SZLÁV KORRIDOR: Szlovákia az Európai Unió magja felé közelít, de figyel a Balkánra

Utolsó módosítás:

[responsivevoice voice=”Hungarian Female” {rate: 1.6} buttontext=Hallgasd!]Március 20-án, pénteken kerül sor a szlovák parlament alakuló ülésére. A jelenlegi kormány ekkor nyújtja be a lemondását. Zuzana Čaputová államfő egy nappal később, szombaton nevezi ki az új kormányt. Szlovákiában tehát változik a kormány, de a külügyekben az irány aligha módosul. A Tátra és a Duna között hogy látják a déli szláv államokat, milyen balkáni ügyek mozgatják meg Pozsonyt, és miért? Összeállításunkban röviden áttekintjük Szlovákia Balkán-politikáját.

Szlovákia és Koszovó.

Az első világháborút lezáró béketárgyalások során még felmerült a Csehszlovákiát és a nyugat-balkáni szláv államokat összekötő szláv korridor lehetősége, ma legfeljebb csak a tengerpart nélküli Csehországból és Szlovákiából Horvátországba özönlő turisták járnak ezen a folyosón. Szlovákiának nincs közvetlen kapcsolata a térséggel, de a jelentősebb politikai események kapcsán azért véleményt nyilvánít, természetesen saját érdekeit szem előtt tartva.

A kelet-európai régióban Románia mellett Szlovákia volt az egyetlen állam, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A szlovák külügy Koszovót Szerbia területeként kezeli, de a térségbe tervezett utazási tanácsok során külön fejezetben foglalkozik vele. Érdekesség, hogy amikor 2019-ben a szlovák futball kirakatcsapata, a pozsonyi Slovan koszovói ellenféllel került szembe, a klub szerb játékosai és edzője nem utaztak el az idegenbeli mérkőzésre, a klub többi tagja viszont igen.

Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozata elutasításának egyik oka a szláv szolidaritás, és az Oroszországhoz fűződő sajátos viszony, a másik pedig Szlovákia saját területi integritásának védelme. Szórványosan ugyan, de olykor előkerül a magyar autonómia kérdése, amely azonban vörös posztónak számít a társadalom nagy része számára, mert abban Dél-Szlovákia, magyar szempontból a Felvidék elszakadásának előjelét látja.

Az orosz hatás hullámzó, ami összefügg az egyes politikai formációk aktuális erejével. Hiába volt az éppen leköszönő kormány vezető ereje a Smer, amely a FIDESZ-hez hasonlóan gazdasági kapcsolatokat épített ki orosz partnereivel, és hiába volt a kifejezetten ruszofil politikát folytató Szlovák Nemzeti Párt kormányon, a szlovákiai magyarok által vezetett Hídnak köszönhetően megmaradt az ország euroatlanti irányultsága.

A legutóbbi választáson a leginkább oroszbarát, emellett gyakorlatilag fasiszta nézeteket valló Kotleba-párt újra ellenzékben maradt. A választásokon győztes Matovičék, és egyik leendő koalíciós partnerük Oroszországot kifejezetten biztonsági fenyegetésnek tartják, ám egyik szövetségesük az oroszokkal meghitt viszonyt ápoló Salvinivel és Le Pennel kampányolt együtt a tavalyi EP-választásokon.

Horvátország és Szerbia.

A Koszovóval kapcsolatos álláspont mellett a Szlovákia és Szerbia közötti jó viszony abban is kitapintható, hogy 2018-ban az adósság részbeni elengedésével rendezni tudták Szerbiának a volt Jugoszlávia idején keletkezett adósságát, illetve hogy Szlovákia minden lehetséges módon támogatja Szerbia uniós csatlakozását. Szlovákia az eurózóna tagjaként a horvát euró bevezetésének is nagy támogatója.

A Balkánt közelről érintő migráció kérdésében Szlovákia határozottan kvótallenes álláspontot képvisel, Magyarországgal együtt támadták meg például az Európai Bíróságon. Szlovákia azonban sosem megy túl messzire az EU kritikájában, hiszen a maghoz való csatlakozást tűzte ki célul. Ezekben a kérdésekben várhatóan a kormányváltás sem hoz változást.

Szlovákia a horvát nemzeti kisebbséget már megalakulása óta elismeri, mi több, a választásokon győztes párt több prominense is hagyományos horvát nevet visel (Matovič, Viskupič). A szerb kisebbséget 2010-ben ismerték csak el, nyelvüket pedig 2015-ben ismerték el kisebbségi nyelvként az orosz nyelvvel együtt. Matovičék képviselőlistáján idén egy szerbiai szlovák jelölt is indult, bizonyos Michal Spevák, aki összesen 783 preferenciaszavazatot kapott a több mint 720 000 voksot begyűjtő listán.

Szlovákia világelső az egy főre jutó legyártott autók számát tekintve, és bizony olykor már a munkaerőhiány okoz számára problémát. 2016-ról 2017-re megtízszereződött a szerb vendégmunkások száma, amit a miniszterelnöki szerepre készülő Matovič ellenzékben szóvá is tett, mondván nem engedi, hogy külföldiek vegyék el a szlovákok munkáját. Pellegrini miniszterelnök diszkréten úgy nyilatkozott 2019-es szerbiai útja során, hogy Szlovákia intézkedéseket hozott az olcsó szerb munkaerő korlátozására, aminek az a  lényege, hogy keresetüknek el kell érnie a szlovákiai munkavállalók keresetét.

A most leköszönő külügyminiszter, Miroslav Lajčák igazi karrierdiplomata, aki nemzetközi tekintélyét balkáni működése során vívta ki. Lajčák Moszkvában védte meg a doktoriját, majd az orosz fővárosban működő nagykövetségen dolgozott. Egy japán nagykövetségi kitérő után a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Szerbia és Montenegróban, valamint Macedóniában teljesített szolgálatot. A montenegrói függetlenségi népszavazáson az Európai Unió főmegfigyelője volt, később pedig Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője lett. 2007-ben a boszniai szerb Nezavisne novine és a bosnyák Dnevni Avaz is az év emberévé választotta. Karrierjének betetőzése lett volna az ENSZ főtitkári poszt, ám az hiába járt volna a régiónak, csak második lett a versengésben, így meg kellett elégednie az ENSZ közgyűlés elnöki posztjával.

Az új külügyminiszter, Ivan Korčok sem kezdő a szakmában. Kétszer volt korábban külügyi államtitkár, másodjára éppen a most leköszönő Lajčák minisztersége idején 2015 és 2018 között. Volt főnöke elismerően szólt utódjáról, mondván jobb jelöltet nem is lehetett volna kívánni. Korčok nagykövetként képviselte
Szlovákiát Németországban, az EU-ban, az utóbbi időben pedig az USA-ban. Kinevezésével alighanem megmarad Szlovákia euroatlanti irányultsága.[/responsivevoice]



Cúth Csaba

Cúth Csaba

A szlovákiai Léván született, jelenleg Komáromban élő újságíró, a bumm.sk főszerkesztője. Budapesten az ELTE bölcsészkarán végzett magyar szakon, a jogi karán jogász szakon, majd a bölcsészkaron PhD fokozatot szerzett szociolingvisztikából.

Mondd el a véleményedet!