Bosznia
A 111. ÉVFORDULÓ: Az Osztrák-Magyar Monarchia az oka a jelenlegi boszniai helyzetnek(?)
Október 6-a egy olyan évforduló, amely a Balkánon kevés ember számára mond valamit, de ha mond is, akkor sem Arad miatt. A bosnyákok közül néhányan még emlékeznek egy olyan történelmi eseményre, amely 111 évvel ezelőtt éppen ezen a napon történt. Egy bosnyák professzor-doktor szerint ezzel a dátummal vette kezdetét a bosnyák nép romlása, amely a mai napig tart. Prof. dr. Enver Imamović egyúttal rossz néven vette, hogy a pravoszlávok és a katolikusok száz évvel ezelőtt lemondtak “bosnyák mivoltukról”. Imamović tézisét a szarajevói Avaznak fejtette ki.
A dekrétum
A bosnyákok október 6-án nem az aradi vértanúkra emlékeznek, hanem egy fél évszázaddal későbbi eseményre, amelynek a következményei egy bosnyák történészprofesszor szerint a mai napig éreztetik a hatásukat.
A Osztrák- Magyar Monarchia 1908. október 6-án dekrétummal csatolta magához Bosznia- Hercegovinát.
A szarajevói történész szerint az esemény 1878-as berlini kongresszus folytatása volt, amelyet követően az Oszmán Birodalom ugyan megtarthatta Bosznia- Hercegovinát, ám már akkor megkezdődött az ország megszállása az Osztrák- Magyar Monarchia részéről.
Prof. dr. Enver Imamović a szarajevói Avazban úgy vélte, hogy az Oszmán Birodalomtól 111 évvel ezelőtt történt elcsatolás sorsdöntő pillanat volt Bosznia- Hercegovina történelmében, amely a 419 éves török uralom végét jelentette.
– Sokak, főleg a muszlimok számára, ez váratlan pillanat volt, ami váltást hozott a két kultúra és két civilizáció között. A boszniai muszlimok mindaddig bizonyos előnyjogokat élveztek a szultánnál, ám 1878-at, majd az elcsatolást követően a helyzet teljesen megváltozott
– mondta Imamović.
A bosnyák professzor szerint az Oszmán Birodalomhoz tartozó Bosznia- Hercegovina “állam volt az államban”, miután a Berlini Kongresszuson az Osztrák- Magyar Monarchia több kötelezettséget vállalt, mindenekelőtt az ország iparosítása terén.
Anton von Werner festménye a berlini kongresszusról, a kép középvonalában id. gróf Andrássy Gyula, Otto von Bismarck és Pjotr Suvalov gróf találkozója, a kép bal szélén gróf Károlyi Alajos, mellette Alexander Gorchakov és Benjamin Disraeli beszélgetése
Tudati változás
Imamović úgy vélte, hogy a Berlini Kongresszust követően Bosznia- Hercegovina pravoszláv és katolikus polgárai egyre inkább kivetkőztek bosnyák mivoltukból, és a “nemzeti projektekből származó feladataik végrehajtása során” mind gyakrabban vallották magukat szerbeknek és horvátoknak.
– Nem volt élő ember, aki úgy gondolta – de a törökök és az Osztrák- Magyar Monarchia, sem hitt abban – hogy a bosnyákok (értsd: boszniai muszlimok) ellenállást tanúsítanak. Az Osztrák- Magyar Monarchia kezdetben 70 ezer katonát küldött Bosznia- Hercegovinába, de az ország megszállásához végül 300 ezer katonára volt szükség. Bosznia- Hercegovina megszállását követően a szerbek és a horvátok az Osztrák- Magyar Monarchia oldalán álltak, vagy közel voltak ehhez, miközben a bosnyákok/muszlimok elhatárolódtak az új hatalomtól
– fejtegette a bosnyák professzor, aki szerint az elcsatolás az akkori nagyhatalmaknak kedvezett.
Imamović ezt azzal toldotta meg, hogy a boszniai pravoszláv polgárokon keresztül Szerbia, illetve Oroszország igyekezett érvényesíteni az érdekeit, a katolikuson keresztül pedig Horvátország.
Az utóbbi akkor ugyan még független állam sem volt, nemhogy nagyhatalom, de ez most ne zavarjon senkit.
Támasz nélkül maradtak
Imamović felrótta az Osztrák- Magyar Monarchiának, hogy megszüntette a bosnyák nyelvet, és az “oroszok diktátuma alapján” bevezette a cirill írásmód használatát.
– Egy ilyen jellegű kapitulációt követően a bosnyákok/muszlimok nem találták fel magukat. A földek 80%-át ők birtokolták, de jött a hírhedt agrárreform, amellyel elvették tőlük a földeket. Ez tömeges kivándorláshoz vezetett, körülbelül 250 ezer távozott Törökországba, az Osztrák- Magyar Monarchia azonban eltitkolta az adatokat arról, hogy hányan mentek el.
Prof. dr. Enver Imamović ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a szarajevói Avaznak, hogy azok a bosnyákok/muszlimok, akik maradtak, nem járatták iskolába a gyerekeiket.
Imamović szerint a helyzetet csak súlyosbította, hogy a Szarajevót 1878. augusztus 19-én elfoglaló Josip Filipović leölette vagy táborokba küldte a bosnyák értelmiséget.
– Mindez súlyos csapást jelentett egy népnek, amely ennek a következményeit még ma is érzi, mert a bosnyákok/muszlimok politikai támasz nélkül maradtak, ami lemaradást és háborúkat idézett elő.
Mindezt alig lehet másképp értelmezni, minthogy a bosnyákokat/muszlimokat minden rossz az Osztrák- Magyar Monarchia miatt érte, és éri még ma is.
Ezek után felvetődik a kérdés, hogy a bosznia-hercegovinai muszlimok valójában az Európai- Unóba vágynak-e, vagy inkább Törökországba, amelynek jelenlegi szultánja mostanában gyakran portyázik a Balkánon.
Forrás, fotók: Avaz
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is