Connect with us

Gazdaság

VOX POPULI: A felbőszült pék azért húzta meg a ravaszt, mert szándékosan tönkretették

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

felboszult pek
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az olvasói véleményekből arra lehet következtetni, hogy felborult a világ rendje, az „internet népe” ugyanis a felbőszült pék pártjára állt, és nem az önbíráskodás áldozatait siratja. Ennek bizonyára oka is van, ami egy komoly társadalmi elemzés témája lehetne, egy ilyen cikk csak a jelenségre hívhatja fel a figyelmet. A BALK-nak nem célja az állásfoglalás, viszont úgy gondoljuk, hogy az olvasói vélemények a „társadalmi hangulatot” tükrözik egy kisebb, illetve egy nagyobb csoporton belül. Természetesen attól függően, hogy milyen felületen jelennek meg, és hogy ezeket a felületeket hányan használják trollkodásra.

Az Index

A šibeniki és vodicei véres eseményeket követően a baloldali (balliberális) horvát Index röviden ismertette a meggyilkolt Tedi Slamić életrajzát, hiszen a támadás mindenekelőtt ellene irányult, a többiek csak mellékszereplők az ügyben.

Az alaphelyzet az, hogy Tedi Slamić a Djelo kiskereskedelmi lánc vezetőjeként a kenyeret Branko Koloper cégétől, a Matkoltól vásárolta, ám nem fizetett érte, tartozását pedig lisztben igyekezett kiegyenlíteni. Ez olyan jól sikerült, hogy Kolopert adósságokba sodorta, és már neki voltak követelései a kenyeret szállító pékséggel szemben.

Slamić – akinek édesapja harcolt a szerbek (és a jugoszlávság) ellen a honvédő (vagy honszerző) háború során – jó viszonyban volt Ivan Klarinnal, a térség korábbi szociáldemokrata (SDP) parlementi képviselőjével, majd a tengerparti Tisno polgármesterével. Azidőtájt vásárolt meg egy régi iskolaépületet Tisnoban, amelyet Klarin sugallatára luxusszállodává szeretett volna átalakítani.

A horvát Index olvasói ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy Horvátországban azt hívják üzletembernek, aki aprópénzért vásárolja fel a milliós értékeket, gyilkossá pedig az válik, akit a maffia tönkretesz.

A bejegyzések szerzői közül többen is kifogásolták, hogy Slamić nagy értékű ingatlanokat vásárolt, viszont nem fizette ki az adósságát, vagyis a kenyeret, amelyet Koloper szállított neki.

Az olvasók szerint, aki tiszteséges, az biztosan nem így végzi, az elkövetővel kapcsolatban pedig arra a véleményre jutottak, hogy azért húzta meg a ravaszt, mert szándékosan tönkretették.

Egy másik bejegyzés szerzője szerint lesznek még ilyen esetek, vagyis ez csak a kezdet.

Az Index olvasói felteszik a kérdést, hogy a parlamenti képviselők, a polgármesterek és az ispánok talpig becsületes emberek-e? Ezzel kapcsolatban név szerint említették meg többek között Milan Bandić zágrábi főpolgármestert, vagy Ivo Žinićet, Sziszek-Monoszló megye főispánját.

A Slobodna

A jobbközép Slobodna Dalmacija és a vele testvér Jutarnji list ugyanakkor meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Branko Koloper mindaddig sikeres üzletember volt, amíg nem került üzleti kapcsolatba Tedi Slamić cégével.

Kolopernek sokak szerint jól menő péksége volt, számos sporteseményt támogatott, főleg a teremfoci területén, emellett pedig szerette a szülőföldjét, amit az a róla készült fotó is bizonyít, amelyen helyi népviseletbe öltözve tart a kezében egy hatalmas kenyeret.

kenyer sibenik vodice

A Slobodna egyik olvasója szerint a bűnügyi rendőrségen kívül az ügy kivizsgálásába be kellene vonni a gazdasági rendőrséget (pénzügyőrséget) is, hogy mindkét fél cégét „megszűrjék”, mert csak így derülhet ki az igazság.

Az olvasók között vita alakult ki arról, hogy Branko Kolopert a kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ) vagy a jelenleg ellenzéki Szociáldemokrata Párt körül kialakult maffia tette-e tönkre, amire az egyik olvasó megjegyezte, hogy a bajt az az „erkölcstelen banda” okozta, amelynek nem számít, hogy melyik párthoz tartozik, ha pénzről van szó.

A Slobodna oldalán megjelent egyik bejegyzés szerint azonban teljesen mindegy, hogy mi az ügy háttere, Branko Koloper tömeggyilkosként marad meg az emberek emlékezetében.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, „Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány „berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: