Connect with us

Horvátország

FORDULAT: Nyerhet-e parlamenti választásokat is a baloldal Horvátországban?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bernardic milanovic
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Zoran Milanović győzelme után felvetődik a kérdés, hogy mi várható a horvátországi parlamenti választásokon, amelyeket szintén idén tartanak. Az elnökválasztáson aratott baloldali siker előrevetítheti, hogy mi történhet a parlamenti választásokon. A Davor Bernardić által vezetett Szociáldemokrata Párt megerősödve jött ki az elnökválasztási küzdelemből, de vajon felnőtt-e a szociáldemokrata pártelnök a feladathoz, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Andrej Plenković helyébe lépjen?

Egység és kétség

Zoran újonnan megválasztott horvát államfő és Davor Bernardić szociáldemokrata pártelnök viszonya sohasem volt felhőtlen.

Bernardić a párton belüli ellenzék vezérének számított, amikor Milanović volt a szociáldemokraták elnöke. Azt a szégyent is megérnte, hogy Milanović törölte őt a zágrábi polgármesterjelöltek listájáról.

Milanović távozását követően Bernardić azzal vádolta meg elődjét, hogy elhanyagolta a párt működtetését, passzivitásba süllyesztette a tagságot, nem fejlesztette a párt „vezetői kapacitásait”, nem teljesítette az ígéreteket és nem hajtotta végre a szükséges reformokat.

Ebben az időszakban az is előfordult, hogy Milanović hívei a parlamentben nem támogatták Bernardić javaslatait, és ellenzékiként inkább szavaztak a kormányra, mint saját pártjuk vezetőjére.

Milanović és Bernardić saját pártjában a másik megbuktatására, befeketítésére, lekicsinylésére, sértegetésére és megvádolására törekedett, a nagy cél érdekében azonban összefogtak.

Pontosabban fogalmazva: Bernardić beállt Milanović mögé.

A sírós pártelnök

Bernardić az elnökválasztási kampányban félretette a korábbi ellentéteket vagy sérelmeket, és erőteljesen kiállt az általa korábban keményen bírált Milanović mögött.

Munkatársai szerint Bernardić ezzel a viselkedésével egyesítette a Szociáldemokrata Pártot, amelyben még azok is Milanović győzelméért dolgoztak, akik nem kedvelték a volt miniszterelnököt.

Bernardić elsírta magát, amikor biztossá vált Milanović győzelme az elnökválasztáson, és sírt az uniós választások eredményhirdetését követően is, amikor kiderült, hogy a Szociáldemokrata Párt ugyanannyi mandátumot szerzett, mint jobboldali vetélytársa.

A szociáldemokrata pártelnök örömében elsírja magát, és még olyankor is könnyek szöknek a szemébe, amikor mások sikerének örül.

A szociáldemokrata pártelnök szemébe még olyankor is könnyek szöknek, amikor mások sikerének örül.

Bernardić korábbi bírálói azonban azt elismerik, hogy a „sírós” pártelnöknek jelenleg nincs igazi ellenzéke a Szociáldemokrata Párton belül, és most ilyesmire nincs is szükség.

Ugyanakkor Andrej Plenković kudarcot vallott a párttagság egyben tartásában, hiszen az elnökválasztás első fordulójában két komoly jobboldali jelölt indult, ami igencsak megosztotta a Horvát Demokrata Közösség szavazótáborát.

Ez kétségességessé teheti a jobboldal győzelmét a parlamenti választásokon.

A karizma hiánya

Egyes előrejelzések szerint már az év első felében – vagyis a soros uniós elnöki tisztség lejárása előtt – parlamenti választásokat tartanak Horvátországban, ami a „lendületben lévő” baloldalnak kedvezhet.

A Horvát Demokrata Közösségnek ezért jobban megfelelne, ha a parlamenti választásokat csak ősszel tartanák, amikorra a jobboldalon már kihevernék „a mostani vereség fáradalmait”.

A baloldalon a legnagyobb probléma az, hogy egyelőre kevés szavazó gondolja valóban úgy, hogy Davor Bernardić sikeres miniszterelnök lehet, és komoly esélyekkel indulhat a jelenlegi miniszterelnök, Andrej Plenković ellenében.

Ezért a szociáldemokraták számára a legfontosabb feladat Davor Bernardić felépítése és vezetői képességeinek hangsúlyozása.

Az új út

A szociáldemokraták vezetője legutóbbi beszédében röviden már összefoglalta, hogy pártja milyen „csapásvonalak” mentén kíván haladni.

– Látom az egységet és az erőt, ezért büszke vagyok és szerencsésnek érzem magam, hogy ehhez a nagy és fontos családhoz tartozom, amely a haladás, az egység, a szolidaritás és az ember szolgálatában áll. Ezek a mi értékeink, amelyekben hiszünk.

Bernardić szerint az elnökválasztások alkalmával a választók „új utat” jelöltek ki, és a szociáldemokraták képesek arra, hogy átugorják az ezen az úton jelentkező akadályokat.

– Mi új politikát alkotunk, a bátorság, az őszinteség és a bizalom politikáját, és azért sikerült győznünk, mert az emberek hittek nekünk, és támogattak bennünket. Ezt folytatjuk a végső győzelemig, hogy az embereknek jobb és igazságosabb életet biztosítsunk, mert Horvátországnak büszke országgá és sikeres közösségé kell válnia. Mi ezt elérjük, mert egyesültünk az értékeink mentén

– mondta a szociáldemokrata vezető az elnökválasztási győzelmet követően.

Bernardić hangsúlyozta, hogy a szavazóknak sikerült legyőzniük a változásoktól való félelmet, a Szociáldemokrata Párt pedig ismételten arról ismerhető fel, hogy képviseli őket.

Kéz a kézben

Más vélemények szerint az újév környékén elnökké választott Zoran Milanovićnak nem felel meg, hogy a Szociáldemokrata Párt Bernardić vezetésével megnyeri a parlamenti választásokat, mert Horvátországban eddig egyetlen elnököt sem választottak újra, amikor párttársai voltak kormányon.

Kérdés, hogy Milanović érez-e „politikai hálát” Bernardić iránt?

Matematikai értelemben kisebb hiba csúszott ebbe a számításba, miután az elnököt öt éves időszakra választották, a kormány viszont csak négy évre kap megbízást. Ezért Milanović elnöksége alatt jó esetben is lesz még egy parlamenti választás.

A lényeg azonban az, ha a Szociáldemokrata Pártban évekig nem sikerült megteremteni az egységet Milanović és Bernardić híveinek belharcai miatt, ez azonban már a múlté.

Bernardić az elnökválasztási kampány során megtette a magáét, és most Milanovićon a sor, hogy „revansot adjon”, vagyis rávegye híveit arra, hogy most semmiképpen se Plenkovićra, hanem Bernardićra szavazzanak.

Kérdés, hogy Milanović érez-e „politikai hálát” Bernardić iránt?



Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, , Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava