Connect with us

Bulgária

KÖTELEZŐ KATONAI SZOLGÁLAT? Fegyver lesz elég, de lesz-e elég katona?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

f 16 bulgaria
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A jelek szerint igaza lesz a Сега (szega = most) című bolgár napilapnak, amely már több mint két évvel ezelőtt azt állította egy összeállításának a címében, hogy “Lassan, de biztosan visszatér a kötelező katonai szolgálat” rendszere. Bár a népszerű újság akkori jóslata elsősorban nem Bulgáriára vonatkozott, ma már egyre több jel utal arra, hogy a szófiai vezetés is azon töri a fejét: hogyan lehetne elérni a fegyveres erők – 20 százalék fölötti – létszámhiányának a felszámolását.

Nem népszerű a katonai pálya

A Duma című bolgár napilap minisztériumi adatokat ismertető összeállítása szerint a tavalyi év végére például a szárazföldi erőknél 26 százalékos volt a létszámhiány, míg a tiszteknél a betöltetlen posztok aránya 19 százalékos, a harcosok /matrózok/ körében pedig 29 százalékos.

A bolgár rádió Horizont című programja részletesen beszámolt arról a kampányról, amelyet a szófiai védelmi minisztérium és a fegyveres erők indítottak tavaly a katonai pálya népszerűsítése érdekében.

Míg 5-6 évvel ezelőtt általában öten pályáztak Bulgáriában egy szerződéses katonai megbízás elnyeréséért, manapság nehéz megfelelő számú jelöltet találni.

A szerződésesek kezdő fizetése havi bruttó 900,- leva (1 BGN = 183,06 HUF), és ezt évente 2 százalékkal automatikusan megemelik.

Az első szerződést 3 éves időtartamra kötik, a jelentkezők a 28. életévüket be nem töltöttek közül kerülhetnek ki, akik majd 46 éves korukig szolgálhatnak a seregben.

Törvényt kellett módosítani

A jelek szerint a népszerűsítő kampány ugyan megállította a létszámhiány további növekedését, ám nem hozott átütő sikert, így a bolgár parlament a napokban első olvasatban már módosította is a katonai szolgálatról szóló törvényt.

Ennek alapján lehetővé teszik a 40. életévet még be nem töltöttek számára a 6 hónapos önkéntes katonai szolgálatot.

Bulgáriában egy évtizeddel ezelőtt szüntették meg a kötelező sorkatonai szolgálatot, azóta mintegy 32 ezer fős hivatásos hadsereg áll szolgálatban, ám a hivatásos és szerződéses katonák rendszere nem tudja biztosítani a fegyveres erők létszámigényének a kielégítését.

Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter szeptember végén a légierő Dolna Mitropolija-i iskolájának az újranyitásakor adott nyilatkozatában ki is jelentette:

– Az önkéntes katonai szolgálat rendszerének visszaállítása csak az első lépést jelenti, mert továbbra is úgy vélem, hogy védelmünkben csak akkor tudjuk megoldani a problémákat, ha helyreállítjuk a sorkatonai szolgálat rendszerét, ahogyan az több európai országban is történik.

A miniszter a BTA bolgár hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta azt is, hogy a kormány jövő márciusig tartó mandátumának a lejártáig a minisztériuma tervbe vette a fegyveres erők állományába tartozók fizetésének a 10 százalékos megemelését.

Fegyver lesz bőven

A puszta számok alapján kedvezőbbnek tűnik a helyzet a bolgár katonai költségvetés növekedése és a haditechnikai fejlesztések terén.

Bulgária ugyanis a NATO azon országai közé tartozik, amelyek már 2019-ben a GDP-jük 2 százalékát költötték védelmi kiadásokra, és ezzel teljesítették a 2014-ben, a walesi NATO-csúcson kitűzött célt.

Az eredmény annak köszönhető, hogy Szófia megrendelte a Lockheed Martin amerikai repülőgépgyártó cégtől 8 darab F-16-os Block 70-es negyedik generációs vadászgép legyártását.

A gépekből Bulgária még egyet sem kapott meg, az F-16-osokat 2024-ig szállítják le az amerikaiak, ám a szerződésben foglaltaknak megfelelően Szófiának már tavaly szeptemberben ki kellett fizetnie a gyártónak 2,2 milliárd levát.

Az investor.bg honlap tavaly ősszel részletesen ismertette a bolgár televízió szakértőkre hivatkozó elemzését arról, hogy 2019-ben az Egyesült Államok után Bulgária került a második helyre a NATO-országok közül a GDP-arányos védelmi kiadásokat tekintve.

Az ismertetésben azt írták, hogy tavaly új fegyverekre és fegyverzetre 1,4 milliárd levát fordítottak, így a 8 darab F-16-os vásárlására költötték a védelmi kiadások 60 százalékát.

A Duma című napilap már idézett cikkében viszont nyíltan megírták, hogy a gépvásárlást nem számítva csak 246,4 millió levával nőttek a megelőző évhez viszonyítva a védelmi kiadások, ami csak 0,11 százalékos növekedést jelent.

Nekik nem nyolc kell, hanem tizenhat

A védelmi miniszter a közelmúltban már bejelentette, hogy minisztériuma újabb 8 darab F-16-os gép megvásárlását tervezi, mégpedig úgy, hogy eladná a légierő MiG-29-es gépeinek egy részét.

A további bolgár fegyverkezési tervekből már annyi nyilvánosságra került, hogy Szófia 300 millió levát fordít az érkező amerikai vadászgépek kiszolgálásának és fenntartásának a biztosítására.

Ezen kívül közel 984 millió levát költenek két járőrhajó megvásárlására haditengerészete számára, még az idén hozzákezdenek 40 darab T-72-es harckocsi korszerűsítéséhez, és a következő 8 évben 1,5 milliárd leva értékben pedig mintegy 150 páncélozott szállító járművet szereznek be.

Fegyver és fegyverzet tehát lesz, a kérdés csak az, hogy a létszámgondok fényében Szófia visszaállítja-e a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bulgária

JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Lukoil
A Lukoil Bulgaria a bolgár olajpiac meghatározó szereplője, és a bolgár finomítója révén a régió egyik legnagyobb olajvállalata (Forrás: X-platform, BTA)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.

Különleges körülmények

Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.

A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.

E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.

A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.

Lukoil

Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)

Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.

Az orosz polip

A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.

A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.

Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.

Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.

A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.

A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.

Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.

Mindenki veszít, még a Lukoil is

Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.

Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.

Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.

A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.

Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.

Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.

Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.

Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava