között védelmi téren folyik a kommunikáció, és kifejezetten jónak mondhatók a kapcsolatok, legalábbis erre a következtetésre lehet jutni Szalay- Bobrovniczky Kristóf magyar védelmi miniszter januári belgrádi látogatását felidézve.

Szalay- Bobrovniczky éppen az említett Vučević vendége volt.

Az MTI hírügynökség akkori jelentése szerint a magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy szerb kollégájával érintették a két ország közötti katonai együttműködést, amely mindeddig “sokrétű volt és jól működött”, jelentsen ez bármit is.

Szavai szerint arra is kitértek, hogy milyen további, a védelmi ipart érintő együttműködést lehetne megvalósítani, mert – mint mondta – “Magyarország haderőfejlesztésének folyamatában kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a védelmi ipari építkezésre, és egyúttal a környező országok hasonló tevékenységeit is figyelemmel kísérik”.

Fegyverszállítás

A magyar védelmi miniszter januárban szerb kollégájának a vendége volt Belgrádban (Forrás: Instagaram, Miloš Vučević)

A szerbiai állami média beszámolója szerint Szalay- Bobrovniczky akkor arról is beszélt, hogy Magyarország és Szerbia katonai együttműködése kimondottan magas szinten van, és különböző formákban folytatódik.

– Együttműködés várható védelmi ipari téren, mert nagyon fontos az ipari kapacitások kiépítése a biztonság fokozása érdekében

– mondta a magyar védelmi miniszter Belgrádban.

Szerb jelentések szerint Vučević januárban azt hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint “a Magyarország és Szerbia közötti védelmi együttműködés új fejezete kezdődik”, ennek részleteire azonban – legalábbis a jelentések szerint – nem tért ki.

Bizonyos értelemben Szalay- Bobrovniczky januári látogatása mindenképpen a szorosabb katonai együttműködés kezdetét jelenti Szerbia és Magyarország között, az aktuális magyar védelmi miniszter ugyanis először járt hivatalos látogatáson Szerbiában, amihez kétségkívül hozzájárult az Aleksandar Vučić szerb elnök és az Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti kapcsolatok erősödése.

A nagykövetségek nem tudnak róla

Ami a Reuters jelentését illeti, az Egyesült Államok és Ukrajna is reagált a brit hírügynökség állításaira, miszerint Szerbia állítólag beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson a hadban álló Kijevnek, és lehet, hogy ezt már meg is tette.

A két nagykövetség közlése azonban nem került annyira a figyelem középpontjába, mint a szerb “fegyverszállítási hajlam”, amelyet a Reuters egy általa sem prezentált állítólagos dokumentum tartalmára hivatkozva feltételezett. Tudomásunk szerint maga a Reuters sem számolt be a nagykövetségi álláspontokról, pedig a fegyverszállításról szóló tudósításában külön megjegyezte, hogy Ukrajna belgrádi nagykövetsége nem reagált azonnal a kérdéssel kapcsolatos megkeresésre.

Ezek után illett volna legalább a belgrádi ukrán nagykövetség álláspontját megemlíteni a csütörtök (április 13-i) reggeli “háborús összefoglalóban”, amelyben a Reuters visszaidézte saját állítását, miszerint “Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállít Kijevnek”.

Ugyanebben az összefoglalóban szerepel az is, hogy Washington aggodalmának adott hangot amiatt, hogy “Magyarország továbbra is az Oroszországgal való kapcsolatok ápolására törekszik”.

A szerb elnök néhány órával a feltételezett szerb fegyverszállításról szóló hírügynökségi jelentését követően fogadta Christopher Hill amerikai nagykövetet, de a találkozót követően utalás sem történt arra, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos témát érintették, pedig aligha hihető, hogy ezt nem tették meg.

A félreértések elkerülése végett érdemes megjegyezni, hogy Hillt nem a Reuters jelentése miatt hívták be a szerb elnöki hivatalba, a Vučić- Hill találkozót ugyanis már előbb tervbe vették, és egy nappal a Reuters-hír megjelenése előtt a szerb sajtóban be is jelentették.

Újságírói felelősség kérdése

Az kétségkívül igaz, hogy szűkszavúak az üggyel kapcsolatos jelentések – hosszas bogarászás után azonban kiderült, hogy az amerikai és az ukrán nagykövetség miként reagált, igaz nem a Reutersnak, hanem a Szabad Európa Rádiónak (RFE/RL) nyilatkozva.

Az amerikai nagykövetség arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy “bizalmas információkat nem kommentálhatnak”, de hozzátette, hogy “tudomásuk szerint Szerbia nem ad el fegyvereket Ukrajnának”.

Az ukrajnai nagykövetség az üggyel kapcsolatban azt közölte ugyancsak a Szabad Európa Rádióval, hogy “nincsenek információik Szerbiából Ukrajnába szállított fegyverekről.

Az ukránok azt mondták, hogy ebben a témában a szerb vezetők korábbi, nyilvánosan elhangzott nyilatkozatai vezérlik őket.

Aleksandar Vučić szerb elnök körülbelül egy hónappal ezelőtt, az orosz kormányközeli mash.ru által kirobbantott botrány idején kijelentette, hogy Szerbia nem exportál fegyvereket a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem, és ezzel kapcsolatban azt a szerb szólást használta, hogy hazája “olyan tiszta, mint a könny”.

Ráadásul az állandó szereplési viszketegségben szenvedő Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki első miniszterelnök-helyettesként is funkcionál, a Reuters hírére reagálva most írásbeli nyilatkozatban ismételte meg, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Szerbiából nem exportáltak fegyvert a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem.

Azzal persze tisztában kell lennünk, hogy ha netalán lett volna szerb fegyverszállítás, az említett tényezők akkor is “úgy cáfoltak volna, mint a vízfolyás”, nem véletlenül használjuk kicsit kifacsarva ezt a szókapcsolatot.

Szerbiát nem érdekli

Nem szeretnénk azonban ezzel zárni a cikket, a szerbiai katonai szakértők többsége ugyanis egyetért abban, hogy szerb fegyverek ezután is eljutnak Ukrajnába, ahogy eddig is eljutottak “többszörös áttételen” keresztül, vagyis több ország érintésével.

Ezt maga a szerb védelmi miniszter sem zárta ki sem most, sem az oroszok által kirobbantott botrány alkalmával, csak hogy ez Szerbiát nem érdekli.

Miloš Vučević egy hónappal ezelőtt a szerbiai parlamentben azt mondta, hogy Szerbia “nem exportál katonai felszerelést és fegyvert sehova sem, ahová az nem engedélyezett”.

Hozzátette azonban, hogy „az viszont nem tartozik Szerbiára, hogy a magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e, és adnak-e el szerb fegyvereket más országok kereskedőinek”.

Ezzel kapcsolatban azonban arra nem történt utalás, hogy ebben milyen szerep juthat a szerb magáncégeknek, amelyeknek a tevékenysége bizonyára nem ismeretlen a szerb védelmi minisztérium és általában a szerb vezetés előtt.

Vučević most is elmondta, hogy mindig fennáll a lehetősége, hogy szerb fegyverek jutnak be a konfliktusos térségbe, de állítása szerint “ennek semmi köze Szerbiához”.

A szerb védelmi miniszter úgy vélte, hogy “ezért azok az országok felelősek, amelyek esetleg nem tartják tiszteletben a nemzetközi normákat, a szerződéses megállapodásokat és az üzleti gyakorlatot”.

Miután ezt részletesen kielemeztük, érdemes megjegyezni, hogy a szerb fegyverszállítás csak egy csepp a tengerben, mert miközben mi azon rágódunk, hogy volt, vagy nem volt, vagy éppenséggel lesz-e szerb export, minden oldalról – Irántól kezdve Törökországon keresztül az Egyesült Államokig – ömlik a fegyver az ukrán-orosz hadszintérre.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava