Connect with us

Balkán

ORBÁN VOLT A POSTÁS? Egy szlovén portál szerint a „non-paper” egy része Budapesten készült

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2b897471d44f6a80e254a14374a90298
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 6 perc

Hétfő óta Szlovéniában, Horvátországban, valamint - Hercegovinában spekulációk folynak arról, hogy Janez Janša szlovén miniszterelnök valóban küldött-e nem hivatalos diplomáciai dokumentumot („non-paper”) Brüsszelbe, amely a határok újrarajzokásáról szól a volt Jugoszlávia területén. Senki sem erősítette meg hivatalosan, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel ilyen tartalmú dokumentumot kapott Szlovéniától. De valóban létezik egy nem hivatalos diplomáciai dokumentum, amely Bosznia- Hercegovina felbomlását, a Szerb Köztársaság Szerbiához csatolását és Koszovó Albániával való egyesítését taglalja? A szlovén necenzurirano.si magazin ezzel kapcsolatban közzé tett egy dokumentumot az interneten, a dokumentumot és a hozzá kapcsolódó cikket az alábbiakban közöljük.

Az „előrelépés”

Információink szerint a „Nyugat- Balkán – előrelépés” című dokumentumot februárban kapták meg Michel irodájában. Hogy ki írta, azt hivatalosan nem lehet tudni. Forrásaink szerint biztosan nem a szlovén külügyminisztériumban hozták létre. Egyes információk szerint tartalmának egy részét Budapesten írták. Ennek ellenére a brüsszeli diplomáciai körökben „szlovén” dokumentumként emlegetik, mivel Janša kabinetje állítólag részt vett a különféle címekre történő elküldésében. Mivel ez egy nem hivatalos diplomáciai dokumentum, amelynek célja különböző álláspontok és kezdeményezések hivatalos jelleg nélküli közlése, ezért nincs sem fejrésze, sem aláírása. A hivatalos diplomáciai postán megkerülve érkezett Michelhez, így létét bármikor nyilvánosan tagadni lehet.

Ezért nem Szlovénia hivatalos álláspontja, hanem csak az egyik informális javaslat a volt Jugoszlávia országait érintő kérdések lehetséges megoldására. De tartalma teljes mértékben ellentmond az összes érvényes dokumentumnak, amelyen Szlovénia külpolitikája alapul. Sőt, a dokumentumot a szerb és a horvát nacionalista körök elképzeléséhez igazítják, amelyek három évtizede dolgoznak Bosznia- Hercegovina feldarabolásán.



Fehéren-feketén: hogyan kell feldarabolni Bosznia- Hercegovinát?

A dokumentum bevezetőjében megemlíti a „szerbek, albánok és horvátok megoldatlan nemzeti kérdéseit”, amelyek Jugoszlávia felbomlása után kerültek felszínre. A dokumentum készítői hangsúlyozzák, hogy a háborúk befejezése utáni béke megteremtése, az ígért európai perspektívák, valamint Észak- Macedónia és Montenegró ilyen irányú előre lépése után is „maradtak megoldatlan kulcsfontosságú kérdések” a régióban.

Ezek:

? a bosznia-hercegovinai háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás, amely több mint 100 000 emberéletet követelt, gyakorlatilag elismerte a háborúban elért eredményeket, de elvileg nem

? jelenleg nehéz elképzelni Szerbia és Koszovó európai perspektíváját

? Bosznia- Hercegovina EU-tagsága teljesen kizárható

? időközben az üres helyet Törökország arra használta ki, hogy növelte befolyását Bosznia- Hercegovinában és Észak- Macedóniában

? Törökország kivételével és egy maroknyi helyi politikus és támogatóik kivételvél, akik személyesen profitálnak a káoszból és a nem működő intézményekből, senki sem elégedett a bosznia-hercegovinai helyzettel

[metaslider id=”18443″]

Itt eljutunk a dokumentum kulcsfontosságú részéhez – a fent leírt problémák javasolt „megoldásához”. A dokumentum készítői hangsúlyozták, hogy Szerbia, Horvátország és Albánia kormánya jelenleg stabil, és a megválasztott politikusaik képesek stratégiai döntéseket hozni. Nézzük, mit javasolnak?

1️⃣ Koszovó és Albánia egyesítése. Koszovóban a lakosság 95 százaléka egyesülni akar az albán anyanemzettel. Hasonló a helyzet Albániában is. A NATO-tag Albánia és Koszovó között gyakorlatilag nincs határ. Koszovó szerb része különleges státuszt kapna – Dél- Tirol példáját követve – áll a dokumentumban. Ez egy autonóm tartomány Észak- Olaszországban, ahol a lakosság többsége német ajkú.

2️⃣ A Szerb Köztársaság területének nagy része egyesül Szerbiával. A szerb nemzeti kérdés nagyrészt megoldható a Szerb Köztársaság egy részének Szerbiához csatolásával. Ebben az esetben Szerbia kész egyetérteni Koszovó és Albánia egyesítésével – olvasható a dokumentumban.

3️⃣ A horvát nemzeti kérdést úgy lehet megoldani, hogy a bosznia-hercegovinai horvát többségű kantonokat összeolvasztják Horvátországgal, vagy különleges státuszt biztosítanak Bosznia- Hercegovina horvát részének (Dél- Tirol mintája alapján).

4️⃣ Önállóan működő államot adna a bosnyákoknak, és teljes felelősséget vállalnának érte. Az emberek népszavazáson döntenék el, hogy mit szeretnének: az EU-hoz való csatlakozás vagy az EU-n kívüli jövőt (Törökország példáját követve). Egyelőre a bosnyákok elsöprő többsége támogatja az EU perspektíváját, de további káosz, valamint a török befolyás és a radikális iszlám erőteljes növekedése esetén a helyzet drasztikusan romolhat a következő évtizedben.



Pahor tudott a dokumentumról, és kitapogatta a terepet?

A szerzők szerint ezek a „megoldások” felgyorsítanák a tárgyalásokat a nyugat-balkáni országok EU- és NATO tagságáról. De ezek az USA-ban, Németországban, Franciaországban és más európai országokban határozottan ellenzett javaslatok. A nemzetközi közösség ugyanis hangsúlyozza Bosznia- Hercegovina területi integritásának fontosságát, és ellenzi az új határok megvonását a volt Jugoszlávia területén. Ez megnyitná Pandora szelencéjét, és valószínűleg új háborúkhoz vezetne. A Bosznia- Hercegovina felbomlására és Koszovó Albániával történő egyesülésére adott zöld fény új lendületet adna a montenegrói szerb nacionalistáknak és az észak-macedón albán nacionalistáknak, akik a NATO két tagállamában élnek.

Az a tény, hogy Szlovéniát és Janšát említik ezzel dokumentummal kapcsoaltban, valószínűleg a legnagyobb csapás az EU soron következő szlovén elnökségének. Amikor a bosznia-hercegovinai média a hét elején beszámolt erről a dokumentumról, Janša válaszában kijelentette, hogy „Szlovénia komolyan keres megoldásokat a régió fejlődésére és a nyugat-balkáni országok európai perspektívájára”. De nem tagadta kifejezetten a dokumentum létezését. Csak azt hangsúlyozta, hogy „nehéz lett volna bármit is átadni Charles Michelnek februárban vagy márciusban, miután legutóbb tavaly találkozott vele”. De sokféleképpen juthat el a dokumentum Brüsszelbe. Például február közepén Lengyelországban Michel részt vett a visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából rendezett találkozón, azon ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Janša legközelebbi politikai szövetségese az EU-ban.

Az a tény, hogy Bosznia- Hercegovina megosztottságáról szóló dokumentum létezik, új megvilágításba helyezi Borut Pahor szlovén köztársasági elnök március eleji látogatását Bosznia- Hercegovinában. Amint azt a bosznia-hercegovinai elnökség tagja, Željko Komšić a hét elején elárulta, Pahor Bosznia- Hercegovinában egy esetleges békés szakításról kérdezte. Pahor kabinetje később azt állította, hogy a köztársaság elnöke ellenzi Bosznia- Hercegovina felbomlásának gondolatát. A békés szakítás kérdését állítólag kizárólag az e gondolatok miatti aggodalom miatt vetették fel.

Borut Pahor szlovén elnök tehát Szarajevóba érkezett, miután Michel megkapta a dokumentumot. Valóban lehetséges, hogy Pahor nem tudott róla? Azért tette fel Bosznia- Hercegovina békés szétesésének kérdését, mert „másnak érezte a talajt”? A dokumentum a jövőbeni „lépésekről” is beszél. Pontosabban arról, hogy „némán” ellenőrizzük a régió döntéshozóival és a nemzetközi közösséggel, hogy a terv megvalósítható-e. Ha bebizonyosodik, hogy nem sikerült megállapodásra jutni, a dokumentum megtartja non-paper jellegét. Legutóbb Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy márciusban különféle csatornákon keresztül intenzíven vizsgálták az új határok meghúzására vonatkozó javaslatokat a Balkánon. A bosznia-hercegovinai elnökségnek április elején küldött levelében kizárta a tárgyalásokat a Daytoni Megállapodás radikális módosításáról.




Anže Logar külügyminiszter a parlamentben kijelentette, hogy Szlovénia Nyugat- Balkán felé irányuló stratégiája nem változott. De a szlovén külpolitika új fordulatának egyre több jele van. Információink szerint az elmúlt hónapokban három „non paper” volt Bosznia- Hercegovináról, amelyekben Szlovénia valamilyen módon részt vett. Logar tegnap megerősítette ezen dokumentumok egyikének létezését. Ez egy diplomáciai kezdeményezés Bosznia- Hercegovina vonatkozásában, amelyet Horvátország indított március közepén, és amelyhez Szlovénia csatlakozott. Ezzel a dokumentummal hosszan tartó diplomáciai offenzívát folytatnak Zágrábban a bosznia-hercegovinai választási jogszabályok megváltoztatása érdekében, ami nagyban megkönnyítené a bosznia-hercegovinai elnökség Zágrábnak tetsző horvát tagjának megválasztását.

ORBÁN VOLT A POSTÁS? Egy szlovén portál szerint a

Janez Janša, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb elnök szoros politikai szövetséget kötött. A Politico brüsszeli portál „illiberális lázadóknak” minősítette őket. A képen egy videokonferencia Európa jövőjéről tavaly júliusban.

A horvát diplomáciai kezdeményezéshez való csatlakozásával Szlovénia tovább távolodott az EU legnagyobb országaitól. Magyarország mellett csak három ortodox ország támogatta: Görögország, Bulgária és Ciprus. Az első kettőnek saját érdekei vannak Észak- Macedónia kérdésében, különös tekintettel az európai integrációba való további belépésének feltételeire. Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja kulcsfontosságú politikai szövetséges lett, Oroszország, amely nyíltan beszél a Szerb Köztársaság Szerbia csatlakozásáról, szintén támogatja a bosznia-hercegovinai választási jogszabályok Zágráb javára történő megváltoztatását.

Nem világos, hogy Szlovénia miért csatlakozott Horvátország kezdeményezéséhez, amelynek erős nemzeti érdekei vannak Bosznia- Hercegovinában, kevesebb mint három hónappal az EU elnöksége előtt. Különösen azért, mert Szlovéniának még mindig számos nyitott kérdése van Horvátországgal választottbíráskodási szakaszban, és még arra a kérdésre sem lehet választ adni, hogy a legújabb külpolitikai manőverek hogyan felelnek meg Szlovénia érdekeinek.

Logar külügyminiszter csodálkozott, hogy ilyen papír is létezik

A Bosznia- Hercegovina szétesését előirányzó „non paperről” szó esett a horvát és a bosznia-hercegovina külügyminiszter, Gordan Grlić- Radman és Bisera Turković tegnapi találkozóján. Grlić- Radman „fantom dokumentumnak” nevezte, és azt állította, hogy Anže Logar szlovén külügyminiszter is meglepődött, hogy ilyen papír létezik.

– Meggyőződésem, hogy az EU-n belül senki sem tudja komolyan támogatni azt az elképzelést, hogy bárkinek is joga van egy ország integritását fenyegetni, még akkor sem, ha Bosznia- Hercegovinában a visszahúzó erők alkalmanként megpróbálják legitim követelésként megjeleníteni a felosztás gondolatát

– mondta a horvát külügyminiszter.

– A cél az, hogy megnyissák Pandora szelencéjét és destabilizálják a nyugat-balkáni helyzetet. Ebben a helyzetben azonban valaki nyilvánvalóan olyan célok elérésével számol, amelyeket a háborúban nem tudott megvalósítani. Bosznia- Hercegovina régóta küzd a nemzetközi körökben és az országon belül is a hosszú ideje tartó rosszindulatú propaganda és egyfajta hibrid háború ellen, amely Bosznia- Hercegovina és az ország minden polgára euroatlanti érdekei ellen folyik. Örülök, hogy ennek a „non-papernek” a tartalmát megtagadták, és Janša maga mondta ki, hogy támogatja Bosznia- Hercegovina területi integritását

– jelentette ki a „létező-nem létező” non-paperrel kapcsolatban a bosznia-hercegovinai külügyminiszter.

_________________
Forrás: internet

Balkán

SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Europol e1669721700687
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten „ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A „Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a ök.

Hogyan működött?

Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.

A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.

A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.

A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.

A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.

A montenegrói kapcsolat

A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak „dolgoztak”.

A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.

Az egyik Dušan Petković, aki a Kis- Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.

A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból „emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.

Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.

Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.

Belgrád és Dubaj

Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.

Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.

A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.

Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép- Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.

Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.

Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és „Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak „Szuperkartell” néven vált ismertté.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava