PUSHBACK-POLITIKA: A migránsokat Horvátországban megverik, ugye?

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

A svájci közszolgálati televízió (SRF) az utóbbi időben két alkalommal is foglalkozott azzal, hogy a migránsokat Horvátországban megverik, majd a zöld határon keresztül “ipari módon” visszaküldik Bosznia-Hercegovinába. Ez az úgynevezett “pushback-politika”. A svájci televízió ugyanakkor felvetette azt is, hogy Svájc a horvát gyakorlat haszonélvezője, hiszen az alpesi országban idén csökkent a menedékkérők száma. A horvát elnök ugyanakkor azt firtatja, hogy mit tenne a svájci határvédelem, ha a migránsok ezrével kísérelnék meg az ottani határok illegális átlépését.

Az alaphelyzet

A svájci közszolgálati televízió a napokban tíz perces riportot közölt arról, hogy a horvát rendőrök miként bánnak a migránsokkal.

Megemlítette azonban a svájci kormányzat felelősségét is, Svájc ugyanis a schengeni övezet tagjaként és a Dublini Jegyzőkönyv aláírójaként hasznot húz abból, hogy a horvát hatóságok a kitoloncolás erőszakos módját alkalmazzák a migránsokkal szemben.

A tíz perces beszámolót Nicole Vögele és Georg Häuser készítette.

Vöegle korábban már készített egy hasonló tartalmú tudósítást, amelyben azt bizonyította be, hogy a horvát rendőrök törvényellenesen küldik vissza a migránsokat a zöld határon keresztül Bosznia-Hercegovinába.

Häuser pedig azt az interjút készítette, amelyben az elnökasszony állítólag beismerte a pushback-politika alkalmazását, amivel Horvátország megszegi a nemzetközi konvenciókat és a horvát törvényeket.

A pushback-politika

A horvát rendőrök naponta 40-50 migráns küldenek vissza törvényellenesen Bosznia-Hercegovinába, de ezt nem csak a svájci televízió állítja.

A tíz perces riportfilmben viszont újabb felvételeket mutatott be a horvát-boszniai határról.

Beszélgetéseket tettek közzé Velika Kladuša-i helyszínnel, amelyek szerint

a horvát rendőrség időnként autóbuszokkal szállítja a migránsokat a határra, és erővel kényszeríti őket Horvátország elhagyására.

A zöld határ közelében élő egyik boszniai férfi elmondta a svájci televíziónak, hogy gyakran hall lövéseket, és szemtanúja volt annak, hogy a horvát rendőrség Bosznia-Hercegovinába toloncolja ki a migránsokat.

A határ térségében élő szemtanúk szerint Horvátország naponta átlagban 40-50 embert küld ily módon vissza Horvátországba, és ezzel megszegi a migránsok emberi jogait.

A bántalmazások

A svájci televízió beszélgetést készített néhány migránssal is, akiket az utóbbi időben küldtek vissza Horvátországból.

A migránsok arról számoltak be, hogy álarcos horvát rendőrök vártak rájuk, akik botokkal verték őket.

Megmutatták a riporternek a frissen szerzett sérüléseiket a lábukon és főleg a hátukon, ahol a horvát rendőrök „előszeretettel” verik a migránsokat.

Elmondásuk szerint nyolc horvát rendőrök folyosót alkotott. Az egyik és másik oldalán is négy-négy rendőr állt fel, kezükben botokkal.

EZT OLVASTAD?  SZEX ÉS POLITIKA: A marsall 3 + 2 felesége

A migránsoknak ezen a folyosón kellett áthaladniuk. Amikor odaértek a folyosóhoz, a rendőrök ütlegelni kezdték őket a lábukon és a hátukon.

A beszámoló szerint a ugyanilyen módon verték a rabokat a (titói időkben) a Goli otok elnevezésű fogolyszigeten.

Svájc felelőssége

A riportnak különösen az a része érdekes, amely a svájci hatóságok felelősségével foglalkozik, hiszen a svájci kormányzat hasznot húz a migránsokkal szembeni horvát fellépésből.

A beszámoló kiemeli, hogy a két kis európai ország kitűnő kapcsolatokat ápol.

Elhangzik az is, hogy Svájcban idén csökkent a menedéket kérők száma, és mindez annak köszönhetően történhetett meg, hogy az Európai Unió peremén lévő országok, köztük Horvátország is a pushback-politikát alkalmazza.

A svájci közszolgálati televízió (SRF) beszámolója szerint Samira Marti, a svájci parlament képviselőnője kéréssel fordult a svájci kormányhoz.



A képviselő asszony a berni kabinet állásfoglalást kéri azzal kapcsolatban, hogy a horvát jogrendszer biztosítja-e a migránsok számára a hozzáférést a menedék intézményéhez.

A svájci kormány a migránsokkal kapcsolatban mindeddig azt kommunikálta, hogy Svájc a határok hatékony ellenőrzésének híve a nemzetközi konvenciók és az emberi jogokról szóló európai normák betartása mellett.

Ami a svájci hatóságok Horvátországgal kapcsolatos álláspontját illeti, a berni kormány a zágrábi vezetés hivatalos nyilatkozataira hagyatkozik, amelyek a beszámoló szerint azonban hazugságnak bizonyulnak.

A horvát rendőrök

A riportban megemlítik azt a horvát rendőrök levelét is, amelyet Lora Vidović ombudsmannak küldtek, és amelyben áttételesen feljelentették a feletteseiket.

A levél szerint a rendőrök parancsba kapják, hogy erőszakkal utasítsák ki a migránsokat Bosznia-Hercegovinába.

Nap mint nap papírok nélkül küldjük vissza őket Bosznia-Hercegovinába, függetlenül attól, hogy kikről van szó. Nők vagy gyermekek, mindenkivel szemben ugyanaz az eljárás. Nincs menedékérelem, csak kivételes esetekben, amikor a média éppen figyel ránk.

– olvasható egyebek között a levélben, amelyben a visszaküldés módjáról is beszámolnak a horvát rendőrök.

Napi szinten 20-50 migránst küldünk vissza Bosznia-Hercegovinába. Amikor behozzák őket más parancsnokságokról, a migránsok fáradtak, néha meg is verték őket. Mi éjszakánként kivisszük őket a határra, és erővel visszaküldjük őket Boszniába. Van itt minden, a rendőrök közül néhányan a fegyverüket is használják.

A levél kitér arra is, hogy a horvát rendőrök közül kik bántalmazzák leginkább a migránsokat.

Ez az igazság azzal kapcsolatban, hogy miként bánunk a migránsokkal. Az ország más részeiből ideküldött kollégák különösen durván lépnek fel velük szemben. Ők dühösek, mert itt kell lenniük. És mivel rövid ideig vannak itt, ezért a kontroll hiányában azt csinálnak, amit akarnak. Úgy viselkednek, mint a janicsárok, bántalmazzák a migránsokat és eltulajdonítják a tárgyaikat. Ez sajnálatos, de igaz.

A levél írói különösen azt sérelmezik, hogy mindez a helyi és más parancsnokok tudtával történik.

Az a helyi parancsnok, a vezetők és az igazgatóság parancsa, hogy mindenkit papírok nélkül küldjünk vissza. Nincsenek nyomok, vegyük el a pénzüket, törjük össze a telefonjaikat, és dobjuk el őket a …, vagy azt is vegyük el tőlük, és erővel küldjük vissza őket Boszniába.

Az ombudsmannak panaszkodó horvát rendőröket különösen az keseríti el, hogy minderre azok a parancsnokok buzdítanak, akiknek a törvények tiszteletben tartásával kellene foglalkozniuk, és éppen nekik kellene megtiltaniuk az ilyen viselkedést.

EZT OLVASTAD?  HORVÁT JOGI VÁKUUM: Szabadon hazamehetett a horvátországi balesetet előidéző férfi

A horvát elnökasszony

Kolinda Grabar-Kitarović tőle szokatlan módon, igencsak hevesen reagált a svájci televízió és a horvát rendőrök állításaira, és rendre utasította az Lora Vidović ombudsmant, valamint a horvát újságírókat is.

Ami egyesek levelét illeti, minden rendőrnek és rendőrnőnek, aki valamilyen törvénytelenséget akar jelenteni, azt mindenekelőtt az illetékes szerveknek kell megtennie, amelyeknek kötelességük lefolytatni a nyomozást. A belügyminiszter úr határozottan meggyőzött arról, hogy minden valós bejelentés esetében lefolytatják a megfelelő eljárást. Személyesen is jártam a határon, nem lehet tudni, hogy kik azok az emberek, akik ide érkeznek, és hogy miért is jönnek.

A horvát elnökasszony támadást intézett az emberi jogvédő (ombudsman) ellen, akinek a szemére vetette, hogy nem is járt kint a határon, ahol a migránsok az országba érkeznek.

Azt mondanám az ombudsmanasszonynak, hogy az ő elsődleges feladata a horvát állampolgárok emberi jogainak a védelme, akik nem tudnak normálisan élni. Amikor a határ térségében jártam, akkor a piacon az emberek megszólítottak: „Elnök Asszony! Mikor teszik lehetővé számunkra, hogy normálisan járjunk-keljünk éjszaka is? Nem fogom megengedni, a horvát rendőrök és rendőrnők besározását! Nem fogom megengedni sem Horvátországban, és Európában sem, mert ők nemcsak Horvátországot, hanem az egész Európai Uniót védik.

Erőszak vagy erélyes fellépés?

A horvát elnök szerint a svájci közszolgálati televízió (első) beszámolójának semmi köze sincs a professzionális újságíráshoz, mert az SRF úgy viselkedett, mint az alávaló bulvárlapok. Ráadásul rosszul is tolmácsolták a szavait.

Kolinda Grabar-Kitarović szerint a svájci televízió riportja(i) semmit sem változtatnak azon a tényen, hogy a horvát rendőrség viszont professzionálisan dolgozik, és nagyfokú humánumról tesz tanúbizonyságot a migránsokkal való bánásmód során.

Tehát én azt mondtam, hogy megfelelő erőt alkalmaz, amire néha szükség van, de nem lépi túl a horvát és az európai törvényhozás által felvázolt határokat.

Tehát a horvát elnökasszony szerint a horvát rendőrök nem alkalmaznak erőszakot, csak megfelelő erélyességgel lépnek fel.

EZT OLVASTAD?  IVANIŠEVIĆ VERZIÓJA: Sohasem mondtam, hogy szerbeket ölnék

Az előretolt helyőrség

Nem maradt el a svájci kormánynak szóló üzenet sem, elvégre – mint a svájci közszolgálati televízió is megjegyezte – Svájc haszonélvezője, hogy az Európai Unió peremén lévő országok pushback-politikájának.

Ezzel kapcsolatban akár azt is lehetne mondani, hogy Horvátország Svájc, és nemcsak Svájc előretolt helyőrsége a Balkánon.

Amennyire én tudom, Svájcban referendumot tartottak, amelyen követelték, hogy Svájcba ne engedélyezzék a további bevándorlást. Tehát érdekelne, hogy miként reagálna a svájci határrendőrség, ha a svájci határokon annyi migráns jelenne meg, ahány migráns van a határ túlsó oldalán Bosznia-Hercegovinában.

Csak zárójelben mondva, körülbelül 7-8 ezer migránsról van szó, akik folyamatosan ostromolják a horvát határokat.

Kinek az érdekét kell szolgálni?

Kolinda útbaigazította a horvát újságírókat, és felhívta a figyelmüket arra, hogy milyennek kell lennie a horvát professzionális újságírásnak.

Önöknek itt a horvát médiában a történet horvát oldalát kell bemutatniuk, ne engedjék megvezetni magukat a külföldi médiától, amely ki tudja, hogy kinek az érdekeit szolgálja.

A horvát elnökasszony szerint tehát a történetnek van horvát oldala, de vannak más érdekek is.

A horvát újságíróknak azonban a horvát oldalt kell szolgálniuk. Mert ki tudja, mások kinek a szolgálatában állnak.

Fotók: Are You Syrious?, SRF

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!