Lesz-e ellenzéki összefogás Szerbiában, de minek?

Dragan Đilas bedobta a koalíciós csontot, a többi EU-barát párt rögtön cáfolta, hogy megállapodtak volna

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szerbiának összesen több mint 120 hivatalosan bejegyzett pártja van, a többségéről azonban nem is tudjuk, hogy létezik. A legnagyobb, magukat ellenzékinek tartó pártok többsége EU-párti, Szerbia demokratizálódását és a reformokat sürgeti.

A pártok az egyetemistákkal való együttműködést is szorgalmazták, a fiatalok azonban elhatárolódtak az együttműködéstől, mondván, az ellenzék nagy része már leszerepelt, és nem bíznak bennük.

Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Párt elnöke a hétvégén bejelentette, az EU-barát ellenzéki pártok koalícióban indulnak a közelgő parlamenti választásokon.

Csakhogy – úgy tűnik – éppen bizonyos pártoknak felejtett el szólni erről a döntésről, azok ugyanis sorban cáfolták meg, hogy megállapodás született volna. Jól indul, mondhatnánk, ha nem sejtenénk mögötte szándékos bomlasztást.

Đilas bejelentette, nagykoalíció alakult

Dragan Đilas vasárnap arról beszélt, hogy pártja a következő rendkívüli parlamenti választásokon közös listán indul majd a többi Európa-barát ellenzéki párttal, köztük a Szerbiai Népi Mozgalommal (NPS), a Szabad Polgárok Mozgalmával (PSG), a Szerbia Központtal (SRCE) és az Ökológiai Felkeléssel.

Đilas kiemelte, hogy erről az összefogásról már folytak tárgyalások, és azok folytatódni is fognak. Azt is kijelentette, hogy Európa nem fogadná el és nem ismerné el azokat a választásokat, amelyeket a jelenlegi szerbiai körülmények között tartanának meg. Szerinte ez jelentős tényező, és egyfajta nyomást helyez a hatalomra.

Az ellenzék többsége cáfol

Az említett pártok közül viszont egyedül a SRCE vezetője, Zdravko Ponoš erősítette meg, hogy része lesz ennek az Európa-párti frontnak. Az NPS és az Ökológiai Felkelés vezetői ugyanakkor azt mondják, hogy Đilas bejelentése előtt nem egyeztettek velük.

Zdravko Ponoš, a SRCE elnöke megerősítette, hogy a következő választásokon lesz egy Európa-párti blokk és a SRCE biztosan része lesz ennek. Szerinte nem kötelező ehhez csatlakozni, akik viszont csatlakoznak, azoknak bizonyítaniuk kell, hogy valóban európai értékeket képviselnek.

Az ellenzéki tömb már több alkalommal egy asztalhoz ült. Április 22-én a Miroslav Aleksić meghívásának több párt is eleget tett, a Szabadság és Igazságosság, a Szabad Polgárok Mozgalma, a Zöld Baloldal és SRCE mellett jelen volt a Szerbiai Néppárt székházában az Ökológiai Felkelés, a Szociáldemokrata Párt, a Szerbia Decentralizációjáért Mozgalom és a Szerbia Új Arca képviselője is.

Az Ökológiai Felkelés elnöke, Aleksandar Jovanović Ćuta szintén azt nyilatkozta a Nova portálnak, hogy semmilyen koalícióról nem született megállapodás, tehát Dragan Đilasszal sem.

Kiemelte, ők most nem ezzel foglalkoznak, hanem azzal, hogy ne maradjon az ország víz nélkül.

„Egyáltalán nem gondolkodunk koalíciókban. Szerbia szomjan maradt, miközben Önök azon vitatkoznak, ki kivel lép koalícióra. Ez minket nem érdekel. Erről akkor beszélünk majd, amikor kiírják a választásokat” – fogalmazott Jovanović.

Kapcsolódó cikk

A szerbiai egyetemi hallgatók nem tárgyalnak az ellenzékkel (sem)

Megjegyzendő, hogy Dragan Đilas nem sorolta a Zöld–Baloldali Frontot (ZLF) azok közé az Európa-barát pártok közé, amelyekkel az SSP koalícióban indulna a rendkívüli parlamenti választásokon.

A ZLF társelnöke, Radomir Lazović nem kívánta kommentálni Đilas kijelentését. A párt korábban bejelentette, hogy a jövőbeni parlamenti választásokon a diáklistát támogatja.

A Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) elnöke, Pavle Grbović a Danasnak azt mondta, hogy pártja álláspontja már egy éve változatlan. Ők egy minél szélesebb Európa-párti front létrehozását támogatják.

Aleksić cáfolta és rögtön kicsit kritizálta is Đilast

A Szerbiai Néppárt elnöke, Miroslav Aleksić a Nova portálnak beszélt arról, hogy a nagy összefogásról pártjukkal nem folyt sem tárgyalás, és megállapodás sem történt. Szerinte az eddigi találkozók széleskörűek voltak és azokon ilyen döntés nem született.

Aleksić rögtön kritikával is illette Đilast, mondván üdvözlendő, hogy most indulni akar a választásokon, mert korábban több választást is bojkottált, miközben az ellenzéki pártok feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat.

„Úgy tűnik, hogy manapság Szerbiából és a régióból minden bűnözőt bevetnek azok ellen, akik egy normális országot és igazságosságot akarnak!” – jelentette ki Miroslav Aleksic a Szerbiai Népi Mozgalom vezetője (Forrás: X platform, NPS)

Hozzátette, hogy pártja üdvözöl minden együttműködést, de megállapodás nem született, az ő álláspontjuk pedig az, hogy aktívan részt vesznek a következő választásokon minden szinten.

Aleksić egyébként hozzátette, hogy szerinte a hatalmat csak akkor lehetne eredményesen megdönteni, ha minden ellenzéki szereplő együtt indulna a választáson.

Megjegyezte még, hogy a tárgyalások folytatódnak, és hiszi, hogy a következő időszakban formálissá is válik az Európa-párti pártok blokkja, amelyeknek nagyon hasonló álláspontjuk van a legfontosabb kérdésekben, például a korrupció elleni harcban, az igazságszolgáltatás reformjában, az életszínvonal növelésének módjában, valamint egy sokkal jobb oktatási és egészségügyi rendszer kialakításában.

A Demokrata Párt teljesen mást gondol az összefogásról

A Demokrata Párt elnöke, Srđan Milivojević kedden, immár sokadszor arra szólította fel az Európa-párti polgárokat, pártokat, mozgalmakat, szervezeteket és közéleti személyiségeket, hogy támogassák a diákok választási listáját, hangsúlyozva, hogy a külön politikai ajánlatok létrehozása „gyengíti a referendumhangulatot, és segíti Aleksandar Vučić túlélését”.

Hozzátette, hogy a Demokrata Párt nem saját mandátumokat vagy politikai hasznot keres, hanem azt, amiért létrejött: a szabadságot, valamint egy demokratikus és európai Szerbiát.

„Egy ilyen Szerbiához ma csak úgy lehet eljutni, ha megőrizzük a diáklista körül kialakult széles társadalmi többséget” – értékelte Milivojević.

Az EU-értékeket képviselő pártok közös céljai

Az EU-barát ellenzéki pártok egyébként sok mindenben egyetértenek: szabad választásokat sürgetnek, a jogállamiság, a korrupció elleni harc és az intézmények normalizálása is elsődleges céljaik között szerepelnek.

Kapcsolódó cikk

Ébredezik-e a szerbiai ellenzék, szeptember 1-én tüntetést tartanak?

Fontosnak tartják az életszínvonal javítását is, valamint egy jelentősen jobb oktatási és egészségügyi rendszer kiépítését sürgetik. Az Európa-barát pártok már régóta együttműködnek, formálisan azóta, hogy az Európai Parlament missziója Szerbiába érkezett, és az Európai Mozgalom égisze alatt összegyűltek.

Hogy a végén sikerül-e megállapodniuk és valóban együtt indulnak-e majd a választásokon nagyban attól függ, hogy a sok dudás megfér-e majd egy csárdában, mert előbb-utóbb kell majd egy listavezető, akinek megválasztása még rengeteg feszültséget hozhat.

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen széleskörű összefogás szinte lehetetlen Szerbiában, akármennyire is szeretné azt az ellenzék és a választópolgár is.

Annak valószínűsége pedig nagyon kicsi, hogy meghallgatják a Demokrata Párt elnökét és visszalépnek, nyilvánosan támogatva az egyetemistákat, pedig Milivojevićnek valószínűleg igaza van…