Magyarország

ÖNBÍRÁSKODÁS VAGY ÖNVÉDELEM? Botos emberek Szabadka környékén, miközben a magyar média “dezinformál”

Közzétéve:

3 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2020.10.20.

Írta

Varga Szilveszter

Megosztás

Add tovább!

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 4 perc

Szabadka környékén a csoportokba verődő helyiek botokkal fenyegetik meg a migránsokat szállító taxisofőröket. Dušanka Đurović, szabadkai taxisofőr arról tájékoztatta a Vajdasági Kutatási és Elemző Központot (VOICE), hogy kollégáját Martonoson, Horgoson és Magyarkanizsán “láthatóan ittas helyiek csoportja” tartóztatta fel. A csoport tagjai elállták az útjukat, és botokkal fenyegették meg őket, miközben magyarul és szerbül egyaránt szidalmazták őket “csak azért, mert migránsokat szállítottak”. A Vajdasági Független Újságíró Szövetség által működtetett portál által megkérdezett segélyszervezetei vezető szerint ez az utolsó figyelmeztetés az intézmények számára, hogy tegyenek valamit, mielőtt nem késő.

“Részegek” Martonos bejáratánál

– Egy kollégámmal két taxival mentünk. Beértünk egy gyengén megvilágított faluba, első járműként mentem, elhaladtam az első házak mellett, amikor kb. 30-40 ember ugrott elénk a bokrokból és a kapualjakból, botokkal, gumibotokkal és lécekkel hadonásztak, és azt ordibálták, hogy forduljunk vissza, mert idehoztuk ezeket a szemeteket, nem akarnak látni se minket, összetörnek bennünket, de nem engedik be ezeket a falujukba… Részegek voltak, bűzlöttek az alkoholtól. Szörnyű, ez nem normális, műveletlenség, olyan, mint a filmekben

– mondta Dušanka Đurović, a VOICE-nak nyilatkozva.

– Járművek is feltűntek körültünk, két magyar rendszámú autó elállta előttünk az utat, botokkal döngették a járműveket. Három ember jött oda hozzám, akik józannak tűntek, és azt mondták, hogy forduljunk vissza, és távozzunk, semmi sem történik velünk, de nem akarják, hogy migránsok jussanak be a falujukba, és hozzátették, hogy ehhez rendőrségi engedélyük van

– nyilatkozva a szabadkai taxisofőr nő, akinek a helyiek nem tudtak rendőrségi papírt felmutatni.

(A cikkhez csatolt felvételen a kamera 2019-et mutat, ezért nem tudni, hogy a videónak köze van-e a mostani eseményekhez.)

A feltartóztatott taxisok kihívták a rendőröket, de a “kialakult légkör miatt” nem tudták megvárni a kiérkezésüket, ezért a horgosi rendőrörsön tettek feljelentést.

Đurović úgy nyilatkozott, hogy nem érti az utóbbi időben tapasztalható “rasszista szemléletet” és az elszabadult idegengyűlöletet, hiszen a huszadik században sokan maguk is menekültek voltak.

Egy fekete dzsip Bácsszőlősön

–Bácsszőlősön egy fiatalember, aki egy Range Rovert vezetett, megkerült engem, megpróbált leszorítani, és elzárni előttem az utat. Aztán kiugrott az utóból és fenyegetődzni kezdett: menj vissza oda, ahonnan jöttél, soha többé ne lássalak itt. Ha te idehozod ezeket (a migránsokat), akkor összetörjük az autódat, meg téged is, ha újra megjelensz itt

– emlékezett vissza az esetre a szabadkai taxisofőr, aki a palicsi rendőrségen tett feljelentést a történteket követően, mert a fiatal férfi veszélyeztette az az utasok és az ő biztonságát.

Đurović arra emlékeztetett, hogy az első ilyen eset Apatin környékén történt, amikor verbális támadás érte azt a két taxist, aki migránsokat szállítottak, az esetről készült felvétel pedig felkerült az internetre is.

– A taxisok félnek, de sokan nem beszélnek erről nyilvánosan. Az apatini felvételek felkerültek a közösségi oldalakra, és ezek után kezdődtek itt is ezek a támadások

– vélte Dušanka Đurović, szabadka taxisofőr.

Az állam csődje

Radoš Đurović (a Đurović név eléggé elterjedt a szerb nyelvterületen, feltehetően véletlen egybeesésről van szó), a menedékkérők védelmével és megsegítésével foglalkozó központ, vagyis az APC/CZA igazgatója a VOICE-nak elmondta, hogy a helyzet rosszabb a határok közelében, ahol “a legtöbb ember” van.

Đurović ritkán, vagy talán vagy sohasem használja a migráns vagy menekült szót, nyilatkozatai során szinte minden esetben “emberekről” beszél, vagyis csakis a “ljudi” kifejezéssel él a migránsok esetében.

– Különösen nehéz a helyzet, ahol több ember nem jut szálláshoz, ahol mindennaposak a magyar, a horvát és a román határ átlépésére tett kísérletek.

Az APC/CZA igazgatója szerint Szabadkán és környékén, a határ menti településeken nagy számban vannak migránsok, akik a szabadban tartózkodnak, igyekeznek feltalálni magukat, de senki sem segít rajtuk. Ez egy krónikus probléma, amely ma már “politikai és néhány más féle dimenziót is ölt”.

Szavai szerint az pedig már a végső segélykiáltás az intézmények felé, amikor a helyi lakosok maguk veszik kezükbe a dolgokat, hogy magukon segítsenek.

A magyar kártya

A segélyszervezeti vezető szerint a kialakult helyzetért nem a migránsokat terheli felelősség, de nem ítélhetők el a helyiek sem, akik tiltakozó akciókat szerveznek, viszont aggodalomra adhatnak okot a fent ismertetett akciók, amelyek csak a helyi hatóságok, a menekültügyi hivatal és a rendőrség összefogásával előzhetők meg.

Đurović emlékeztetett arra, hogy az illegális határátlépési kísérletek során sok embert (migránst) “visszalöktek” Magyarországról, és hogy a helyiek gyakran láttak megvert embereket (migránsokat), főleg férfiakat visszatérni a határról.

Ez szerinte nem éppen kellemes látvány, ami senkire sincs megnyugtató hatással.

Az APC/CZA igazgatója kitért a magyar média hatására is, ami a határ menti városokban leginkább a helyi lakossághoz jut el, aminek jelen van, és amely formálja a közvéleményt, ez pedig több, mint egyértelmű.

– Az itteni állampolgárok mindig ki vannak téve a média által Magyarország irányából érkező különféle nyomásoknak és dezinforációknak, amiről meggyőződtünk a Horgoson, Magyarkanizsán, Szabadkán és más településen végzett munkánk során. Sok embernek voltak pontatlan információi, amelyekkel felkerestek minket, hogy bizonyos problémákról megkérdezzenek bennünket. A sok dezinformáció, amelynek ki vannak téve, minden bizonnyal befolyásolja a hozzáállásukat

– mondta Radoš Đurović.

A VOICE a fenti esetekkel kapcsolatban a szabadkai és a nagykikindai rendőrigazgatósághoz fordult, amely a rend fenntartásáért felelős Bácsszőlősön és Martonoson, de mindezidáig nem kapott választ.

A Vajdasági Független Újságíró Szövetség által működtetett portál azonban egyetlen helyi lakost sem kérdezett meg azzal kapcsolatban, hogy mi a véleményük a fenti incidensekről, pedig ha megteszi, akkor lehet, hogy kapott volna választ.

Felcímkéztük:2019 akció autó BALK ban eszik falu fekete férfi film határ Horgos horvát illegális internet jelentés közvélemény lakosság magyar Magyarkanizsa Magyarorszá Magyarország Martonos média menekült menekültek menekültügyi hivatal mig migráns migránsok politika rendőr rendőrök rendszám román sofőr Szabadka szabadkai szerb szerb nyelv Szerbia támadás taxi taxisok Vajdaság vannak vissza

Az olvasás folytatása

Ezt az oldalt ennyien látták: 4

Szerbia

A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak

Közzététel:

1 hét telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.09.20.

Írta

Varga Szilveszter

A magyar kerítés a szerb oldalról Rábé közelében (Fotó: BALK)

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 5 perc

Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.

Már tízszer próbálkozott

Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.

– De nem adom fel!

– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.

Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.

Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.

A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.

A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.

A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”

A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.

Elveszik a migránsok telefonját

A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.

– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat

– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.

A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.

Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)

Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.

Dzsungel a határ mentén

Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.

A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.

A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.

A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.

– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom

– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.

Kapcsolódó cikk

A szerb csendőrség járőrözik északon, de megint csak lőnek Szabadkán

Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.

Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.

A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.

– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez

– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.

Szerb rendőrök és migránsok

Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.

A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)

Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.

Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.

– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek

– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.

A Frontex számol

A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.

Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.

Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)

Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.

Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.

– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.

A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.

Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?

Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.

(A Courrier des Balkans nyomán)