Húsvét
A VILÁG FÉNYE: Az ortodoxoknál is hamarosan feltámad Jézus
Albániában a lakosság nagyjából csak 10%-a vallja magát görög ortodox kereszténynek, ennek ellenére az ortodox húsvét a harmadik legnagyobb ünnep az országban, sok hagyománnyal. Országos munkaszüneti nap, amikor ünnepel mindenki, még a más vallású vagy ateista albánok is.
Albánia és a vallási tolerancia
Az albánok ki nem hagynának egyetlen okot sem az ünneplésre, vallás tekintetében pedig mély toleranciában és békében élnek együtt a görög katolikusok, a római katolikusok, a muszlimok és bektasik.
Megválasztását követően Ferenc pápa egyik első útja éppen Albániába vezetett, mert szeretett volna rámutatni, hogy a világvallások miként férnek meg egymással, és miként élnek egymás mellett.
Az albánok néhány nappal ezelőtt még a tavasz első napját, a Novruzt, vagyis a perzsa újév kezdetét ünnepelték, ma viszont nekiálltak különböző színű tojásokat festeni. A gyerekek nagy örömére nem csak díszítik a tojásokat, hanem el is rejtik ide vagy oda, hogy megkeressék a kicsik.
De a felnőttek sem maradnak ki a pajkosságból ilyenkor!
Szokás ugyanis, hogy Jézus Krisztus feltámadását jelképezve, vörösre festett “szerencsetojást” adnak egymásnak a rokonok és a barátok, amelyet egy évig meg kell őrizni, majd egy év eltelte után, a következő húsvétkor egyfajta egyszemélyes mini szertartás keretében, vissza kell adni a természetnek, vagyis el kell dobni a mezőn, vagy a tengerbe kell vetni.
Aki így tesz, az szerencsés lesz a következő évben is.
A világ fénye
Az ortodox központi ünnepet a Tirana központjában álló csodálatos székesegyházban tartják, de természetesen az ország más részén található templomokban is ünnepelnek.
Az ünnepségek többnyire ugyanazokat a rituálékat tartalmazzák, mint az általunk ismert katolikus ünnepkör. Negyven nap böjt után festett tojások, bárány, húsvéti nyuszik, kenyér, ajándékok és ebéd a családdal.
Érdekesség, hogy az ortodox húsvéti hagyomány része a húsvéti kenyér, a vörös tojást ennek a középen helyezik el. Az ortodox hagyomány szerint a tojásokat húsvét előtti csütörtökön színezik, és vasárnap vagy az azt következő napokon fogyasztják.
A bárány az ortodox húsvét fő táplálékának számít, népszerűsége összefüggésben áll áldozati szimbólumként betöltött szerepével.
Albániában a báránysült mellé kötelező a raki, vagyis a szőlőpálinka fogyasztása.
A húsvéti gyertyák meggyújtása is része az ortodox húsvét által ismert hagyománynak. A nagy templomi gyertyát szombat este, a húsvét előestéjén tartott ünnepség alatt gyújtják meg, lángjától pedig az összes többi gyertya is meggyullad. A húsvéti gyertya Krisztust szimbolizálja, mint a lángot, a feltámadást, “a világ fényét”.
Az ortodoxok nagyszombaton virrasztást tartanak a feltámadás reggelének üdvözlésére, majd reggeli imákkal és énekekkel adják tovább a hagyományt.
Görögország
ORTODOX HÚSVÉT: Görögországban tesztelik a papokat, és előre hozzák a feltámadást
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök szerint Görögország május végéig eléri az 5 milliós oltottságot. A kormány ülésén Micotákisz hangsúlyozta, hogy 3 millió embert már beoltottak, és további 2 millió ember is megkaphatja a vakcinát, ha a kormány végrehajtja az oltási tervet. Az ellenzéki Sziríza szerint ugyanakkor lassan halad a vakcináció, a kormány oltási terve pedig egy “kommunikációs zűrzavar”. Viszont húsvét idén már lesz, igaz, egy kicsit előre hozzák a feltámadást.
A nagy túlélő
Görögországban, mint más balkáni ortodox országban is, a legfontosabb vallási ünnepe nem a karácsony, hasnem a húsvét, vagyis a Pascaha.
A hatóságok bizonyos korlátozások mellett engedélyezték az egyházi rendezvényeket, ezért most több tucat pap sorakozott fel az athéni székesegyház előtt, hogy tesztelje magát Covidra.
A tesztelést az Athéni Orvosi Szövetség kezdeményezte Hieronümosz érsekkel együttműködve, az érsek ugyanis a koronavírus-járvány nagy túlélője.
Az idős egyházi vezető tavaly novemberben került kórházba, de előrehaladott kora ellenére kigyógyult a betegségből.
A húsvéti rendezvényeken a híveknek kettős maszkot kell viselniük a templomban és a szabadban egyaránt, a papoknak és az egyházi személyzetnek viszont tesztelnie kell magát, mert előfordulhatnak olyan esetek, amikor az emberek megszegik a kötelező szociális távolságot.
Három órával előbb lesz a feltámadás
A templomokban minden személy számára biztosítani kell a 25, a szabadban pedig a 10 négyzetmétert, és feltehetően kézfertőtlenítés is lesz, arról azonban nem érkeztek hírek, hogy miként lehet betartatni a szabályokat, amikor a hívek azt ünneplik, hogy Jézus feltámadt.
A nagyhéten az emberek általában minden nap ezrével járnak a templomokba, ahol szinte az összes megemlékezés zajlik.
Nagypéntek a szigorú böjté, szombaton éjfélkor viszont a pap bejelenti a feltámadást, és felszólítja a híveket, hogy gyertyájukkal vegyenek és vigyenek haza a fényből.
Idén éjfél helyett azonban 21 órakor lesz a feltámadás, hogy mindenki hazaérhessen az éjszakai kijárási tilalom kezdete előtt.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is