Connect with us

Gazdaság

ALBÁN NARANCS: Avagy a citrusfélék politikai értéke?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

mandarin
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

A narancs a politikai és nemcsak a politikai folklór része. A magyarok esetében összenőt a téli ünnepkörrel: a gulyás kommunizmus idején az importból származó gyümölcs felkerült a kisboltok, zöldségesek pultjaira, az otthonokban pedig az illata összevegyült a fenyő illatával. A KGST-országok (van, aki még tudja, hogy mi az?) bevásároltak belőle, óvatosan az év végi ünnepekre, adva a “szocialista népeknek” néhány girizd mediterrán ízt, néhány girizd mediterrán életérzést”.

A narancs politikai jelentősége

A buta kis narancsok, és általában a citrusfélék, nem elégszenek meg a természettől kapott illattal, ízzel, formával és színnel, hanem “politikai babérokra” törnek, és jó eséllyel találnak valakit, aki ebben patronálja őket.

Ahol a narancs honos, ott minden politikai támogatás nélkül vidáman megterem, ahol viszont nem honos, ott a történelem során erőltették a termelését bármi áron, demonstrálva, hogy az ember az úr a természet felett.

Ahol pedig se nem honos, se nem számít a hagyomány részének, de jó eséllyel termelhető, ott “bepróbálkoztak vele” hatalmi eszközökkel.

Ez történt Albániában is, ahol a citrusfélék története több száz évre nyúlik vissza, a narancs viszont nemigen volt divatban egy rövid korszakot kivéve.

A citrom az arabok közvetítésével a XI. században jelent meg Albániában, a narancs pedig négy évszázaddal később, de alig terjedt el.

A második világháborúig a -Balkánon a citrusféléket a józan paraszti logika alapján telepítették és takarították be, azokat a fajtákat ültették, amelyek a legnagyobb hasznot hajtották.

A világháború után azonban a kommunista tervgazdálkodás eldöntötte, hogy márpedig a narancs kell.

Hiába voltak jól bevált mandarin ültetvények délen, Saranda alatt, Konispol környékén, a nagy vezér narancs exportot akart, mert a narancs csak jobban mutat, mint az apró kis mandarin, jobban kifejezi a nemzet nagyságát, mint összetöpörödött kisöccse.

Persze, Enver Hoxha ment, a mandarin maradt.

A mandarin, mint politikai érték

A rendszerváltás után (van, aki még tudja, hogy mi az?) az albán mezőgazdasági termelőknek eszük ágában sem volt felvenni a versenyt a görög vagy a török narancsültetvényekkel.

A termelők ugyanis hamar rájöttek arra, hogy a mandarin egy mag nélküli fajtája, a klementin(a) (Clementine) nagyon komoly termést hoz a Korfu szigettel szemben fekvő albán lankás dombokon, ezért egyre több gazda telepít(ett) ilyen ültetvényt.

Edi Rama, a Szocialista Párt által delegált kormányfő és kabinetje is felfedezte a mandarinban rejlő gazdasági és politikai lehetőségeket, ezért az utóbbi időben kiemelten kezelte és kezeli a termelést és az exportot.

De mi is pontosan ez a gazdasági és politikai potenciál?

A klementin(a) jól mutat Albánia exportmérlegében, mert termeléséhez komoly támogatásokat lehet begyűjteni számos forrásból.

Az Európai Unió, az USAID, Törökország, a Világbank és az arab országok folyamatosan támogatják az albán kormányt agrárpiaci céljainak elérésében. Ezeket a támogatásokat a termények exportra jutásának segítésére adják, mint például a begyűjtő, válogató, csomagoló és feladó üzemek építése.

Az agroturizmus fejlesztése

Úgy tűnik, az ötlet bevált: az albán mandarin dominál a regionális és az európai piacokon.

A Konispol térségéből származó export az elmúlt három évben a kezdeti 1.100 tonnáról 5.560 tonnára nőtt, miközben a termelt mennyiség 10.000 tonnáról 2020-ra 16.000 tonnára emelkedett.

A gyűjtési és terjesztési központként működő Xarra faluban mintegy 800 hektár földet 450 ezer fával ültettek be, ami többszáz idénymunkás felvételét jelenti évről évre.

És itt jön a nagy politikai ötlet, kössük össze a klementin(a) külföldi piacra jutására begyűjtött pénzek felhasználását az agroturizmusban történő fejlesztésekkel!

Ami nagyobb összegek igénylését jelenti a globális kasszából, nagyobb beruházásokat, nagyobb pénzeket, szebben mutató jövőképet.

A klementin(a) tehát a gazdasági sikere mellett Albániában politikai diadalt is aratott a “narancsprojekt felett”, és megnyitotta a lehetőséget a nagy pénzek igénylése és elkorrumpálása, vagyis lenyúlása előtt. Miután ez is honos Albániában.
__________________
Fotó: albán mandarin. Forrás: internet


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.


vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat

Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, “Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány “berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Bűnügy

HORVÁT MINIMÁLBÉR: Rájár a rúd a horvát honatyákra, avagy ötven német márkás büntetés koldulásért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

DSC 2294
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

 
A horvát szábor, azaz a parlament az őszi ülésszak kezdetén gőzerővel vetette magát a jogalkotás unalmas, ám nélkülözhetetlen munkájába. Így a honatyák csütörtökön a minimálbérről szóló törvénnyel foglalkoztak, és megszavazták, hogy a munkáltató ezentúl kizárólag bruttó összegben írhatja alá a minimálbéres munkaszerződést, méghozzá 4.250 kuna (kb. 188 ezer forint) értékben, és nem tüntetheti fel többé a nettó, vagyis a valóban kifizetésre kerülő 3.400 kunás (kb. 160 ezer forint) minimálbért. A magyarázat alább.

Az ok nagyon egyszerű

Erre nyilván azért került sor, mert a munkáltatók egy része “elfelejtette” befizetni dolgozói számára a társadalombiztosítást, meg az egyebeket.

Visszatérve a minimálbérre, ezt a horvát dolgozók nem fogadták hozsannázva, mert egyes becslések szerint a normális élethez a minimálbérnek két és félszer nagyobbnak kellene lennie, azaz legalább 10 ezer kunának (470 ezer forintnak), bár arról nem szól a fáma, hogy ez bruttó vagy nettó álom.

Törvényalkotás futószalagon

Az euró 2023-as, most már szinte biztosra vehető bevezetése miatt, a képviselő uraknak sztahanovi tempóra kell váltaniuk: az elkövetkező időszakban 46 törvényt, és 72, törvénynél alacsonyabb rendű aktust, illetve 118 előírást kell majd módosítaniuk.

A Jutarnji listben a kollégák azon derülnek, hogy egynéhány dolog elkerülte a kormány és a honatyák figyelmét, mert például a közrendészeti törvény továbbra is 50-től 200 német márka büntetéssel sújtja a kolduláson ért személyeket.

Nyilván a gyakorlatban a kihágási bíró már évtizedek óta a kunás ellenértéket használja, de szövegben az áldott emlékezetű német valuta továbbra is megmaradt.

Miután ilyen szépen beszerkesztettük ebbe az írásba a parlamenti képviselőket, folytathatjuk a cikket a “vakcinafronton” zajló horvátországi csatározásokkal.

Itt elsőként Željka Antunović ex szociáldemokrata (SDP) védelmi miniszter Facebook-posztját említenénk meg, akinek nyilván tele van már a hócipője a világhálón “hömpölygő észmenéssel”.

A poszt egy kicsit hosszabbra sikeredett, de a veleje egy mondatban benne van:

Nem tudom mi van az oltásban. Viszont azt sem tudom, hogy mi van a burekban, de mégis megeszem.

Francia oltóanyag

Elmésségekben nem maradt le Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója sem, aki a maszkviselés ellen indított “lázadás” kapcsán úgy nyilatkozott az újságíróknak.

Tessenek a sebésznek mondani, hogy nem kötelező a maszk viselése, amíg a nyitott testek felett tesz-vesz

– jegyezte meg Capak.

Ha már Capaknál tartunk, a közegészségügyi igazgató bejelentette, hogy Horvátország – próbaként – mintegy 336 ezer darab újszerű oltóanyagot vásárolt. A protein alapú oltóanyagot a francia Sanofi gyártja, és Capak férfiasan bevallotta, hogy bár az oltóanyagról nem tudnak sokat, a referencia ez esetben az volt, hogy Németország nagy mennyiséget rendelt belőle. A németek pedig tudják, hogy mit csinálnak.

és hazafi

Mindeközben Horvátországban folyik a polémia arról, hogy enyhítő körülménynek tekinthető-e a pedofil bűnelkövetők esetében, hogy korábban (cca. 30 évvel ezelőtt) harcoltak a honvédő háborúban.

A napokban a BALK is beszámolt arról, hogy áprilisban a dubrovniki megyei bíróság 14 éves börtönbüntetésre ítélt egy 48 éves férfit, mert “szexuálisan bántalmazta” nyolcéves mostohalányát. Miután ügyvédje fellebbezett, a horvát legfelsőbb büntetőbíróság példás gyorsasággal – ami Horvátországban nagy szó – megváltoztatta az ítéletet, és a büntetést 11 év börtönre csökkentette.

A háromtagú bírói tanács egyik tagja, Sanja Katušić-Jergović bírónő úgy nyilatkozott, hogy “nem jogosultak véleményt nyilvánítani saját döntéseinkről”, és amit el kellett mondaniuk, azt elmondták az ítéletben.

Tomo Medved, a honvédő háborúban részt vett harcosok ügyeivel foglalkozó miniszter ugyanakkor ellenezte az ítélet enyhítését.

Nincs összefügés az ilyen morbid bűncselekmények, és a honvédő háborúban harcosként történt részvétel között. Itt a lehető legerősebb ítéletre van szükség, és az ilyen szörnyűségek esetében semmiképpen sem szabad enyhítő körülményként tekinteni azt, hogy valaki harcolt az ország védelmében

– nyilatkozta a horvát “harcosügyi” miniszter, ami persze, nem jelenti azt, hogy a horvát legfelsőbb büntetőbíróság ugyanolyan gyorsan visszavonja döntését, mint amilyen gyorsan enyhítette az elsőfokú ítéletet.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: