Görögország
COVID-ÚTLEVÉL: Akit beoltanak, az nyaralhat Görögországban

Európában van egy-két ország, ahol a turizmus „húzó iparág”. Ezek közé tartozik Görögország is, amely idén a „beoltott utazók” egyik népszerű nyári célpontja lehet, miután mostanában a nyaraláshoz nemcsak pénzre, hanem „zöld útlevére” is szükség lesz.
Oltott vagy, nyaralhatsz
Az Európai Unió digitális oltási tanúsítvány bevezetését fontolgatja, miközben a „homo turisticus” beoltott egyedei már a prospektusokat lapozgatják, és azon töprengenek, hogy hol nyaraljanak. Mert hogy ha már beoltatták magukat, akkor nyaralni is szeretnének.
A görög gazdaság az idegenforgalomra épül, és ezért Görögország azóta híve az oltási igazolásnak, a vakcinaútlevélnek, a Covid-passzusnak, vagy nevezzük bárminek, amióta először szóba került a bevezetése.
Ami magyarán szólva azt jelenti, hogy a határok átlépéshez szükséges passeportot ezúttal nem állampolgársági, hanem oltottsági alapon adják ki.
A görögök azt tervezik, hogy május 14-én megnyitják határaikat azok előtt, akik már megkapták az oltást, vagy érkezéskor 72 óránál nem régebbi negatív koronavírus-tesztet mutatnak fel.
A görög illetékesek megerősítették, hogy akiket már beoltottak a koronavírus ellen, idén nyáron mehetnek a mediterrán országba, mert rájuk nem vonatkoznak a szigorú „elkülönítési szabályok”, vagyis a beoltott egyedek nem kerülnek karanténba.
Ennek alapján Görögország lehet az egyik tökéletes célpont azok számára, akik már megkapták az oltást, és egy év otthon tartózkodás után szeretnének végre utazni.
A német migránsok
A görög szigeteken feltorlódó migránsok Németországról álmodoznak, miközben a németek jó része minden évben Görörgországba, azon belül pedig a görög szigetekre migrál néhány hétre. A német migránsok könnyebben lépik át a a határokat, bár most Covid-passzusra nekik is szükségük lesz.
A görög szigetek tehát a német turisták nyaralásainak egyik legfontosabb célpontja. A Greek Reporter beszámolója szerint ezt megerősítette Norbert Fiebig, a német Utazási Irodák Uniójának elnöke is.
Fiebig hangsúlyozta, hogy a nyári utazások foglalásai lassan növekedésnek indultak, a németek ugyanis a növekvő oltási arányban és a várható vakcinaútlevélben bízva optimistán tekintenek a turizmusra.
Miután a koronavírus 2020-ban világszerte hatalmas csapást mért az idegenforgalomra, a vakcinákra most sokfelé úgy tekintenek, mint a turizmus megmentésének eszközére.
Mivel a németek nagy része tavaly nyáron nem vett részt nemzetközi utazásokon, Fiebig úgy véli, hogy a közelgő turisztikai szezonban sokan utaznak majd külföldre.
Fiebig szerint Görögország és Törökország jelenleg a legnépszerűbb úti cél a német turisták számára, a görögnek és a törököknek tehát ezen a téren is meg kell vívniuk egymással.
______________
Fotó: Twitter

Görögország
A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.
Még egyszer szavaznak
A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.
Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.
A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.
A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.
A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.
Miért nem alakítanak kormányt?
Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.
Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.
A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz
A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.
A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.
A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.
Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.
A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

Kapcsolódó cikk
A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.
Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.
Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.
A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.
Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18