Connect with us

Fegyverzet

KENYÉRTÖRÉS: Négy embert ölt meg egy volt vállalkozó, majd magával is végzett, az ügyben magyar szál is van

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

kenyer sibenik vodice ff
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Nem bűnözők, hanem komoly üzletemberek voltak. Ezekkel a szavakkal jellemezte az öt halálos áldozatot követelő szombati leszámolás résztvevőit Šibenik rendőrfőnke a Nova TV műsorában. A tragédia azzal párhuzamosan történt, hogy a horvátországi fegyverarzenállal kapcsolatos cikkünk készült. A most említésre kerülő helyszíneket a magyar nyaralók is jól ismerik, Šibenikről és Vodiceről van ugyanis szó.

A csődbiztos

A nap folyamán „négyszeres gyilkossá avanzsált” Branko Kolopert holtan találták az esti órákban Vodicéban, az autója mellett. Állítólag öngyilkos lett, ehhez saját pisztolyát használta.

Koloper koradélután, vagy inkább még délelőtt egy házaspárt és egy féfit ölt meg a Šibenik külvárosának számító Ražineban, ahol a gyilkosnak Matkol néven péksége volt.

Miután a pékség raktárhelyiségében kalasnyikovval szitává lőtte három áldozatát, rájuk zárta az ajtót, és elautózott Vodiceba, ahol az egyik üzlete előtt álló gépkocsijában végzett a Djelo kiskereskedelmi lánc tulajdonosával.

Az esetben érintett személyek üzlettársak voltak, illetve a cége ellen folyó csődeljárás által kerültek kapcsolatba.

A meggyilkolt hölgy csődbiztosként dolgozott, és a kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ) önkormányzati képviselője volt, ami ebben az esetben valószínűleg kevésbé fontos.

Sokkal inkább érdemes arról beszélni, hogy a hölgy csődbiztos volt a Matkolnál, és három nappal a gyilkosságot megelőzően jócskán áron alul akarta eladni a gyilkos tulajdonában lévő vagyontárgyakat.

A hitelezők tanácsa még 2019-ben döntött úgy, hogy elárverezik a Matkol hat ingatlanját, tíz járművét, három hűtőházát és összes termelési eszközét.

98be9168 61bc 4d02 ba1e 4347ed102d49

Radojka Danek csődbiztos és férje, Mario Danek, aki csak sofőr volt

A Ražineban történt leszámolásnak áldozatul esett egy férfi is, aki kívülállóként úgy került a történetbe, hogy a megölt csődbiztos férje volt, és rosszkor tartózkodott rossz helyen, vagyis elvitte a feleségét a Koloperrel megbeszélt végzetes találkozóra.

Az üzleti partner

A Vodiceban kivégzett férfi Šibenik- Knin megye legnagyobb kiskereskedelmi láncát tulajodonolta, és korábban a gyilkos cégétől szerezte be a pékárut, ám adósa maradt a pékségnek, tartozását liszttel igyekezett kifizetni.

Ez azonban rosszul végződött, Koloper cége ugyanis csődbe ment, amiért a támadó „lisztes” üzlettársát okolta.

232814bc c781 4f00 a5f7 b6cfcf7878fd3

Tedi Slamić, aki liszttel akart fizetni, de az életével fizetett

Ez annyira frusztrálta a pékség vezetőjét, hogy egy sorozatott eresztetet volt üzlettársába.

Van egy negyedik áldozat is – aki egy hitelező – és aki szintén a fent említett raktárban volt, de róla kevés szó esett a beszámolókban.

A pékség

Branko Koloper a pékséget 25 évvel ezelőtt alapította, 2005-ben pedig az alaptőkéjét 18,7 ezer kunáról egymillió kunára (közel ötven millió forint) emelte.

A cégnek 2008 óta voltak fizetési gondjai, tíz évvel később pedig megindult ellene a csődeljárás, miután 4,5 millió kuna (több mint 200 millió forint) adósságot halmozott fel.

A pékség gyakran készített süteméyneket különböző egyházi ünnepségekre, például szentnapokra, és különböző szentek napjaira, vagy a šibeniki gyermekfesztiválra.

Az ügyben magyar szál is van. A Jutarnji list beszámolója szerint az OTP azáltal érintett, hogy a Matkol majdnem 3 millió kunával, illetve közel 150 millió forintnak megfelelő összeggel tartozik a magyar banknak.

Miután az össztartozás 4,5 millió kuna, ebből következik, hogy az OTP volt a négy embert megölt vállalkozó legnagyobb hitelezője.

Szerbia

Az amerikaiak és az ukránok nem tudnak szerb fegyverszállításról, magyar-szerb együttműködés

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Fegyverszállítás
Készülnek a lövedékek a szerbiai Yugoimport egyik gyárában (Forrás: Screenshot, YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Az amerikaiaknak és az ukránoknak nincsenek értesüléseik arról, hogy szerb fegyverszállítás történt volna Ukrajnába, legalábbis hivatalosan és közvetlenül. Március 12-én a Reuters brit hírügynökség röpítette világgá a szerb fegyverszállítási hajlamra vonatkozó hírt egy állítólag kiszivárogtatott Pentagon-dokumentumra hivatkozva, magát a dokumentumot azonban nem közölte, és másoknak sem sikerült a nyomára jutniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezett, mert a kiszivárogtatást követően a dokumentumok egy része eltűnt a világhálóról.

Magyar-szerb fegyverbarátság

Miloš Vučević szerb védelmi miniszter „újabb hazugságnak” nevezte a Reuters állítását, és közölte, hogy Szerbia nem adott el, és ezután sem ad el fegyvereket az ukránoknak és az oroszoknak, de még a velük szomszédos országoknak sem.

Ebből következik, hogy Magyarországnak sem, habár Magyarország és Szerbia között védelmi téren folyik a kommunikáció, és kifejezetten jónak mondhatók a kapcsolatok, legalábbis erre a következtetésre lehet jutni Szalay- Bobrovniczky Kristóf magyar védelmi miniszter januári belgrádi látogatását felidézve.

Szalay- Bobrovniczky éppen az említett Vučević vendége volt.

Az MTI hírügynökség akkori jelentése szerint a magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy szerb kollégájával érintették a két ország közötti katonai együttműködést, amely mindeddig „sokrétű volt és jól működött”, jelentsen ez bármit is.

Szavai szerint arra is kitértek, hogy milyen további, a védelmi ipart érintő együttműködést lehetne megvalósítani, mert – mint mondta – „Magyarország haderőfejlesztésének folyamatában kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a védelmi ipari építkezésre, és egyúttal a környező országok hasonló tevékenységeit is figyelemmel kísérik”.

Fegyverszállítás

A magyar védelmi miniszter januárban szerb kollégájának a vendége volt Belgrádban (Forrás: Instagaram, Miloš Vučević)

A szerbiai állami média beszámolója szerint Szalay- Bobrovniczky akkor arról is beszélt, hogy Magyarország és Szerbia katonai együttműködése kimondottan magas szinten van, és különböző formákban folytatódik.

– Együttműködés várható védelmi ipari téren, mert nagyon fontos az ipari kapacitások kiépítése a biztonság fokozása érdekében

– mondta a magyar védelmi miniszter Belgrádban.

Szerb jelentések szerint Vučević januárban azt hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint „a Magyarország és Szerbia közötti védelmi együttműködés új fejezete kezdődik”, ennek részleteire azonban – legalábbis a jelentések szerint – nem tért ki.

Bizonyos értelemben Szalay- Bobrovniczky januári látogatása mindenképpen a szorosabb katonai együttműködés kezdetét jelenti Szerbia és Magyarország között, az aktuális magyar védelmi miniszter ugyanis először járt hivatalos látogatáson Szerbiában, amihez kétségkívül hozzájárult az Aleksandar Vučić és az Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti kapcsolatok erősödése.

A nagykövetségek nem tudnak róla

Ami a Reuters jelentését illeti, az Egyesült Államok és Ukrajna is reagált a brit hírügynökség állításaira, miszerint Szerbia állítólag beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson a hadban álló Kijevnek, és lehet, hogy ezt már meg is tette.

A két nagykövetség közlése azonban nem került annyira a figyelem középpontjába, mint a szerb „fegyverszállítási hajlam”, amelyet a Reuters egy általa sem prezentált állítólagos dokumentum tartalmára hivatkozva feltételezett. Tudomásunk szerint maga a Reuters sem számolt be a nagykövetségi álláspontokról, pedig a fegyverszállításról szóló tudósításában külön megjegyezte, hogy Ukrajna belgrádi nagykövetsége nem reagált azonnal a kérdéssel kapcsolatos megkeresésre.

Ezek után illett volna legalább a belgrádi ukrán nagykövetség álláspontját megemlíteni a csütörtök (április 13-i) reggeli „háborús összefoglalóban”, amelyben a Reuters visszaidézte saját állítását, miszerint „Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállít Kijevnek”.

Ugyanebben az összefoglalóban szerepel az is, hogy Washington aggodalmának adott hangot amiatt, hogy „Magyarország továbbra is az Oroszországgal való kapcsolatok ápolására törekszik”.

A szerb elnök néhány órával a feltételezett szerb fegyverszállításról szóló hírügynökségi jelentését követően fogadta Christopher Hill amerikai nagykövetet, de a találkozót követően utalás sem történt arra, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos témát érintették, pedig aligha hihető, hogy ezt nem tették meg.

A félreértések elkerülése végett érdemes megjegyezni, hogy Hillt nem a Reuters jelentése miatt hívták be a szerb elnöki hivatalba, a Vučić- Hill találkozót ugyanis már előbb tervbe vették, és egy nappal a Reuters-hír megjelenése előtt a szerb sajtóban be is jelentették.

Újságírói felelősség kérdése

Az kétségkívül igaz, hogy szűkszavúak az üggyel kapcsolatos jelentések – hosszas bogarászás után azonban kiderült, hogy az amerikai és az ukrán nagykövetség miként reagált, igaz nem a Reutersnak, hanem a Szabad Európa Rádiónak (RFE/RL) nyilatkozva.

Az amerikai nagykövetség arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy „bizalmas információkat nem kommentálhatnak”, de hozzátette, hogy „tudomásuk szerint Szerbia nem ad el fegyvereket Ukrajnának”.

Az ukrajnai nagykövetség az üggyel kapcsolatban azt közölte ugyancsak a Szabad Európa Rádióval, hogy „nincsenek információik Szerbiából Ukrajnába szállított fegyverekről.

Az ukránok azt mondták, hogy ebben a témában a szerb vezetők korábbi, nyilvánosan elhangzott nyilatkozatai vezérlik őket.

Aleksandar Vučić szerb elnök körülbelül egy hónappal ezelőtt, az orosz kormányközeli mash.ru által kirobbantott botrány idején kijelentette, hogy Szerbia nem exportál fegyvereket a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem, és ezzel kapcsolatban azt a szerb szólást használta, hogy hazája „olyan tiszta, mint a könny”.

Ráadásul az állandó szereplési viszketegségben szenvedő Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki első miniszterelnök-helyettesként is funkcionál, a Reuters hírére reagálva most írásbeli nyilatkozatban ismételte meg, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Szerbiából nem exportáltak fegyvert a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem.

Azzal persze tisztában kell lennünk, hogy ha netalán lett volna szerb fegyverszállítás, az említett tényezők akkor is „úgy cáfoltak volna, mint a vízfolyás”, nem véletlenül használjuk kicsit kifacsarva ezt a szókapcsolatot.

Szerbiát nem érdekli

Nem szeretnénk azonban ezzel zárni a cikket, a szerbiai katonai szakértők többsége ugyanis egyetért abban, hogy szerb fegyverek ezután is eljutnak Ukrajnába, ahogy eddig is eljutottak „többszörös áttételen” keresztül, vagyis több ország érintésével.

Ezt maga a szerb védelmi miniszter sem zárta ki sem most, sem az oroszok által kirobbantott botrány alkalmával, csak hogy ez Szerbiát nem érdekli.

Miloš Vučević egy hónappal ezelőtt a szerbiai parlamentben azt mondta, hogy Szerbia „nem exportál katonai felszerelést és fegyvert sehova sem, ahová az nem engedélyezett”.

Hozzátette azonban, hogy „az viszont nem tartozik Szerbiára, hogy a magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e, és adnak-e el szerb fegyvereket más országok kereskedőinek”.

Ezzel kapcsolatban azonban arra nem történt utalás, hogy ebben milyen szerep juthat a szerb magáncégeknek, amelyeknek a tevékenysége bizonyára nem ismeretlen a szerb védelmi minisztérium és általában a szerb vezetés előtt.

Vučević most is elmondta, hogy mindig fennáll a lehetősége, hogy szerb fegyverek jutnak be a konfliktusos térségbe, de állítása szerint „ennek semmi köze Szerbiához”.

A szerb védelmi miniszter úgy vélte, hogy „ezért azok az országok felelősek, amelyek esetleg nem tartják tiszteletben a nemzetközi normákat, a szerződéses megállapodásokat és az üzleti gyakorlatot”.

Miután ezt részletesen kielemeztük, érdemes megjegyezni, hogy a szerb fegyverszállítás csak egy csepp a tengerben, mert miközben mi azon rágódunk, hogy volt, vagy nem volt, vagy éppenséggel lesz-e szerb export, minden oldalról – Irántól kezdve Törökországon keresztül az Egyesült Államokig – ömlik a fegyver az ukrán-orosz hadszintérre.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava