BIZOTTSÁGI POSZTOK: A szerbek örülnek Trócsányinak, a szlovénok viszont elégedetlenek

A szlovénokat nagyon érdekelte a bővítési biztosi poszt, ugyanakkor a horvátokról terjedt el, hogy ők kapják meg a Balkán szempontjából különösen fontos “uniós tárcát”. A befutó mégis a magyar jelölt lett, így a délszláv országoknak és népeknek nem maguk között kell lerendezniük a bővítést. Bizonyos értelemben ez salamoni döntés, ami miatt a szlovénok sértve érzik magukat.

Rémhírek

Az uniós bizottság névsorának közzététele előtt mindenféle lehetetlen kombinációk kerengtek a neten. Többen javasolták, hogy Magyarország kapja meg a humanitárius biztosi posztot, a görögök a közös védelmi tárcát, a cseheknek pedig jussanak a tengerhalászati kérdések.

Ilyen formában szerencsére egyik poszt sem jött létre.

Ez azt is jelzi, hogy az Európai Bizottság új elnöke nem kívánt nosztalgiázni, és nem alakította meg a közös európai védelmi minisztériumot, mint ahogy humanitárius biztosi hivatal sem nyílik.

Bár lehet, hogy az egyikre, vagy a másikra, vagy éppen mind a kettőre szükség lenne.

– Néhány nappal ezelőtt aztán elterjedt a hír a Balkánon, hogy a bővítési és szomszédsági biztost Horvátország adja. Ez majdnem olyan lett volt, mintha a csehekre bízták volna az óceánok védelmének kérdését.

A felvetés azért volt mégis hihető, mert a horvát jelölt az utóbbi időben többször elnyilatkozta magát a balkáni bővítés kérdésében.

Dubravka Šuica május 7-én például Bródban, régi magyar nevén Nagyréven, kijelentette, hogy a Zágrábban kormányzó Horvát Demokrata Közösség nem ellenzi Szerbia és Bosznia- Hercegovina belépését az Európai Unióba, de irreálisnak tartotta, hogy ez 2025 előtt megtörténjen.

Ennek tudatában nem lett volna bölcs döntés a bővítési biztosi posztot a horvátoknak adni, mert a horvát biztos nem azon dolgozott volna, hogy legyen bővítés, hanem inkább azon, hogy ne legyen.

Ráadásul a horvát szomszédsági politika még mindig magán viseli a kilencvenes évek nyomait. Akárcsak a szerbiai.

A salamoni döntés

Kevés olyan kérdés van, amelyet a balkáni népek egymás között megoldottak kisebb-nagyobb pofozkodás nélkül. Most sem nagyon megy.

Ezért aligha lehet vitás, hogy kívülről kell hozni valakit, aki nem keveri még jobban össze a szálakat. Richard Holbrooke nyugodjon békében!

A jelek szerint Ursula von der Leyen úgy látta, hogy Magyarország céljai megegyeznek a bizottság elképzeléseivel a Nyugat- Balkán uniós integrációját illetően.

– Úgy gondolom, Magyarország az az ország, amely pontosan ennek megfelelően fog együttműködni.

Ettől kezdve már szinte biztosnak vehető, hogy Trócsányi László lesz a bővítési és szomszédsági biztos.

Szerbiában örülnek

A szerb kormányközeli sajtó örül Trócsányi jelölésének. Illetve annak, hogy Magyarország kapta meg a posztot.

A Tanjug hírügynökség arra emlékeztetett, hogy Magyarország – ahonnan Trócsányi érkezik – több alkalommal azt üzente: Szerbia megérdemli, hogy 2025-nél sokkal előbb az Európai Unió tagja legyen.

A szerb hírügynökség arról sem feledkezett meg, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrégiben a bledi stratégai fórumon ismételten sürgette, hogy nyissanak meg minden csatlakozási fejezetet Szerbiával.

Szijjártó hozzátette:

– A távozó Európai Bizottság nagy hibát követett el, amikor a bővítéssel kapcsolatban kijelentette, hogy 2025-ig nem kerül sor újabb bővítésre az Európai Unió esetében.

A jobboldali Večernje Novosti a Trócsányi László jelöléséről szóló tudósítását azzal fejelte meg, hogy a magyar jelöltet bízták meg a bővítéssel, így lemaradt a tisztségről a horvát jelölt, aki fékezte volna Szerbia csatlakozását.

Megnyíltak a perspektívák

Jadranka Joksimović, szerb európai integrációs miniszter Trócsányi jelölésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy jó hírek érkeztek Brüsszelből.

Joksimović szerint Szerbia számára fontos, hogy Trócsányi László személyében a bővítési biztos Magyarországból érkezik. Szavai szerint Magyarország folyamatosan, és igen hangosan támogatja a bővítés politikáját, és leghangosabb szószólója Szerbia gyors előre lépésének az európai úton.

Az integrációs miniszter úgy értékelte, hogy már évek óta igencsak szkeptikus retorika hallható Brüsszelben a bővítési politikával kapcsolatban, de ha a magyar jelölt átmegy, akkor a hangnem pozitívra válthat.

– Javasolt összetételében a bizottság új impulzust ad a bővítésnek, és serkenti annak újraéledését

– mondta Joksimović.

A szerb politikus annak is örült, hogy Ursula von der Leyen első beszédében elhangzottak szerint a bővítési politika fontos kérdés marad, ami azt jelenti, hogy a Nyugat- Balkán számára megnyíltak a perspektívák.

Európa jövője

Európa jövője horvát kezekbe került.

Dubravka Šuica horvát jelölt lesz az Európai Bizottság egyik alelnöke, valamint betölti a demokráciáért és a demográfiáért felelős biztosi posztot.

Ebben a minőségében Európai Bizottság egy fontos feladattal bízza meg.

– Neki kell megszerveznie az Európa jövőjéről szóló konferenciát, amely feltárhatja, hogy milyen Európát szeretnének a kontinens polgárai.

A konferencia 2020-ban kezdődik és két évig tart. Ezen a fórumon keresztül folyhat az európai polgárok, a civil társadalom és az európai intézményrendszer kapcsolattartása azzal a céllal, hogy az európaiak kifejezzék milyen uniót szeretnének, és azt miként kellene irányítani.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint ez egy fantasztikus terület, amely felöleli a munka és a család közötti összhang megteremtését, valamint a munkaerő elöregedésének kérdését.

– Ezen a téren sokat tehetünk

– fűzte hozzá von der Leyen, aki szerint vannak városok és régiók, amelyek sikeres példát mutatnak ennek a folyamatnak a megfordításában és a demográfiai visszaesés megállításában.

Plenkovićnak vannak zsetonjai

Andrej Plenković, horvát miniszterelnök Šuica jelölésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Horvátország ezzel is európai szinten erősítheti a “demokrácia tematikáját”.

Plenković azt is elárulta, hogy a jelölést hosszas előkészítés előzte meg, vagyis a poszt megszerzése nem a véletlen műve volt, és nem is egy pillanatnyi döntés következménye.

– Ez a jelölés azoknak a megbeszéléseknek a gyümölcse, amelyet az új bizottsági elnökkel folytattunk, Horvátország, mindenekelőtt pedig a horvát kormány kérésére arról, hogy az Európai Unió történelmében először a bizottság összetételében egy sok ország számára kulcsfontosságú és életbevágó jelentőségű kérdésnek jusson poszt, ez pedig a demográfia kérdése.

A horvát miniszterelnök szerint az új bizottsági elnök két kézzel kapott az ötlet után.

Maga Šuica – aki nem mellékesen szólva kitűnően beszél németül – úgy nyilatkozott, hogy alelnöki kinevezése nagy elismerés a horvát politika számára.

Egy zágrábi kommentár szerint mindez azt jelzi, hogy a horvát miniszterelnöknek “van hitele” az új bizottsági elnöknél, vagyis még vannak zsetonjai.

A szlovénok elégedetlenek

A szlovénok elégedetlenek, amiért a horvátok és a többiek jobban jártak.

A szlovén közszolgálati rádió kommentárja szerint minden szomszédos ország jobb tárcákat kapott az új európai bizottságban, mint Szlovénia, ráadásul a horvát biztos alelnöki poszthoz is jutott.

Milan Brglez, volt szlovén parlamenti elnök, uniós parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Horvátország annak ellenére megkapta a demokrácia és demográfiai posztot, hogy a demokrácia helyzete Horvátországban folyamatosan romlik.

– A szlovén közvélemény egy része kimondottan azért elégedetlen, mert nem szlovén lesz a bővítési és szomszédsági biztos. A posztra a szlovénok azért tartottak igényt, mert jól ismerik a Nyugat- Balkánt, ahol jelentős befolyással is rendelkeznek.

A Moszkvában tartózkodó Marjan Šarec szlovén miniszterelnök viszont azt üzente haza, hogy jó poszt a válságkezelés, mert viszonylag nagy költségvetéssel rendelkezik, ezt viszont ellenzéki körökben nem nagyon hiszik el.

A Balkán mindig is ilyen volt. Az ott élő népek sem együtt, sem külön nem érezték és érzik jól magukat. Leginkább azonban akkor vannak rosszul, ha a másik egy kicsit jobban jár.

Ezért az új bővítési és szomszédsági biztosnak komoly diplomáciai érzékre lesz szüksége ahhoz, hogy jó irányba terelje a dolgokat a Balkánon.

Mert rossz irányba mennek maguktól is.