Connect with us

Egyesült Államok

ENERGIKUS MINISZTER: Haladók, szocik, Moszkva, Washington – kié a szerbiai energiaipar?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

eps szerb energia
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

A világon nincs példa arra, hogy engedély nélkül működjenek a közérdekű szolgáltatást végző vállalatok, és ez Szerbiában sem lesz gyakorlat – üzent hadat az átszervezésnek ellenálló szerb energiaszolgáltatóknak a nemrégiben kinevezett illetékes miniszter, Zorana Mihajlović. A Szerb Haladó Párt egyik meghatározó embere elsősorban a Srbijagas közvállalatra gondolt. A Szerbiai Szocialista Párt emberei által vezetett gázszolgáltató átszervezésének halogatása miatt az Európai Unió által létrehozott Energiaügyi Közösség nemrégiben büntetéssel fenyegette meg Szerbiát. A közvállalatok átláthatatlansága az oka annak is, hogy Szerbia évek óta nem tudja megnyitni a 15. uniós csatlakozási fejezetet.

Botrányos belépő

Mihajlović az utóbbi időben hetente több alkalommal is nyilvánosságra hozta a közvállalatokra vonatkozó célkitűzéseit. Nyilatkozataiban többször is emlékeztetett arra, hogy a Srbijagas már 2012-2013-ban sem tett eleget az országos felülvizsgálati szerv (DRI) felszólításainak, de a 2014-es energiatörvény meghozatalát követően sem volt könnyű együttműködni a Dušan Bajatović által vezetett közvállalattal.

A monopol helyzetben levő Srbijagas közvállalatot 2008 óta a szocialisták által támogatott Dušan Bajatović vezeti. Az igazgató még az Európai Unió által követelt energiatörvény meghozatala előtt erős kapcsolatokat épített ki az orosz szolgáltatókkal, amelyek révén 12 éve elmozdíthatatlan az ország egyik legnagyobb közvállalatának az éléről. Nevéhez kötődik a meghiúsult Déli Áramlat kezdeményezése, de jelentős szerepet játszott az ennek alternatívájaként megépített Török, illetve Balkáni Áramlat szerbiai szakaszának megvalósításában is.

A szerbiai energiaipar az elmúlt évtizedekben egyértelműleg a szocialisták fennhatósága alatt volt, hisz az energiaügyi minisztérium élén is az ő emberük állt. Aleksandar Antić székébe azonban a tavalyi választásokat követően, a szerb kormány októberi megalakulása után Zorana Mihajlović került. A Szerb Haladó Párt egyik vezető személye előzőleg a közlekedési, építésügyi és infrastrukturális minisztérium élén állt, és számos nagy értékű befektetés megvalósítójaként került be – pozitív és negatív értelemben is – a köztudatba. Az új felállásban az amerikai érdekeket képviselő Mihajlović az energiaipar igazgatása mellett a szerb kormány alelnöki posztját is betölti.

Mihajlović kinevezését követően azonnal asztalhoz ültette a szerbiai energiaszolgáltatókat. A tárgyalás botránnyal kezdődött: az új miniszter asszony ugyanis számon kérte a Srbijagas igazgatójától, hogy miért jött egyedül a megbeszélésre, amikor a találkozóra való meghívásban világosan szerepelt, hogy a vezetők a szaktanácsadók kíséretében érkezzenek. Válasz hiányában, a “kormány ellen tanúsított tiszteletlenség” miatt Mihajlović eltávolíttatta Bajatovićot az ülésteremből.

Az új miniszter ezek után szorgalmazta a hat éve húzódó felülvizsgálat elvégzését. Az eredmények nyilvánosságra hozatalakor többször is hangsúlyozta, hogy a Srbijagas egy rendezetlen, eladósodott vállalat.

Mindamellett, hogy az állam átvállalta a több mint egymilliárd eurós adósságát, a közvállalat az utóbbi másfél évben több mint 300 millió eurós bankkölcsönt vett fel, és azt is a fizetőképességének fenntartására, nem pedig beruházásokra – áll a bányászati és energiaügyi minisztérium közleményében. Ugyanitt kiemelik, hogy a közvállalat nem fejezte be a tervezett földgázvezetékeket, az elkészült csőhálózat kivitelezésére pedig a reális ár többszörösét költötte.

– A Srbijagas nem jól működik, közben igazgatójának havi bevétele 34 000 euró, ráadásul saját magát nevezi ki a céghez kapcsolódó vállalatok felügyelőbizottságába és közgyűlésébe

– mondta Mihajlović.

Az orosz és amerikai érdekek

A Srbijagas igazgatójának széke tehát annak ellenére meginogni látszik, hogy a szerb kormányban a haladók továbbra is koalícióban vannak a szocialistákkal, bár kiszorultak a kulcsfontosságú pozíciókból, mint például a külügyminiszteri tisztség vagy az előbb említett energiaügyi minisztérium.

– A jövőben nem tölthetnek be igazgatói posztot olyan emberek, akik nem hajlandók végigvinni a szakemberek és az állam által javasolt fejlesztéseket. Szükség esetén nem riadok vissza attól sem, hogy ezeket az embereket megfosszam a kinevezésüktől: a problémamegoldás ugyanis nem Bajatovićról szól, hanem a gázipari ágazatról

– nyomatékosította álláspontját a szerb kormány alelnöke.

Branko Pavlović gazdasági elemző szerint Mihajlovićot nem pártérdekek vezérlik a Srbijagas vezérigazgatója elleni megnyilvánulásaiban, sokkal inkább azok az amerikai érdekek hajtják, amelyeket a szerb kormányon belül képvisel.

– Bajatović leváltása csak abban az esetben sikerülhet a miniszter asszonynak, ha helyére szintén Moszkvának megfelelő ember kerül. A Srbijagas vezető emberének megválasztásával ugyanis Aleksandar Vučić államfő is világosan üzen Oroszországnak. Nevezetesen, hogy bár Mihajlović által Washington is jelen van a szerb politikai vezetésben, de ez semmiképp sem veszélyezteti az energiaszektorban uralkodó orosz érdekeket

– fejtette ki a szakértő.

Bajatovićot tehát a megbízatásának 13. évében sem lesz könnyű eltávolítani az országos gázszolgáltató éléről. Ezt alátámasztja az is, hogy Mihajlović támadásai teljesen hidegen hagyják a vezérigazgatót, az eseményeket pedig egyelőre szó nélkül szemléli az ország első embere is.

Vérfrissítés a közvállalatoknál

Mihajlović a gázipar mellett bírálja a szerb elektromos műveket (Szerb Villanygazdaság, Elektroprivreda Srbije, EPS) is, miután az EPS december végén a kormány száz százalékos felügyelete alá került.

Az új miniszter elődje felelősségét vonta kétségbe azzal a kijelentésével, miszerint az elmúlt hat évben senki sem foglalkozott a közvállalat tevékenységének átszervezésével, annak bevételeivel és kiadásaival.

– Az elektromos művekben az elmúlt években nyilvánvalóan nem tudták felmérni, hogy mely befektetések számítanak prioritásnak

– mondta a miniszter, és egyúttal kifejezte aggodalmát amiatt, hogy több pénz került az elektromos művekkel együttműködő vállalatokba, mint az alaptevékenység fejlesztésébe.

Egyes szerbiai települések nemrégiben áram nélkül maradtak: erre elsősorban nem az áradások miatt került sor, hanem azért, mert a villanygazdaság nem fektetett eleget a hálózat és a trafóállomások fenntartásába és korszerűsítésébe. A szerb kormány határozata alapján 300-400 millió eurós korszerűsítést kellett volna elvégezni.

Mihajlović szerint az energiaiparban olyan leányvállalatokat kell létrehozni, amelyek a közérdekekkel összhangban dolgoznak, minőségi energiát szolgáltatnak a lakosságnak, és emellett még jövedelmezők is, amit pedig a miniszter szerint csakis felelősségteljes vezetőkkel lehet elérni. Az új tárcavezető kinevezése óta pályázatok kiírását sürgeti a közvállalatok vezetésének lecserélésére.

– A közvállalatok igazgatóit jelenleg semmiféle felelősség nem terheli, és senkinek sem tartoznak magyarázattal azért, hogy milyen befektetéseket hajtanak végre, miért nem fejeződtek be egyes munkálatok, vagy éppen miért nincs áram az ország bizonyos részein

– mondta Mihajlović, aki kiemelte, hogy a szerb kormány döntése értemében a közeljövőben minden olyan mulasztást orvosolnak, amelyet akár tudatlanságból, akár tudatosan követett el az eddig szocialista irányítással működő energiaügyi minisztérium.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Vučić a KFOR-t kéri az északi területekre, a Quinta szerint nagyon veszélyes a helyzet

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

QUINTA KFOR
A szerb elnök tegnap az orosz nagykövettel, ma a Quinta-országok nagyköveteivel találkozott (Forrás: Szerb elnöki Instagram)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Aleksandar Vučić szerb elnök találkozott a Quinta-országok – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország – nagyköveteivel, valamint az Európai Unió küldöttségének vezetőjével. A találkozót követően a szerb elnök alig írt valamit az Instagramon, az amerikai nagykövet a többiek nevében is nyilatkozva ugyanakkor úgy vélte, hogy nagyon veszélyes a helyzet Koszovóban.

Vučić a KFOR-t kéri

Vučić az Instagramon azt írta, hogy a Szerbia számára egyik legnehezebb pillanatban “volt egy fontos beszélgetése a Quinta képviselőivel”.

Ehhez még hozzátette, hogy megismételte Szerbia álláspontját a legutóbbi koszovói (és metóhiai) eseményekkel kapcsolatban, és kérte, hogy “Kurti rendőrsége” helyett a KFOR gondoskodjon minden biztonsági kérdésről Észak-Koszovóban.

Vučić kérdés formájában felvetette azt is, hogy a koszovói rendőrség miért utasította el, hogy az EULEX részt vegyen abban a műveletben, amelyet Koszovó északi részén hajtottak végre a koszovói albán rendőrök.

KFOR QUINTA

A szerb elnök “farkasszemet nézett” a fotósnak háttal lévő amerikai nagykövettel (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerb nemzeti amnézia

Christopher Hill amerikai nagykövet a szerb elnökkel folytatott megbeszélést követően kijelentette, hogy a Quinta nagykövetei szerint nagyon veszélyes a helyzet Koszovó északi részén, és további erőfeszítésekre lesz szükség a kiváltó okok megtalálásához.

Hill tragikus eseménynek nevezte, ami történt, és hozzátette, hogy mindenkinek el kell ítélnie a koszovói rendőrség egyik tagjának meggyilkolását. Megjegyezte, hogy természetesen mindig sajnálják az emberéleteket, viszont nem szabad elfeledni, hogy folytatni kell a politikai folyamatot.

Az amerikai nagykövet úgy fogalmazott, hogy a következő napokban, hetekben erősíteni kell a diplomáciai tevékenységet. Egyúttal elmondta azt is, hogy a jelenlegi európai válságot, valamint a különleges biztonsági és politikai helyzetet illetően fontos beszélni arról, hogy Szerbia hol szeretne lenni.

Hill úgy fogalmazott, hogy Szerbiának magának kell döntenie az útjáról, de annak a véleményének adott hangot, hogy a jólét nem keletről jön, mert az az útvonal folyamatosan javítás alatt áll, és a kérdés az, hogy Oroszország mikor tudja visszaszerezni azt a szerepet, amellyel hozzájárul a civilizációhoz.

A nagykövet úgy vélte, hogy sok ember megérti, hogy Szerbiának nincs más választása, minthogy a Nyugat részévé váljon, merthogy katonai értelemben a semlegesség drága, a független országoknak maguknak kell finanszírozniuk a védelmüket, mert számukra nem létezik a kollektív segítség elve.

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy mindazzal, amit elmondott nem arra szeretne utalni, és nem osztja azokat a véleményeket, hogy Szerbiának el kell felejtenie a múlt keserű tapasztalatait, és nemzeti amnéziát kell tartania.

Hill hozzátette, hogy Oroszország megbízhatatlan beszállító, és nem sok eladható fegyverrel rendelkezik, pedig az ukrajnai háború előtt sokan azt hitték, hogy az orosz a második legerősebb hadsereg a világon.

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolta, hogy meggyengítheti és megoszthatja a NATO-t, és hogy a NATO eltűnhet, mint a Szovjetunió, amihez hozzátette, hogy amikor Svédország is csatlakozik, akkor éppen az ellenkezője következik be, és újra kell fogalmazni a NATO-szövetség határairól szóló földrajzi adatokat.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava