ORBÁN VOLT A POSTÁS? Egy szlovén portál szerint a “non-paper” egy része Budapesten készült

Hétfő óta Szlovéniában, Horvátországban, valamint Bosznia- Hercegovinában spekulációk folynak arról, hogy Janez Janša szlovén miniszterelnök valóban küldött-e nem hivatalos diplomáciai dokumentumot (“non-paper”) Brüsszelbe, amely a határok újrarajzokásáról szól a volt Jugoszlávia területén. Senki sem erősítette meg hivatalosan, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel ilyen tartalmú dokumentumot kapott Szlovéniától. De valóban létezik egy nem hivatalos diplomáciai dokumentum, amely Bosznia- Hercegovina felbomlását, a Szerb Köztársaság Szerbiához csatolását és Koszovó Albániával való egyesítését taglalja? A szlovén necenzurirano.si magazin ezzel kapcsolatban közzé tett egy dokumentumot az interneten, a dokumentumot és a hozzá kapcsolódó cikket az alábbiakban közöljük.

Az “előrelépés”

Információink szerint a “Nyugat- Balkán – előrelépés” című dokumentumot februárban kapták meg Michel irodájában. Hogy ki írta, azt hivatalosan nem lehet tudni. Forrásaink szerint biztosan nem a szlovén külügyminisztériumban hozták létre. Egyes információk szerint tartalmának egy részét Budapesten írták. Ennek ellenére a brüsszeli diplomáciai körökben “szlovén” dokumentumként emlegetik, mivel Janša kabinetje állítólag részt vett a különféle címekre történő elküldésében. Mivel ez egy nem hivatalos diplomáciai dokumentum, amelynek célja különböző álláspontok és kezdeményezések hivatalos jelleg nélküli közlése, ezért nincs sem fejrésze, sem aláírása. A hivatalos diplomáciai postán megkerülve érkezett Michelhez, így létét bármikor nyilvánosan tagadni lehet.

Ezért nem Szlovénia hivatalos álláspontja, hanem csak az egyik informális javaslat a volt Jugoszlávia országait érintő kérdések lehetséges megoldására. De tartalma teljes mértékben ellentmond az összes érvényes dokumentumnak, amelyen Szlovénia külpolitikája alapul. Sőt, a dokumentumot a szerb és a horvát nacionalista körök elképzeléséhez igazítják, amelyek három évtizede dolgoznak Bosznia- Hercegovina feldarabolásán.

Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?

A dokumentum bevezetőjében megemlíti a “szerbek, albánok és horvátok megoldatlan nemzeti kérdéseit”, amelyek Jugoszlávia felbomlása után kerültek felszínre. A dokumentum készítői hangsúlyozzák, hogy a háborúk befejezése utáni béke megteremtése, az ígért európai perspektívák, valamint Észak- Macedónia és Montenegró ilyen irányú előre lépése után is “maradtak megoldatlan kulcsfontosságú kérdések” a régióban.

Ezek:

? a bosznia-hercegovinai háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás, amely több mint 100 000 emberéletet követelt, gyakorlatilag elismerte a háborúban elért eredményeket, de elvileg nem

? jelenleg nehéz elképzelni Szerbia és Koszovó európai perspektíváját

? Bosznia- Hercegovina EU-tagsága teljesen kizárható

? időközben az üres helyet Törökország arra használta ki, hogy növelte befolyását Bosznia- Hercegovinában és Észak- Macedóniában

? Törökország kivételével és egy maroknyi helyi politikus és támogatóik kivételvél, akik személyesen profitálnak a káoszból és a nem működő intézményekből, senki sem elégedett a bosznia-hercegovinai helyzettel

Itt eljutunk a dokumentum kulcsfontosságú részéhez – a fent leírt problémák javasolt “megoldásához”. A dokumentum készítői hangsúlyozták, hogy Szerbia, Horvátország és Albánia kormánya jelenleg stabil, és a megválasztott politikusaik képesek stratégiai döntéseket hozni. Nézzük, mit javasolnak?

1️⃣ Koszovó és Albánia egyesítése. Koszovóban a lakosság 95 százaléka egyesülni akar az albán anyanemzettel. Hasonló a helyzet Albániában is. A NATO-tag Albánia és Koszovó között gyakorlatilag nincs határ. Koszovó szerb része különleges státuszt kapna – Dél- Tirol példáját követve – áll a dokumentumban. Ez egy autonóm tartomány Észak- Olaszországban, ahol a lakosság többsége német ajkú.

2️⃣ A Szerb Köztársaság területének nagy része egyesül Szerbiával. A szerb nemzeti kérdés nagyrészt megoldható a Szerb Köztársaság egy részének Szerbiához csatolásával. Ebben az esetben Szerbia kész egyetérteni Koszovó és Albánia egyesítésével – olvasható a dokumentumban.

3️⃣ A horvát nemzeti kérdést úgy lehet megoldani, hogy a bosznia-hercegovinai horvát többségű kantonokat összeolvasztják Horvátországgal, vagy különleges státuszt biztosítanak Bosznia- Hercegovina horvát részének (Dél- Tirol mintája alapján).

4️⃣ Önállóan működő államot adna a bosnyákoknak, és teljes felelősséget vállalnának érte. Az emberek népszavazáson döntenék el, hogy mit szeretnének: az EU-hoz való csatlakozás vagy az EU-n kívüli jövőt (Törökország példáját követve). Egyelőre a bosnyákok elsöprő többsége támogatja az EU perspektíváját, de további káosz, valamint a török befolyás és a radikális iszlám erőteljes növekedése esetén a helyzet drasztikusan romolhat a következő évtizedben.

Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?

A szerzők szerint ezek a “megoldások” felgyorsítanák a tárgyalásokat a nyugat-balkáni országok EU- és NATO tagságáról. De ezek az USA-ban, Németországban, Franciaországban és más európai országokban határozottan ellenzett javaslatok. A nemzetközi közösség ugyanis hangsúlyozza Bosznia- Hercegovina területi integritásának fontosságát, és ellenzi az új határok megvonását a volt Jugoszlávia területén. Ez megnyitná Pandora szelencéjét, és valószínűleg új háborúkhoz vezetne. A Bosznia- Hercegovina felbomlására és Koszovó Albániával történő egyesülésére adott zöld fény új lendületet adna a montenegrói szerb nacionalistáknak és az észak-macedón albán nacionalistáknak, akik a NATO két tagállamában élnek.

Az a tény, hogy Szlovéniát és Janšát említik ezzel dokumentummal kapcsoaltban, valószínűleg a legnagyobb csapás az EU soron következő szlovén elnökségének. Amikor a bosznia-hercegovinai média a hét elején beszámolt erről a dokumentumról, Janša válaszában kijelentette, hogy “Szlovénia komolyan keres megoldásokat a régió fejlődésére és a nyugat-balkáni országok európai perspektívájára”. De nem tagadta kifejezetten a dokumentum létezését. Csak azt hangsúlyozta, hogy “nehéz lett volna bármit is átadni Charles Michelnek februárban vagy márciusban, miután legutóbb tavaly találkozott vele”. De sokféleképpen juthat el a dokumentum Brüsszelbe. Például február közepén Lengyelországban Michel részt vett a visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából rendezett találkozón, azon ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Janša legközelebbi politikai szövetségese az EU-ban.

Az a tény, hogy Bosznia- Hercegovina megosztottságáról szóló dokumentum létezik, új megvilágításba helyezi Borut Pahor szlovén köztársasági elnök március eleji látogatását Bosznia- Hercegovinában. Amint azt a bosznia-hercegovinai elnökség tagja, Željko Komšić a hét elején elárulta, Pahor Bosznia- Hercegovinában egy esetleges békés szakításról kérdezte. Pahor kabinetje később azt állította, hogy a köztársaság elnöke ellenzi Bosznia- Hercegovina felbomlásának gondolatát. A békés szakítás kérdését állítólag kizárólag az e gondolatok miatti aggodalom miatt vetették fel.

Borut Pahor szlovén elnök tehát Szarajevóba érkezett, miután Michel megkapta a dokumentumot. Valóban lehetséges, hogy Pahor nem tudott róla? Azért tette fel Bosznia- Hercegovina békés szétesésének kérdését, mert “másnak érezte a talajt”? A dokumentum a jövőbeni “lépésekről” is beszél. Pontosabban arról, hogy “némán” ellenőrizzük a régió döntéshozóival és a nemzetközi közösséggel, hogy a terv megvalósítható-e. Ha bebizonyosodik, hogy nem sikerült megállapodásra jutni, a dokumentum megtartja non-paper jellegét. Legutóbb Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy márciusban különféle csatornákon keresztül intenzíven vizsgálták az új határok meghúzására vonatkozó javaslatokat a Balkánon. A bosznia-hercegovinai elnökségnek április elején küldött levelében kizárta a tárgyalásokat a Daytoni Megállapodás radikális módosításáról.

Anže Logar külügyminiszter a parlamentben kijelentette, hogy Szlovénia Nyugat- Balkán felé irányuló stratégiája nem változott. De a szlovén külpolitika új fordulatának egyre több jele van. Információink szerint az elmúlt hónapokban három “non paper” volt Bosznia- Hercegovináról, amelyekben Szlovénia valamilyen módon részt vett. Logar tegnap megerősítette ezen dokumentumok egyikének létezését. Ez egy diplomáciai kezdeményezés Bosznia- Hercegovina vonatkozásában, amelyet Horvátország indított március közepén, és amelyhez Szlovénia csatlakozott. Ezzel a dokumentummal hosszan tartó diplomáciai offenzívát folytatnak Zágrábban a bosznia-hercegovinai választási jogszabályok megváltoztatása érdekében, ami nagyban megkönnyítené a bosznia-hercegovinai elnökség Zágrábnak tetsző horvát tagjának megválasztását.

Janez Janša, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb elnök szoros politikai szövetséget kötött. A Politico brüsszeli portál “illiberális lázadóknak” minősítette őket. A képen egy videokonferencia Európa jövőjéről tavaly júliusban.

A horvát diplomáciai kezdeményezéshez való csatlakozásával Szlovénia tovább távolodott az EU legnagyobb országaitól. Magyarország mellett csak három ortodox ország támogatta: Görögország, Bulgária és Ciprus. Az első kettőnek saját érdekei vannak Észak- Macedónia kérdésében, különös tekintettel az európai integrációba való további belépésének feltételeire. Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja kulcsfontosságú politikai szövetséges lett, Oroszország, amely nyíltan beszél a Szerb Köztársaság Szerbia csatlakozásáról, szintén támogatja a bosznia-hercegovinai választási jogszabályok Zágráb javára történő megváltoztatását.

Nem világos, hogy Szlovénia miért csatlakozott Horvátország kezdeményezéséhez, amelynek erős nemzeti érdekei vannak Bosznia- Hercegovinában, kevesebb mint három hónappal az EU elnöksége előtt. Különösen azért, mert Szlovéniának még mindig számos nyitott kérdése van Horvátországgal választottbíráskodási szakaszban, és még arra a kérdésre sem lehet választ adni, hogy a legújabb külpolitikai manőverek hogyan felelnek meg Szlovénia érdekeinek.