SZLÁV KORRIDOR: Szlovákia az Európai Unió magja felé közelít, de figyel a Balkánra

Utolsó módosítás:

[responsivevoice voice=”Hungarian Female” {rate: 1.6} buttontext=Hallgasd!]Március 20-án, pénteken kerül sor a szlovák parlament alakuló ülésére. A jelenlegi kormány ekkor nyújtja be a lemondását. Zuzana Čaputová államfő egy nappal később, szombaton nevezi ki az új kormányt. Szlovákiában tehát változik a kormány, de a külügyekben az irány aligha módosul. A Tátra és a Duna között hogy látják a déli szláv államokat, milyen balkáni ügyek mozgatják meg Pozsonyt, és miért? Összeállításunkban röviden áttekintjük Szlovákia Balkán-politikáját.

Szlovákia és Koszovó.

Az első világháborút lezáró béketárgyalások során még felmerült a Csehszlovákiát és a nyugat-balkáni szláv államokat összekötő szláv korridor lehetősége, ma legfeljebb csak a tengerpart nélküli Csehországból és Szlovákiából Horvátországba özönlő turisták járnak ezen a folyosón. Szlovákiának nincs közvetlen kapcsolata a térséggel, de a jelentősebb politikai események kapcsán azért véleményt nyilvánít, természetesen saját érdekeit szem előtt tartva.

A kelet-európai régióban Románia mellett Szlovákia volt az egyetlen állam, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A szlovák külügy Koszovót Szerbia területeként kezeli, de a térségbe tervezett utazási tanácsok során külön fejezetben foglalkozik vele. Érdekesség, hogy amikor 2019-ben a szlovák futball kirakatcsapata, a pozsonyi Slovan koszovói ellenféllel került szembe, a klub szerb játékosai és edzője nem utaztak el az idegenbeli mérkőzésre, a klub többi tagja viszont igen.

Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozata elutasításának egyik oka a szláv szolidaritás, és az Oroszországhoz fűződő sajátos viszony, a másik pedig Szlovákia saját területi integritásának védelme. Szórványosan ugyan, de olykor előkerül a magyar autonómia kérdése, amely azonban vörös posztónak számít a társadalom nagy része számára, mert abban Dél-Szlovákia, magyar szempontból a Felvidék elszakadásának előjelét látja.

EZT OLVASTAD?  KIJÁRÁSI TILALOM: Napközben az idősek, éjszaka pedig senki sem léphet az utcára Szerbiában

Az orosz hatás hullámzó, ami összefügg az egyes politikai formációk aktuális erejével. Hiába volt az éppen leköszönő kormány vezető ereje a Smer, amely a FIDESZ-hez hasonlóan gazdasági kapcsolatokat épített ki orosz partnereivel, és hiába volt a kifejezetten ruszofil politikát folytató Szlovák Nemzeti Párt kormányon, a szlovákiai magyarok által vezetett Hídnak köszönhetően megmaradt az ország euroatlanti irányultsága.

A legutóbbi választáson a leginkább oroszbarát, emellett gyakorlatilag fasiszta nézeteket valló Kotleba-párt újra ellenzékben maradt. A választásokon győztes Matovičék, és egyik leendő koalíciós partnerük Oroszországot kifejezetten biztonsági fenyegetésnek tartják, ám egyik szövetségesük az oroszokkal meghitt viszonyt ápoló Salvinivel és Le Pennel kampányolt együtt a tavalyi EP-választásokon.



Horvátország és Szerbia.

A Koszovóval kapcsolatos álláspont mellett a Szlovákia és Szerbia közötti jó viszony abban is kitapintható, hogy 2018-ban az adósság részbeni elengedésével rendezni tudták Szerbiának a volt Jugoszlávia idején keletkezett adósságát, illetve hogy Szlovákia minden lehetséges módon támogatja Szerbia uniós csatlakozását. Szlovákia az eurózóna tagjaként a horvát euró bevezetésének is nagy támogatója.

EZT OLVASTAD?  KORONAVÍRUS: Vigyázó szemünket a Balkánra vessük!

A Balkánt közelről érintő migráció kérdésében Szlovákia határozottan kvótallenes álláspontot képvisel, Magyarországgal együtt támadták meg például az Európai Bíróságon. Szlovákia azonban sosem megy túl messzire az EU kritikájában, hiszen a maghoz való csatlakozást tűzte ki célul. Ezekben a kérdésekben várhatóan a kormányváltás sem hoz változást.

Szlovákia a horvát nemzeti kisebbséget már megalakulása óta elismeri, mi több, a választásokon győztes párt több prominense is hagyományos horvát nevet visel (Matovič, Viskupič). A szerb kisebbséget 2010-ben ismerték csak el, nyelvüket pedig 2015-ben ismerték el kisebbségi nyelvként az orosz nyelvvel együtt. Matovičék képviselőlistáján idén egy szerbiai szlovák jelölt is indult, bizonyos Michal Spevák, aki összesen 783 preferenciaszavazatot kapott a több mint 720 000 voksot begyűjtő listán.

Szlovákia világelső az egy főre jutó legyártott autók számát tekintve, és bizony olykor már a munkaerőhiány okoz számára problémát. 2016-ról 2017-re megtízszereződött a szerb vendégmunkások száma, amit a miniszterelnöki szerepre készülő Matovič ellenzékben szóvá is tett, mondván nem engedi, hogy külföldiek vegyék el a szlovákok munkáját. Pellegrini miniszterelnök diszkréten úgy nyilatkozott 2019-es szerbiai útja során, hogy Szlovákia intézkedéseket hozott az olcsó szerb munkaerő korlátozására, aminek az a  lényege, hogy keresetüknek el kell érnie a szlovákiai munkavállalók keresetét.

A most leköszönő külügyminiszter, Miroslav Lajčák igazi karrierdiplomata, aki nemzetközi tekintélyét balkáni működése során vívta ki. Lajčák Moszkvában védte meg a doktoriját, majd az orosz fővárosban működő nagykövetségen dolgozott. Egy japán nagykövetségi kitérő után a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Szerbia és Montenegróban, valamint Macedóniában teljesített szolgálatot. A montenegrói függetlenségi népszavazáson az Európai Unió főmegfigyelője volt, később pedig Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője lett. 2007-ben a boszniai szerb Nezavisne novine és a bosnyák Dnevni Avaz is az év emberévé választotta. Karrierjének betetőzése lett volna az ENSZ főtitkári poszt, ám az hiába járt volna a régiónak, csak második lett a versengésben, így meg kellett elégednie az ENSZ közgyűlés elnöki posztjával.

EZT OLVASTAD?  ÚJ SZÖVETSÉG: A bolgár és szerb most már tényleg két jóbarát?

Az új külügyminiszter, Ivan Korčok sem kezdő a szakmában. Kétszer volt korábban külügyi államtitkár, másodjára éppen a most leköszönő Lajčák minisztersége idején 2015 és 2018 között. Volt főnöke elismerően szólt utódjáról, mondván jobb jelöltet nem is lehetett volna kívánni. Korčok nagykövetként képviselte
Szlovákiát Németországban, az EU-ban, az utóbbi időben pedig az USA-ban. Kinevezésével alighanem megmarad Szlovákia euroatlanti irányultsága.[/responsivevoice]

Cúth Csaba

Cúth Csaba

A szlovákiai Léván született, jelenleg Komáromban élő újságíró, a bumm.sk főszerkesztője. Budapesten az ELTE bölcsészkarán végzett magyar szakon, a jogi karán jogász szakon, majd a bölcsészkaron PhD fokozatot szerzett szociolingvisztikából.

Mondd el a véleményedet!