Magyarország
ÚJABB CSATÁRA KÉSZÜLNEK: Két hónap alatt háromszor találkozott Orbán és Vučić
Valóban jószomszédi kapcsolatok alakultak ki Szerbia és Magyarország között. Falusi példával illusztrálva ezt úgy mondhatnánk, hogy a jó viszonynak köszönhetően bármikor át lehet ugrani a szomszédba egy tojásért, disznóvágáskor pedig viszünk nekik kóstolót. A magyar miniszterelnök és a szerb államfő alig két hónap alatt most találkozott harmadszor, hogy megbeszélje a további teendőket. Most például egy újabb csatára készülnek.
“Magyarország morálisan megerősödött”
A magyar miniszterelnök Belgrádban úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint a két ország a továbbiakban is bátorítja egymást, és nem csak szóban, hanem tettekben is.
És miért is? Mert a koronavírus felett aratott győzelmet követően következik egy másik ütközet, amelyet a gazdaság felemeléséért vívnak.
A magyar miniszterelnök a csata hevében néhány ágyúgolyót kilőtt az Európai Unióra is.
– Magyarország sajátos jogi rendszert alakított ki, amely lehetővé tette a kormány számára, hogy azonnal felléphessen a járvány ellen. A különleges felhatalmazásokat, amelyeket kaptunk, május végén visszaadhatjuk a parlamentnek
– nyilatkozta a belgrádi sajtónak a magyar miniszterelnök.
– Amikor ez megtörténik, akkor mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért
– tette hozzá Orbán Viktor, aki úgy úgy vélte, hogy az Európai Unióval folytatott vitából Magyarország “morálisan megerősödve és hatalmas tapasztalatokkal” kerül ki.
https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/263541218175368/
Közép- Európa és a Nyugat
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a közép-európai országok jobb együttműködést folytattak egymással, mint a nyugati államok.
– Folyamatosan kapcsolatban álltunk minden szomszédos országgal, a regionális együttműködés rendkívül jó, és ha a barát a bajban ismerkszik meg, akkor Magyarország arra a következtetésre juthat, hogy elég sok barátja van.
A miniszterelnök rámutatott, hogy Kína százhúsz repülőgép segélyt küldött, így Magyarország elegendő készlettel rendelkezett, hogy másokat megsegítsen, és felkészüljön a járvány lehetséges második hullámára.
– Biztosak lehetünk abban, hogy az EU-nak nincs közös egészségügyi politikája, minden tagország a maga problémáival volt elfoglalva
– mondta Orbán, aki arra számít, hogy az EU a második hullám idején jobb helyzetben lesz, és az együttműködés is sikeresebb lesz.
Vučić vagy egy Bólogató János
A szerb elnök kijelentette: meg sem fordul a fejében, hogy bármi rosszat mondjon Magyarországra és Orbán Viktorra csak azért, hogy megszerezze az európai baloldali liberális körök támogatását és a külföldi sajtó elismerését.
– Szerbia állampolgáraitól kérdezem – ért valami rossz is bennünket Magyarország és Orbán irányából. Megromlottak a kapcsolataink a magyarokkal Szerbiában, Orbán ösztönözte erre őket? Mikor volt Magyarország ellenünk az európai és más nemzetközi fórumokon? Ki volt hangosabb a szerbek jogainak védelmében a térségben és Koszovóban … És most nekem a baloldali liberális körök ügyvédjeként kellene megjelennem, akit a mainstream újságok és televíziók dicsérnek? Eszembe sem jut. Nekem van méltóságom és büszkeségem
– mondta Aleksandar Vučić.
A szerb elnök a magyar kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy amíg ő lesz Szerbia elnöke, addig a polgárok érdekeit képviseli, de egy hónap múlva választások várhatók Szerbiában, aztán meg lehet választani egy Bólogató Jánost.
– Viktor volt az egyetlen, aki néhány nappal ezelőtt egy videokonferencián többször megismételte, hogy az Európai Uniónak ma inkább szüksége van Szerbiára, mint fordítva. Hány más vezető jelent ki valami ilyesmit, bár Boriszov, Micotakisz és mindenki támogat minket? És most én mondjak valami rosszat ezekről az emberekről? Hát, nem fogok. Győzzetek le a választásokon, és találjátok meg azokat, akik hízelegni fognak, én nem fogok
– folytatta a szerb elnök a Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatos védőbeszédét.
Vučić megjegyezte, hogy miközben mások még gondolkodnak, a magyaroknak már akkor van egy-két jó szavuk Szerbiával kapcsolatban.
https://www.instagram.com/p/CANL1qSD_EO/
A szerb elnök elmondása szerint a szerbiai magyarok a “barátság őszinte hídját” jelentik, és ezért nincsenek incidensek, de még rejtett problémák sem a két ország között.
A szerb elnök egy vallomást is tett azzal kapcsolatban, hogy a vízilabdázók összecsapásain mindig Magyarországnak szurkol, kivéve, amikor a szerbek ellen játszanak.
Szlovákia
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat
Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Politikai térkép választások után
Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.
Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.
A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.
A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.
Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.
A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.
A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.
A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.
A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.
A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.
Játszd újra, Fico!
Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.
Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.
A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.
A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.
2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.
Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.
A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.
A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.
Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.
Merre tovább MKP?
Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.
Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.
EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak
Kapcsolódó cikk
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.
Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.
Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is