A VILÁG FÉNYE: Az ortodoxoknál is hamarosan feltámad Jézus

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Albániában a lakosság nagyjából csak 10%-a vallja magát görög ortodox kereszténynek, ennek ellenére az ortodox húsvét a harmadik legnagyobb ünnep az országban, sok hagyománnyal. Országos munkaszüneti nap, amikor ünnepel mindenki, még a más vallású vagy ateista albánok is.

Albánia és a vallási tolerancia

Az albánok ki nem hagynának egyetlen okot sem az ünneplésre, vallás tekintetében pedig mély toleranciában és békében élnek együtt a görög katolikusok, a római katolikusok, a muszlimok és bektasik.

Megválasztását követően Ferenc pápa egyik első útja éppen Albániába vezetett, mert szeretett volna rámutatni, hogy a világvallások miként férnek meg egymással, és miként élnek egymás mellett.

Az albánok néhány nappal ezelőtt még a tavasz első napját, a Novruzt, vagyis a perzsa újév kezdetét ünnepelték, ma viszont nekiálltak különböző színű tojásokat festeni. A gyerekek nagy örömére nem csak díszítik a tojásokat, hanem el is rejtik ide vagy oda, hogy megkeressék a kicsik.

De a felnőttek sem maradnak ki a pajkosságból ilyenkor!

Szokás ugyanis, hogy Jézus Krisztus feltámadását jelképezve, vörösre festett „szerencsetojást” adnak egymásnak a rokonok és a barátok, amelyet egy évig meg kell őrizni, majd egy év eltelte után, a következő húsvétkor egyfajta egyszemélyes mini szertartás keretében, vissza kell adni a természetnek, vagyis el kell dobni a mezőn, vagy a tengerbe kell vetni.

Aki így tesz, az szerencsés lesz a következő évben is.

A világ fénye

Az ortodox központi ünnepet a Tirana központjában álló csodálatos székesegyházban tartják, de természetesen az ország más részén található templomokban is ünnepelnek.

Az ünnepségek többnyire ugyanazokat a rituálékat tartalmazzák, mint az általunk ismert katolikus ünnepkör. Negyven nap böjt után festett tojások, bárány, húsvéti nyuszik, kenyér, ajándékok és ebéd a családdal.

Érdekesség, hogy az ortodox húsvéti hagyomány része a húsvéti kenyér, a vörös tojást ennek a középen helyezik el. Az ortodox hagyomány szerint a tojásokat húsvét előtti csütörtökön színezik, és vasárnap vagy az azt következő napokon fogyasztják.

A bárány az ortodox húsvét fő táplálékának számít, népszerűsége összefüggésben áll áldozati szimbólumként betöltött szerepével.

Albániában a báránysült mellé kötelező a raki, vagyis a szőlőpálinka fogyasztása.

A húsvéti gyertyák meggyújtása is része az ortodox húsvét által ismert hagyománynak. A nagy templomi gyertyát szombat este, a húsvét előestéjén tartott ünnepség alatt gyújtják meg, lángjától pedig az összes többi gyertya is meggyullad. A húsvéti gyertya Krisztust szimbolizálja, mint a lángot, a feltámadást, „a világ fényét”.

Az ortodoxok nagyszombaton virrasztást tartanak a feltámadás reggelének üdvözlésére, majd reggeli imákkal és énekekkel adják tovább a hagyományt.