Connect with us

Horvátország

SZLÁV KORRIDOR: Szlovákia az Európai Unió magja felé közelít, de figyel a Balkánra

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

matovic caputova
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Március 20-án, pénteken kerül sor a szlovák parlament alakuló ülésére. A jelenlegi kormány ekkor nyújtja be a lemondását. Zuzana Čaputová államfő egy nappal később, szombaton nevezi ki az új kormányt. Szlovákiában tehát változik a kormány, de a külügyekben az irány aligha módosul. A Tátra és a Duna között hogy látják a déli szláv államokat, milyen balkáni ügyek mozgatják meg Pozsonyt, és miért? Összeállításunkban röviden áttekintjük Szlovákia Balkán-politikáját.

Szlovákia és Koszovó

Az első világháborút lezáró béketárgyalások során még felmerült a Csehszlovákiát és a nyugat-balkáni szláv államokat összekötő szláv korridor lehetősége, ma legfeljebb csak a tengerpart nélküli Csehországból és Szlovákiából Horvátországba özönlő járnak ezen a folyosón. Szlovákiának nincs közvetlen kapcsolata a térséggel, de a jelentősebb politikai események kapcsán azért véleményt nyilvánít, természetesen saját érdekeit szem előtt tartva.

A kelet-európai régióban Románia mellett Szlovákia volt az egyetlen állam, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A szlovák külügy Koszovót Szerbia területeként kezeli, de a térségbe tervezett utazási tanácsok során külön fejezetben foglalkozik vele. Érdekesség, hogy amikor 2019-ben a szlovák futball kirakatcsapata, a pozsonyi Slovan koszovói ellenféllel került szembe, a klub szerb játékosai és edzője nem utaztak el az idegenbeli mérkőzésre, a klub többi tagja viszont igen.

slovan bratislava

Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozata elutasításának egyik oka a szláv szolidaritás, és az Oroszországhoz fűződő sajátos viszony, a másik pedig Szlovákia saját területi integritásának védelme. Szórványosan ugyan, de olykor előkerül a magyar autonómia kérdése, amely azonban vörös posztónak számít a társadalom nagy része számára, mert abban Dél-Szlovákia, magyar szempontból a Felvidék elszakadásának előjelét látja.

Az orosz hatás hullámzó, ami összefügg az egyes politikai formációk aktuális erejével. Hiába volt az éppen leköszönő kormány vezető ereje a Smer, amely a FIDESZ-hez hasonlóan gazdasági kapcsolatokat épített ki orosz partnereivel, és hiába volt a kifejezetten ruszofil politikát folytató Szlovák Nemzeti Párt kormányon, a szlovákiai magyarok által vezetett Hídnak köszönhetően megmaradt az ország euroatlanti irányultsága.

A legutóbbi választáson a leginkább oroszbarát, emellett gyakorlatilag fasiszta nézeteket valló Kotleba-párt újra ellenzékben maradt. A választásokon győztes Matovičék, és egyik leendő koalíciós partnerük Oroszországot kifejezetten biztonsági fenyegetésnek tartják, ám egyik szövetségesük az oroszokkal meghitt viszonyt ápoló Salvinivel és Le Pennel kampányolt együtt a tavalyi EP-választásokon.

pozsony var

Horvátország és Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos álláspont mellett a Szlovákia és Szerbia közötti jó viszony abban is kitapintható, hogy 2018-ban az adósság részbeni elengedésével rendezni tudták Szerbiának a volt Jugoszlávia idején keletkezett adósságát, illetve hogy Szlovákia minden lehetséges módon támogatja Szerbia uniós csatlakozását. Szlovákia az eurózóna tagjaként a horvát euró bevezetésének is nagy támogatója.

A Balkánt közelről érintő migráció kérdésében Szlovákia határozottan kvótallenes álláspontot képvisel, Magyarországgal együtt támadták meg például az Európai Bíróságon. Szlovákia azonban sosem megy túl messzire az EU kritikájában, hiszen a maghoz való csatlakozást tűzte ki célul. Ezekben a kérdésekben várhatóan a kormányváltás sem hoz változást.

Szlovákia a horvát nemzeti kisebbséget már megalakulása óta elismeri, mi több, a választásokon győztes párt több prominense is hagyományos horvát nevet visel (Matovič, Viskupič). A szerb kisebbséget 2010-ben ismerték csak el, nyelvüket pedig 2015-ben ismerték el kisebbségi nyelvként az orosz nyelvvel együtt. Matovičék képviselőlistáján idén egy szerbiai szlovák jelölt is indult, bizonyos Michal Spevák, aki összesen 783 preferenciaszavazatot kapott a több mint 720 000 voksot begyűjtő listán.

volkswagen bratislava

Szlovákia világelső az egy főre jutó legyártott autók számát tekintve, és bizony olykor már a munkaerőhiány okoz számára problémát. 2016-ról 2017-re megtízszereződött a szerb vendégmunkások száma, amit a miniszterelnöki szerepre készülő Matovič ellenzékben szóvá is tett, mondván nem engedi, hogy külföldiek vegyék el a szlovákok munkáját. Pellegrini miniszterelnök diszkréten úgy nyilatkozott 2019-es szerbiai útja során, hogy Szlovákia intézkedéseket hozott az olcsó szerb munkaerő korlátozására, aminek az a  lényege, hogy keresetüknek el kell érnie a szlovákiai munkavállalók keresetét.

A most leköszönő külügyminiszter, Miroslav Lajčák igazi karrierdiplomata, aki nemzetközi tekintélyét balkáni működése során vívta ki. Lajčák Moszkvában védte meg a doktoriját, majd az orosz fővárosban működő nagykövetségen dolgozott. Egy japán nagykövetségi kitérő után a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Szerbia és Montenegróban, valamint Macedóniában teljesített szolgálatot. A montenegrói függetlenségi népszavazáson az Európai Unió főmegfigyelője volt, később pedig Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője lett. 2007-ben a boszniai szerb Nezavisne novine és a bosnyák Dnevni Avaz is az év emberévé választotta. Karrierjének betetőzése lett volna az ENSZ főtitkári poszt, ám az hiába járt volna a régiónak, csak második lett a versengésben, így meg kellett elégednie az ENSZ közgyűlés elnöki posztjával.

Az új külügyminiszter, Ivan Korčok sem kezdő a szakmában. Kétszer volt korábban külügyi államtitkár, másodjára éppen a most leköszönő Lajčák minisztersége idején 2015 és 2018 között. Volt főnöke elismerően szólt utódjáról, mondván jobb jelöltet nem is lehetett volna kívánni. Korčok nagykövetként képviselte
Szlovákiát Németországban, az EU-ban, az utóbbi időben pedig az USA-ban. Kinevezésével alighanem megmarad Szlovákia euroatlanti irányultsága.[/responsivevoice]


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Horvátország

Fiuméban új kikötőt épít az INA, miközben dúl a nyugati kikötődaru-para

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Ökológiai szempontból elfogadható az INA új kikötői projektje Fiuméban
Ökológiai szempontból elfogadható az INA új kikötői projektje Fiuméban (Forrás: YouTube, INA)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

„Új fiumei kikötő építése” címmel készítette el az INA új kikötői projektjét, amelyet a gazdasági és fenntartható fejlődési minisztérium ökológiai szempontból elfogadhatónak értékelt. Ez az első lépés a beruházás előkészítésében, amit az INA január elején indított el a Bakar-öböl délnyugati részén, de a fiumei olajfinomító határain belül tervezett beruházás dokumentációjának csatolásával. A helyszín a minisztérium döntése szerint magában foglalja a meglévő finomítói tárolóterület előtti szárazföldi és tengeri részt, a bakari kikötő három működő mólóval történő bővítését. A projekt a tervek szerint összesen közel 65 000 négyzetméteren valósul meg, amelyből mintegy 17 000 négyzetméter a szárazföldön található.

Jöhetnek a Panamaxok

A Poslovni dnevnik üzleti hetilap az említett minisztériumtól úgy értesült, hogy az új kikötő építésének célja az akár 80 000 tonna teherbírású és legfeljebb 230 méter hosszúságú, 12,9-14,9 méter maximális merülésű hajók fogadása.

Ezek a legnagyobb méretű hajók, amelyek áthaladhatnak a Panama-csatornán, az úgynevezett Panamax hajók.

A Panamaxok mellett a „kisebb hajók” számára is új kikötőgátat terveznek. Ezeknek a – feltételesen szólva – kisebb hajóknak a hossza meghaladja a 90 métert.

A meglévő kikötőgátak közül az új kikötőben csak a korszerűsített 5-ös gát marad meg, ahol a 20 000 t teherbírású, legfeljebb 180 m hosszú és 9-9,5 méteres maximális merülésű hajókat fogadják.

Fiume-Panama

Légifelvétel az INA fiumei finomítójáról (Forrás: Twitter, Pixsell)

A projekt befejezése után – a becslések szerint – az INA-kikötő 236 hajót tudna fogadni évente. Ezek közül 144 legfeljebb 20 ezer tonna teherbírású lenne a meglévő, már felújított 5-ös gáton, míg az új gát 92 nagy, 80 ezer tonna teherbírású hajót tudna fogadni évente.

Az ebbe az ágazatba és az INA-ba történő beruházásokat mindig nagy figyelemmel követik a gazdasági elemzők, akik szerint az INA a kikötő korszerűsítése után növekednie kell a fiumei finomítóba és finomítóból történő szállítás kapacitásának, miközben meg kell erősítenie a származékos termékek mozgatásának és a belföldi piac ellátásának biztonságát.

Az ékes angolsággal „Rijeka Oil Refinery Upgrade Project”-re keresztelt beruházás időkereteit még nem határozták meg. Az INA szerint „a beruházásról szóló végső határozatot az előkészítő tevékenység befejezése után hozzák meg”, és ennek értéke, nem hivatalosan, 10 millió euró körül mozoghat.

Nyugati kikötődaru-para

Ahelyett, hogy ismét a „magyar kikötővel” ízetlenkednénk, valamint a Vitéz Bélaváry Töhötöm csatacirkálóval, amit Piszkos Fred jóvoltából tudhatunk magunkének, arról az olvasói élményünkről számolunk be, hogy az USA-ban és ezzel egyetemben nyilván az egész „szabad világban” kitört a kikötődaru-para.

Fiume-Panama

Az amerikaiak félnek a kínai daruktól (Forrás: Twitter)

Az árgusszemű léggömb, a Huawei, és a Tik-Tok után ugyanis a kínai ZPMC is felkerült a listára, a Pentagon szerint ugyanis ez a cég olyan intelligens érzékelőkkel büszkélkedhet, amelyek könnyen regisztrálhatják és nyomon követhetik a konténerek eredetét és rendeltetési helyét, ennek segítségével pedig képes információkat gyűjteni a különböző országokba be- vagy kiszállított anyagokról, beleértve a katonai szállítmányokat is.

A bökkenő pedig az, hogy az Egyesült Államok kikötőinek 80 százaléka éppen a kérdéses kínai kikötődarukkal van felszerelve.

A kínaiak nonszensznek minősítették az ügyet, illetve újabb, a Kínai Népköztársaság ellen irányuló ármánykodásnak, de esetemben teljesen mindegy kinek van igaza.

Jómagam csendesen azon derülök, hogy a veremásásról szóló ősrégi maxima itt is bejött: az ügyeskedést ugyanis még annó maguk az amerikaik kezdték a CISCO távközlési kütyüket gyártó óriáscég termékeibe beépített backdooral, amit utána a techóriások követtek előzékenyen biztosítva az (amerikai) titkosszolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférést.

Most, mikor a fagyi visszanyal, nagy a ricsaj, pedig csak az adjonisten és a fogadjisten közötti korrelációról lenne szó.

Mostanára elérkeztünk oda, hogy bármilyen elektronikus kommunikáció lehallgatható, Bözse ángyom facebookjától kezdve Angela Merkel telefonjáig.

Biztonság szempontjából így az utóbbi időben ismét felértékelődött a papírra rögzített, futárral kézbesített üzenetek szerepe, és ha ez így folytatódik, nem lepne meg a lovasfutárok, vagy a postagalamb-szolgálat visszaállítása.

Persze az is elképzelhető, hogy nagy áttörésnek leszünk szemtanúi a quantumelvű titkosítás terén, és akkor egy ideig megint lehet majd számítani az internetre, elektronikára. De, de, de: itt is van egy gubanc.

Ha igaz, ezen a téren is a kínaiak vezetnek.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Szerbia

Radioaktív anyagot akartak kicsempészni Szerbiából, lehet-e belőle piszkos bomba?

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Radioaktív villámhárító
A radioaktív villámhárító már kiment divatból, de még van belőle szép számmal (Forrás: Prva, Screenshot)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Radioaktív anyagot csempésző férfiakat kaptak el a szerb-horvát határ szerbiai oldalán lévő Bezdánnál, a szerb rendőrség utóbb közölte, hogy három horvát állampolgár van szó, akik villámhárítófejet akartak átcsempészni a határon Horvátország irányába. Az eset még szombaton este történt, de a hír csak kedden szivárgott ki. A jelentések szerint a radioaktív anyag jelenlétét a műszerek mutatták ki a bezdáni átkelőnél, merthogy a villámhárítófej is szivárgott, ezért a határátkelő térségében is nagyobb értékeket mértek. Egyelőre nem tudni, hogy a csempészeknek mi volt a céljuk, így az újságíró fantázia elkezdett „szabadon szárnyalni”.

Sugárzó autó

A műszerek jelzését követően a szerb határőrök egy német rendszámot viselő Audi csomagtartójában, a pótkerék számára fenntartott helyen egy villámhárítófejet találtak, amelyre az ionizáló sugárzást mérő kézi detektor „gerjedt”.

Szerbiai sajtójelentések szerint rögtön kihívták a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének szakértőit, akik megerősítették a radioaktivitás fokozott jelenlétét az autóban

A helyszínre érkező szakemberek állítólag a határállomás dolgozóinál ruhacserét és egészségügyi vizsgálatokat rendeltek el, amelyeket követően az orvosi ellenőrzésen átesett kilenc rendőrt hazaengedték.

Radioaktív villámhárító

Kihelyezett radioaktív villámhárító a szerbiai Borčában (Forrás: )

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy milyen egészségi károsodást szenvedtek a „sugárzó autó” utasai, akiket 30 napos őrizetbe helyeztek.

Ezzel kapcsolatban egy horvát szakértő úgy nyilatkozott az Index.hr hírportálnak, hogy az ő számukra a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy szerencsétlen flótásokról van szó.

Az autóban ülő három horvát férfit veszélyes anyagok szállításának, valamint feldolgozásának és tárolásának a gyanújával őrizetbe vették Szerbiában, ahol ügyükkel a zombori ügyészség foglalkozik.

A Soinfo zombori hírportál értesülései szerint a radioaktív anyag és az azt szállító autó egy napig a bezdáni határátkelő közelében volt, így a környéken megnövekedett a radioaktív anyagok jelenléte a levegőben, ezt más forrás nem erősítette meg.

A villámhárítófejet a szerb hatóságok azóta átadták tárolásra a Szerbiai Nukleáris Létesítmények nevet viselő cégnek, amelynek a közleménye szerint az „objektum már nem jelent veszélyt” a környezetre.

A radioaktív villámhárítók még az ezredfordulót követően is használatban voltak a délszláv térségben, de 15-20 évvel ezelőtt ott is kivonták őket az „égi csapás elleni harcból”, leszerelésük és eltávolításuk az épületek tetejéről vagy azok környékéről azonban sem Szerbiában, sem Horvátországban nem történt meg teljes mértékben.

Korábban úgy vélték, hogy a kobaltot vagy európiumot tartalmazó villámhárítók bevonzzák az „istennyilát”, ami azonban nem állta meg a helyét, mert a villám inkább a magasság miatt csapott bele ezekbe az eszközökbe, és nem a levegőt ionizáló anyag jelenléte miatt.

További problémát jelentett az is, hogy „sikeres találatok” estén a villámcsapás határa az épület környékén megnövekedett a radioaktivitás.

A belgrádi Blic értesülései szerint Szerbiában 66 lakóépületen találhatók radioaktív villámhárítók, a legtöbb a Belgrádhoz közeli Mladenovacban, Novi Pazarban, Pribojban és Paraćinban van, Szabadkán hat, Zomborban pedig négy található belőlük.

Hivatalos közlés szerint Szerbiában 570 ilyen eszköz van, amelyek használatát 2009-ben tiltották be, sajtóértesülések szerint Horvátországba is körülbelül ugyanennyit tartanak nyilván, és ott is be van tiltva.

Mennyire volt veszélyes radioaktivitás?

Egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszélyt jelentetett a megtalált radioaktív anyag, és hogy milyen károsodást okozhatott.

A horvát Nova TV egészen addig ment, hogy akár „piszkos bombát” is lehetett volna belőle készíteni, miközben még a horvát és szerb kollégáknak sem volt könnyű tisztázniuk, hogy a fent említett „szerencsétlen flótások” valójában melyik irányba mentek.

Slavko Dimović, a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének helyettes vezetője a belgrádi Prva TV műsorában végül azzal oszlatta el a bizonytalanságot, hogy a radioaktív anyagot szállító autó utasai kilépésre jelentkeztek a bezdáni átkelőnél, amikor a berendezések jelezni kezdtek.

Radioaktív villámhárítófej

Radioaktív villámhárítófej (Forrás: Screenshot)

Dimović elmondása szerint ötezerszeres kontaktértéket mérteket mértek az autó csomagtartójában, ami 8000 mikrosievertet jelent, és ez egy körömnagyságú európiumalapú forrásból származott, amelyet egy speciális autóval, úgynevezett ólomkonténerbe zárva szállítottak el a helyszínről.

Az igazgató szerint a csempészek azért választották Bezdánt, mert a nagy forgalmú átkelőket a vinčai intézet folyamatosan ellenőrzi.

Dimović szerint ez a sugárzó anyag valójában csak azokat veszélyeztette, akik az autóban tartózkodtak, ennek mértéke attól függ, hogy mennyit tartózkodtak a járműben, ezért a környéken élőknek nem kell semmiféle következményektől tartaniuk.

Dr. Bratislav Trifunović onkológus sebészprofesszor a műsorban elmondta, hogy a radioaktív villámhárítók leginkább akkor veszélyesek, amikor valamilyen okból kidőlnek, vagy a földre esnek, mert akkor megváltozik a sugárzás iránya, amely horizontális lesz, és az egész környéket teríti.

Az orvosprofesszor szerint ezúttal nem lehet halált okozó sugárzásról beszélni, és az egészségi károsodás mértéke pedig attól függ, hogy a csempészek mibe csomagolták, a vinčai intézet illetékese erre úgy reagált, hogy semmiképpen sem lehet szakszerű csomagolásról beszélni.

Piszkos bomba előállításáról ugyanakkor senki sem beszélt, az egyelőre csak az újságírói fantázia szüleményének tekinthető.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Ozempic
Az Ozempic, a cukorbetegség csodaszere, amely étvágycsökkentővé "fejlődött fel", megváltoztatja a vékonyság definícióját – de egyúttal azt is, hogy mi kell tenni azért, hogy slankok legyünk (Forrás: New York Magazine)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Horvátországban elfogyott a gyógyszertárakból az Ozempic gyógyszer, amelyet elsősorban cukorbetegeknek szánnak, de irigylésre méltó eredményeket ér el azoknál is, akik fogyni akarnak. Ezért beindult a gyógyszerturizmus: a horvátok a szomszédos Szlovéniába mennek egy „fogyókúrára” való Ozempic-adagért. Ott állítólag egyelőre nincs hiány, nyilván a bolondéria nem harapózott el annyira, mint Horvátországban.

Az elmebaj genezise

Nincs Ozempic a gyógyszertárakban

Sok ember – és a fél Hollywood – hirtelenjében vékonyabb lett, miután lecserélte régi diétáját egy adag Ozempicre (Forrás: New York Magazine)

Szóval az eredetileg a II-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszer azért fogyott el, mert Horvátországban, bármely szakorvos, szakterületétől függetlenül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert felírhat „fehér receptre”, függetlenül attól, hogy a hozzá forduló betegnek van-e olyan betegsége, amelyre a gyógyszert kiadják neki, vagy sincs.

Egy ilyen recept alapján a beteg megvásárolhatja a szóban forgó gyógyszert a gyógyszertárban, ahol egyhavi adag 150 euróba kerül.

Egy kifejezetten sógor-koma alapon működő országban, mint Horvátország, ahol egy csomó dolgot csak úgy lehet ésszerű időkeretben elintézni, ha az ember ismer valakit, vagy ismer valakit, aki ismer valakit, és így tovább, szinte mindenki beszerezheti a fehér vényt, és minden arra utal, hogy be is szerezte.

Az igazság az, hogy jelenleg hiány van. Információink szerint ebben a hónapban új szállítmánynak kell érkeznie

– mondta Ana Soldo, a Horvát Gyógyszerész Kamara elnöke a zágrábi Jutarnji listnek.

A kollégák megkérdezték néhány ismerősüket gyógyszertárakban – ez a második horvát specialitás, hogy Horvátországban gyakorlatilag semmit sem lehet titokban tartani – akik, megerősítették, hogy a kiadott gyógyszerek legnagyobb részét pontos diagnózis nélküli „fehér receptre” vették fel.

Számunkra egyértelmű, hogy szinte mindenki, aki fehér receptekkel érkezik, fogyáshoz használja a gyógyszert, bár nem regisztrálták rá. Ennek ellenére, a szabályzat szerint kötelesek vagyunk kiadni a gyógyszert

– mondta egy nevenincs ismerős az újságíróknak. Az információt több forrásból is megerősítették azzal, hogy a gyógyszer forgalmazásáról nem vezetnek hivatalos nyilvántartást, így kizárólag saját tapasztalataik alapján szolgáltatnak adatokat.

Az Ozempic azért vált népszerűvé fogyókúrás gyógyszerként, mert eredményesnek bizonyult, és szinte nincs mellékhatása. Az eset szépséghibája, hogy az új „divat” miatt a cukorbetegségben szenvedők gyógyszer nélkül maradnak.

Azért olyan nagy baj nincs

A közvéleményt Dr. Tomas Matić, endokrinológus és diabetológus igyekezett megnyugtatni, mondván, hogy az Ozempic hiánya nem sodor senkit sem veszélybe, mert létezik helyettesítő gyógyszer.

Ozempic

ELHÍZÁSI ARÁNY: Az Egyesült Államok a világ egyik „legkövérebb országa”, de Európa ott liheg a nyomában. (Forrás: WHO)

A helyettesítő gyógyszer, Dr. Matić szerint, ugyanúgy működik, a különbség csak az alkalmazásában van. Az Ozempic esetében a hetente egyszer beadott injekció helyett a másik gyógyszert naponta kell bevenni, tabletta formájában.

Mindazonáltal ez nem a legkedvezőbb megoldás a cukorbetegek számára, mert a helyettesítő gyógyszer esetében a biztosító nem fedezi a gyógyszer teljes költségét, a különbözetet a betegnek kell állniuk.

Csapongó gondolatok

Mint fentebb már mondtam, Horvátország jobbára úgy működik, mint egy nagyobbacska falu, mindenki mindenkit ismer, és nemegyszer féltve őrzött államtitkokról is tudomást szerezhet az ember a csapszékben.

Ozempic után Mi-8

A horvátok most Ukrajnának adják azokat a helikoptereket, amelyeket a kilencvenes években az oroszoktól szereztek be (Forrás: Twitter)

A legutóbbi eset is ilyen, a Večernji list ugyanis exkluzív cikkben számolt be a tételesen Ukrajnának nyújtott katonai segélyről annak apropóján, hogy a horvát légierő kiöregedő 14 darab Mi-8-as ét Horvátország átengedi az ukránoknak. Mellékesen szólva ezt a BALK négy hónappal ezelőtt már megírta!

A titkosított adatok ilyen fajta megszellőztetése szerte a világon nagy botrányt váltott volna ki, de nem Horvátországban. Itt senki a füle botját sem mozdította, pedig a horvát média más esetekben már-már szinte hisztérikusan harap rá mindenféle vélt vagy valós disznóságra.

Nyilván azért nem volt reakció, mert ezeket – az ismétlem: titkosított adatokat – már minden szerkesztőség ismeri, így a kollégák egy része esetleg azon füstölgött, hogy a Večernji „lelőtte” a témát, és így elverte előlük a harmatot.

Viszont az ilyen komoly témákon túl, a horvát valóság nem várt csemegékkel is bőven ellátja a hírlapíró közösséget.

Például, a mi toronyházunkban lakik egy kedves hölgy, aki gyermekkorában elfenekelte az aktuális miniszterelnököt, Andrej Plenkovićot.

A történet értelmében a kis Andrej aranyos, de rendkívül élénk, vállalkozó szellemű gyermek volt, aki azért részesült testi fenyítésben, mert a vidámparkban megszökött tőle.

A hölgyet persze kitörte a frász, hogy lesz az országnak így miniszterelnöke! – ezért, miután a rakoncátlan csemete előkerült, minden idegességét levezette a kicsi Andrej alfelén.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: