Connect with us

Balkán

ORBÁN VOLT A POSTÁS? Egy szlovén portál szerint a “non-paper” egy része Budapesten készült

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2b897471d44f6a80e254a14374a90298
A cikk meghallgatása


Hétfő óta Szlovéniában, Horvátországban, valamint Bosznia- Hercegovinában spekulációk folynak arról, hogy Janez Janša szlovén miniszterelnök valóban küldött-e nem hivatalos diplomáciai dokumentumot (“non-paper”) Brüsszelbe, amely a határok újrarajzokásáról szól a volt Jugoszlávia területén. Senki sem erősítette meg hivatalosan, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel ilyen tartalmú dokumentumot kapott Szlovéniától. De valóban létezik egy nem hivatalos diplomáciai dokumentum, amely Bosznia- Hercegovina felbomlását, a Szerb Köztársaság Szerbiához csatolását és Koszovó Albániával való egyesítését taglalja? A szlovén necenzurirano.si magazin ezzel kapcsolatban közzé tett egy dokumentumot az interneten, a dokumentumot és a hozzá kapcsolódó cikket az alábbiakban közöljük.

Az “előrelépés”

Információink szerint a “Nyugat- Balkán – előrelépés” című dokumentumot februárban kapták meg Michel irodájában. Hogy ki írta, azt hivatalosan nem lehet tudni. Forrásaink szerint biztosan nem a szlovén külügyminisztériumban hozták létre. Egyes információk szerint tartalmának egy részét Budapesten írták. Ennek ellenére a brüsszeli diplomáciai körökben “szlovén” dokumentumként emlegetik, mivel Janša kabinetje állítólag részt vett a különféle címekre történő elküldésében. Mivel ez egy nem hivatalos diplomáciai dokumentum, amelynek célja különböző álláspontok és kezdeményezések hivatalos jelleg nélküli közlése, ezért nincs sem fejrésze, sem aláírása. A hivatalos diplomáciai postán megkerülve érkezett Michelhez, így létét bármikor nyilvánosan tagadni lehet.

Ezért nem Szlovénia hivatalos álláspontja, hanem csak az egyik informális javaslat a volt Jugoszlávia országait érintő kérdések lehetséges megoldására. De tartalma teljes mértékben ellentmond az összes érvényes dokumentumnak, amelyen Szlovénia külpolitikája alapul. Sőt, a dokumentumot a szerb és a horvát nacionalista körök elképzeléséhez igazítják, amelyek három évtizede dolgoznak Bosznia- Hercegovina feldarabolásán.



Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?

A dokumentum bevezetőjében megemlíti a “szerbek, albánok és horvátok megoldatlan nemzeti kérdéseit”, amelyek Jugoszlávia felbomlása után kerültek felszínre. A dokumentum készítői hangsúlyozzák, hogy a háborúk befejezése utáni béke megteremtése, az ígért európai perspektívák, valamint Észak- Macedónia és Montenegró ilyen irányú előre lépése után is “maradtak megoldatlan kulcsfontosságú kérdések” a régióban.

Ezek:

? a bosznia-hercegovinai háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás, amely több mint 100 000 emberéletet követelt, gyakorlatilag elismerte a háborúban elért eredményeket, de elvileg nem

? jelenleg nehéz elképzelni Szerbia és Koszovó európai perspektíváját

? Bosznia- Hercegovina EU-tagsága teljesen kizárható

? időközben az üres helyet Törökország arra használta ki, hogy növelte befolyását Bosznia- Hercegovinában és Észak- Macedóniában

? Törökország kivételével és egy maroknyi helyi politikus és támogatóik kivételvél, akik személyesen profitálnak a káoszból és a nem működő intézményekből, senki sem elégedett a bosznia-hercegovinai helyzettel

[metaslider id=”18443″]


Itt eljutunk a dokumentum kulcsfontosságú részéhez – a fent leírt problémák javasolt “megoldásához”. A dokumentum készítői hangsúlyozták, hogy Szerbia, Horvátország és Albánia kormánya jelenleg stabil, és a megválasztott politikusaik képesek stratégiai döntéseket hozni. Nézzük, mit javasolnak?

1️⃣ Koszovó és Albánia egyesítése. Koszovóban a lakosság 95 százaléka egyesülni akar az albán anyanemzettel. Hasonló a helyzet Albániában is. A NATO-tag Albánia és Koszovó között gyakorlatilag nincs határ. Koszovó szerb része különleges státuszt kapna – Dél- Tirol példáját követve – áll a dokumentumban. Ez egy autonóm tartomány Észak- Olaszországban, ahol a lakosság többsége német ajkú.

2️⃣ A Szerb Köztársaság területének nagy része egyesül Szerbiával. A szerb nemzeti kérdés nagyrészt megoldható a Szerb Köztársaság egy részének Szerbiához csatolásával. Ebben az esetben Szerbia kész egyetérteni Koszovó és Albánia egyesítésével – olvasható a dokumentumban.

3️⃣ A horvát nemzeti kérdést úgy lehet megoldani, hogy a bosznia-hercegovinai horvát többségű kantonokat összeolvasztják Horvátországgal, vagy különleges státuszt biztosítanak Bosznia- Hercegovina horvát részének (Dél- Tirol mintája alapján).

4️⃣ Önállóan működő államot adna a bosnyákoknak, és teljes felelősséget vállalnának érte. Az emberek népszavazáson döntenék el, hogy mit szeretnének: az EU-hoz való csatlakozás vagy az EU-n kívüli jövőt (Törökország példáját követve). Egyelőre a bosnyákok elsöprő többsége támogatja az EU perspektíváját, de további káosz, valamint a török befolyás és a radikális iszlám erőteljes növekedése esetén a helyzet drasztikusan romolhat a következő évtizedben.



Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?

A szerzők szerint ezek a “megoldások” felgyorsítanák a tárgyalásokat a nyugat-balkáni országok EU- és NATO tagságáról. De ezek az USA-ban, Németországban, Franciaországban és más európai országokban határozottan ellenzett javaslatok. A nemzetközi közösség ugyanis hangsúlyozza Bosznia- Hercegovina területi integritásának fontosságát, és ellenzi az új határok megvonását a volt Jugoszlávia területén. Ez megnyitná Pandora szelencéjét, és valószínűleg új háborúkhoz vezetne. A Bosznia- Hercegovina felbomlására és Koszovó Albániával történő egyesülésére adott zöld fény új lendületet adna a montenegrói szerb nacionalistáknak és az észak-macedón albán nacionalistáknak, akik a NATO két tagállamában élnek.

Az a tény, hogy Szlovéniát és Janšát említik ezzel dokumentummal kapcsoaltban, valószínűleg a legnagyobb csapás az EU soron következő szlovén elnökségének. Amikor a bosznia-hercegovinai média a hét elején beszámolt erről a dokumentumról, Janša válaszában kijelentette, hogy “Szlovénia komolyan keres megoldásokat a régió fejlődésére és a nyugat-balkáni országok európai perspektívájára”. De nem tagadta kifejezetten a dokumentum létezését. Csak azt hangsúlyozta, hogy “nehéz lett volna bármit is átadni Charles Michelnek februárban vagy márciusban, miután legutóbb tavaly találkozott vele”. De sokféleképpen juthat el a dokumentum Brüsszelbe. Például február közepén Lengyelországban Michel részt vett a visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából rendezett találkozón, azon ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Janša legközelebbi politikai szövetségese az EU-ban.

Az a tény, hogy Bosznia- Hercegovina megosztottságáról szóló dokumentum létezik, új megvilágításba helyezi Borut Pahor szlovén köztársasági elnök március eleji látogatását Bosznia- Hercegovinában. Amint azt a bosznia-hercegovinai elnökség tagja, Željko Komšić a hét elején elárulta, Pahor Bosznia- Hercegovinában egy esetleges békés szakításról kérdezte. Pahor kabinetje később azt állította, hogy a köztársaság elnöke ellenzi Bosznia- Hercegovina felbomlásának gondolatát. A békés szakítás kérdését állítólag kizárólag az e gondolatok miatti aggodalom miatt vetették fel.

Borut Pahor szlovén elnök tehát Szarajevóba érkezett, miután Michel megkapta a dokumentumot. Valóban lehetséges, hogy Pahor nem tudott róla? Azért tette fel Bosznia- Hercegovina békés szétesésének kérdését, mert “másnak érezte a talajt”? A dokumentum a jövőbeni “lépésekről” is beszél. Pontosabban arról, hogy “némán” ellenőrizzük a régió döntéshozóival és a nemzetközi közösséggel, hogy a terv megvalósítható-e. Ha bebizonyosodik, hogy nem sikerült megállapodásra jutni, a dokumentum megtartja non-paper jellegét. Legutóbb Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy márciusban különféle csatornákon keresztül intenzíven vizsgálták az új határok meghúzására vonatkozó javaslatokat a Balkánon. A bosznia-hercegovinai elnökségnek április elején küldött levelében kizárta a tárgyalásokat a Daytoni Megállapodás radikális módosításáról.




Anže Logar külügyminiszter a parlamentben kijelentette, hogy Szlovénia Nyugat- Balkán felé irányuló stratégiája nem változott. De a szlovén külpolitika új fordulatának egyre több jele van. Információink szerint az elmúlt hónapokban három “non paper” volt Bosznia- Hercegovináról, amelyekben Szlovénia valamilyen módon részt vett. Logar tegnap megerősítette ezen dokumentumok egyikének létezését. Ez egy diplomáciai kezdeményezés Bosznia- Hercegovina vonatkozásában, amelyet Horvátország indított március közepén, és amelyhez Szlovénia csatlakozott. Ezzel a dokumentummal hosszan tartó diplomáciai offenzívát folytatnak Zágrábban a bosznia-hercegovinai választási jogszabályok megváltoztatása érdekében, ami nagyban megkönnyítené a bosznia-hercegovinai elnökség Zágrábnak tetsző horvát tagjának megválasztását.

ORBÁN VOLT A POSTÁS? Egy szlovén portál szerint a

Janez Janša, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb elnök szoros politikai szövetséget kötött. A Politico brüsszeli portál “illiberális lázadóknak” minősítette őket. A képen egy videokonferencia Európa jövőjéről tavaly júliusban.

A horvát diplomáciai kezdeményezéshez való csatlakozásával Szlovénia tovább távolodott az EU legnagyobb országaitól. Magyarország mellett csak három ortodox ország támogatta: Görögország, Bulgária és Ciprus. Az első kettőnek saját érdekei vannak Észak- Macedónia kérdésében, különös tekintettel az európai integrációba való további belépésének feltételeire. Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja kulcsfontosságú politikai szövetséges lett, Oroszország, amely nyíltan beszél a Szerb Köztársaság Szerbia csatlakozásáról, szintén támogatja a bosznia-hercegovinai választási jogszabályok Zágráb javára történő megváltoztatását.

Nem világos, hogy Szlovénia miért csatlakozott Horvátország kezdeményezéséhez, amelynek erős nemzeti érdekei vannak Bosznia- Hercegovinában, kevesebb mint három hónappal az EU elnöksége előtt. Különösen azért, mert Szlovéniának még mindig számos nyitott kérdése van Horvátországgal választottbíráskodási szakaszban, és még arra a kérdésre sem lehet választ adni, hogy a legújabb külpolitikai manőverek hogyan felelnek meg Szlovénia érdekeinek.

Logar külügyminiszter csodálkozott, hogy ilyen papír is létezik

A Bosznia- Hercegovina szétesését előirányzó “non paperről” szó esett a horvát és a bosznia-hercegovina külügyminiszter, Gordan Grlić- Radman és Bisera Turković tegnapi találkozóján. Grlić- Radman “fantom dokumentumnak” nevezte, és azt állította, hogy Anže Logar szlovén külügyminiszter is meglepődött, hogy ilyen papír létezik.

– Meggyőződésem, hogy az EU-n belül senki sem tudja komolyan támogatni azt az elképzelést, hogy bárkinek is joga van egy ország integritását fenyegetni, még akkor sem, ha Bosznia- Hercegovinában a visszahúzó erők alkalmanként megpróbálják legitim követelésként megjeleníteni a felosztás gondolatát

– mondta a horvát külügyminiszter.

– A cél az, hogy megnyissák Pandora szelencéjét és destabilizálják a nyugat-balkáni helyzetet. Ebben a helyzetben azonban valaki nyilvánvalóan olyan célok elérésével számol, amelyeket a háborúban nem tudott megvalósítani. Bosznia- Hercegovina régóta küzd a nemzetközi körökben és az országon belül is a hosszú ideje tartó rosszindulatú propaganda és egyfajta hibrid háború ellen, amely Bosznia- Hercegovina és az ország minden polgára euroatlanti érdekei ellen folyik. Örülök, hogy ennek a “non-papernek” a tartalmát megtagadták, és Janša maga mondta ki, hogy támogatja Bosznia- Hercegovina területi integritását

– jelentette ki a “létező-nem létező” non-paperrel kapcsolatban a bosznia-hercegovinai külügyminiszter.

_________________
Forrás: internet

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

The great mountain robber, the Slovak Robin Hood, Juraj Jánosík, came to mind because, according to the report of the Croatian national news agency, HINA, his descendants found refuge in Bosnia-Herzegovina The great mountain robber, the Slovak Robin Hood, Juraj Jánosík, came to mind because, according to the report of the Croatian national news agency, HINA, his descendants found refuge in Bosnia-Herzegovina
English3 hét telt el azóta

Jánosík in Bosnia, more precisely in Herzegovina

TartalomjegyzékAz “előrelépés”Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?Logar külügyminiszter csodálkozott, hogy ilyen papír is...

Sportosan, de az évszaknak megfelelő öltözékben: Marko Đurić amerikai nagykövet és Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban / Sporty, but dressed for the season: US Ambassador Marko Đurić and Serbian President Aleksandar Vučić in New York Sportosan, de az évszaknak megfelelő öltözékben: Marko Đurić amerikai nagykövet és Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban / Sporty, but dressed for the season: US Ambassador Marko Đurić and Serbian President Aleksandar Vučić in New York
English1 hónap telt el azóta

Returning from America: Will the Ambassador become the Minister of Foreign Affairs or the Prime Minister?

TartalomjegyzékAz “előrelépés”Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?Logar külügyminiszter csodálkozott, hogy ilyen papír is...

war hysteria or reality war hysteria or reality
English2 hónap telt el azóta

War Hysteria: Croatians Also Joining the Race

TartalomjegyzékAz “előrelépés”Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?Logar külügyminiszter csodálkozott, hogy ilyen papír is...

The Serbian president shows where the gas enters Serbia, and the new gas pipeline starts from there The Serbian president shows where the gas enters Serbia, and the new gas pipeline starts from there
English2 hónap telt el azóta

New Gas Pipeline Under Construction Towards Hungary Between Niš and Horgos, Plans Underway

TartalomjegyzékAz “előrelépés”Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?Logar külügyminiszter csodálkozott, hogy ilyen papír is...

ARCore searched for lithium in the Lopare area of ​​the Republika Srpska in Bosnia ARCore searched for lithium in the Lopare area of ​​the Republika Srpska in Bosnia
English2 hónap telt el azóta

Lithium was also found in the Republika Srpska in Bosnia, which is likely to go to Mercedes

TartalomjegyzékAz “előrelépés”Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?Logar külügyminiszter csodálkozott, hogy ilyen papír is...

Egy hét legjava