BALKÁNI ABSZURD: Előfordulhat, hogy a Belgrád jelképének számító szobor nem szerb, hanem albán férfit ábrázol

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

A Balkánon szembe jön az abszurd, nem kell sokat keresgélni. Tavaly október 10-én emelték le talapzatáról a legismertebb belgrádi lakost, hogy Zoran Kuzmanović szobrász szendrői (Smederevo) műhelyébe vigyék, ahol számos műtétet hajtottak végre rajta. A 92 éves “bronzférfi” nem kevesebb mint 30 sebet kapott az idők folyamán, a legtöbbet a második világháború idején. A “Győztest” eredetileg a törökök balkáni kiűzésének emlékére akarták felállítani a szerb fővárosban, végül mégis a Szaloniki-front áttörésének évfordulóján leplezték le. A ma már Belgrád szimbólumának tekinthető szobrot egy horvát művész készítette, a szobor állítólag albán férfit mintáz, aki éppen Ausztria felé néz.

A képeslapok hőse

Belgrádban ezrek mentek ki a Kalemegdánra, hogy szemtanúi legyenek a “Győztes” visszatérésének.

A szobrot tavaly októberben 10-én emelték le a talapzatáról és szállították el gyógykezelése egy szerb művész szendrői “szanatóriumába”, ahonnan négy hónap után tért vissza teljesen gyógyultan.

A “Győztest” ma, 125 nap után visszatért arra a helyre, ahol 91 évig ‘őrizte’ városunkat. Ez történelmi nap Belgrád számára, hiszen mindenki tudja, hogy nincs olyan képeslap Belgrádról, amelyen a “Győztes” ne tűnne fel. Belgrád számára nagyon fontos, hogy a helyreállítás sikeresen befejeződött

– jelentette ki Goran Vesić, belgrádi alpolgármester, a Szerbiai Haladó Párt belgrádi helytartója.

A belgrádi alpolgármester a sikeres munka elvégzéshez gratulált a Belgrádi Műemlékvédelmi Intézetnek, Zoran Kuzmanović szobrászművésznek és a munkálatokat irányító cégnek.

A “Győztes” a felújítás után “egyenes derékkal” őrizheti tovább a belgrádiak álmát és békéjét, mert a talapzatot is helyreállították, miután a történelem viharaiban kimozdult a helyéből, és ezért a szobor 30 centire megdőlt.

EZT OLVASTAD?  KISEBBSÉGI LÉT: A VMSZ a protest szerepkörtől a haladókkal kompatibilis pártig

Egyes jelentések szerint viszont a szobor mégiscsak “megdőlt állapotban” maradt, mert veszélyesebb lett volna a beavatkozás, mint a jelenlegi állapot “konzerválása”.

Forrás: Radio Slobodna Evropa

Az eredeti tervek

A szobrot nem a mostani helyére tervezték, és felállításának körülményei is sok tekintetben megváltoztak az eredeti elképzelésekhez képest.

Eredetileg az I. Balkán-háborúban, a törökök fölött aratott győzelem emlékére készült volna, mégis a Szaloniki front áttörésének tizedik évfordulóján állították fel.

A bolgár-szerb-görög-motenenegrói erők 1912 végén és 1913 elején, vagyis az I. Balkán-háború során óriási csapást mértek az Oszmán Birodalomra.

A törökök elveszítették európai területüknek 83%-át, európai lakosságuknak pedig 63%-át.

Ljubomior Davidović Belgrád akkori polgármestere a város elöljáróival egyetértésben úgy döntött, hogy a dicső eseménynek emlékművet állítanak.

Az emlékművet a Terazijera képzelték el, ami a mostani Moszkva Szálló környékét jelenti, mégpedig egy szökőkút közepén, amelyet négy nagy oroszlán tartott volna.

A “Győztest” egy oszlop tetejére álmodták, amely öt gyűrűből állt volna össze. Az öt gyűrű a török uralom öt évszázadát szimbolizálta volna.

Az emlékmű elkészítésével a horvát származású Ivan Meštrović szobrászművészt bízták meg, aki azonnal munkának is látott.



A meztelenség ára

A felkért horvát szobrászművész a monumentális emlékmű elkészítésére kapott megbízást követően Belgrádba költöztette át a műhelyét.

Ivan Meštrović rövid idő alatt elkészítette a főalaknak számító “Győztes” és az oroszlánfejek öntőformáját, amelyeket Csehországba küldött.

EZT OLVASTAD?  NEMZETI HŐS: A szerb szegény legény, aki előtt leborult a világ

Az I. világháború miatt azonban kiürültek a pénzalapok, a horvát mester pedig ingyen nem volt hajlandó dolgozni.

Más források szerint Meštrović az osztrák, magyar és német okkupáció miatt kényszerült távozásra Belgrádból.

Az első világháború után ismét felmerült az ötlet, hogy felállítsák az emlékművet, de csak a “Győztes” és az oroszlánfejek kiöntésére maradt pénzt, ráadásul a horvát szobrászművész vitába is keveredett a szerb fővárossal.

Eközben a “Győztes” a belgrádi vízművek egyik raktárában hevert.

Mit mondjak? Ha a belgrádi vezetés a Terazijén akarja felállítani a szobrot, hát tegye. Ha jobb helyet talál neki, akkor állítsa fel ott – bár én nem értem, hogy miért ne kerülhetne az eredetileg tervezett helyre. De végső soron ott is maradhat, ahol van, a raktárban

– írta annak idején a horvát művész.

Egyes források szerint miután a szökőkút és a többi rekvizitum nélkül különösen feltűnő lett volna a férfialak meztelensége, és ez zavarta volna a belgrádi hölgyeket. A szobrot ezért száműzték a várkertbe, vagyis a Kalemegdánra.

A szobornak albán orra van

A “Győztes” felállítására új apropót kellett találni, így esett a választás a Szaloniki front áttörésének tizedik évfordulójára, vagyis 1928. október 7-re.

A szobor felállítását ezáltal nem egy, hanem azonnal két győzelemmel lehetett összefüggésbe hozni.

Hogy a választás nem volt véletlen, ez azzal is magyarázható, hogy egyesek szerint a “Győztes” nem Isztambul, hanem Ausztria felé néz.

A tudatos szerb hazafiak azóta összeeszkábáltak maguknak egy összeesküvés elméleteit is, amely szerint a “Győztes” alakja nem szerb, hanem éppenséggel albán férfit ábrázol, a horvát szobrászművész ugyanis ezzel akarta megalázni a szerbeket.

EZT OLVASTAD?  SZERB RABLÓ-PANDÚR: A szerb elnök börtönbe vonul, ha elveszíti az ellene indított pert

Az elmélet azon alapul, hogy olyan orrformájuk csak az albánoknak van, mint amilyennel Ivan Meštrović a “Győztest” megformázta.

Ennél szembetűnőbb bizonyítéknak tekintik az összeesküvés elmélet hívei, hogy a “Győztes” haját hátul albán fez, vagyis egy karimátlan fejfedő takarja.

A jelek szerint azonban a belgrádiak jó részét már nem érdeklik az ilyen apróságok.

Ezért fordulhat elő, hogy egy olyan szobor a szerb főváros szimbóluma, amelyet egy híres horvát szobrász készített, aki ráadásul a “Győztes” fejébe a gyanú szerint albán sapkát nyomott.

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!