Bosznia
PUSHBACK-POLITIKA: A migránsokat Horvátországban megverik, ugye?
A svájci közszolgálati televízió (SRF) az utóbbi időben két alkalommal is foglalkozott azzal, hogy a migránsokat Horvátországban megverik, majd a zöld határon keresztül „ipari módon” visszaküldik Bosznia-Hercegovinába. Ez az úgynevezett „pushback-politika”. A svájci televízió ugyanakkor felvetette azt is, hogy Svájc a horvát gyakorlat haszonélvezője, hiszen az alpesi országban idén csökkent a menedékkérők száma. A horvát elnök ugyanakkor azt firtatja, hogy mit tenne a svájci határvédelem, ha a migránsok ezrével kísérelnék meg az ottani határok illegális átlépését.
Az alaphelyzet
A svájci közszolgálati televízió a napokban tíz perces riportot közölt arról, hogy a horvát rendőrök miként bánnak a migránsokkal.
A tíz perces beszámolót Nicole Vögele és Georg Häuser készítette.
Vöegle korábban már készített egy hasonló tartalmú tudósítást, amelyben azt bizonyította be, hogy a horvát rendőrök törvényellenesen küldik vissza a migránsokat a zöld határon keresztül Bosznia-Hercegovinába.
Häuser pedig azt az interjút készítette, amelyben az elnökasszony állítólag beismerte a pushback-politika alkalmazását, amivel Horvátország megszegi a nemzetközi konvenciókat és a horvát törvényeket.
A pushback-politika
A horvát rendőrök naponta 40-50 migráns küldenek vissza törvényellenesen Bosznia-Hercegovinába, de ezt nem csak a svájci televízió állítja.
A tíz perces riportfilmben viszont újabb felvételeket mutatott be a horvát-boszniai határról.
Beszélgetéseket tettek közzé Velika Kladuša-i helyszínnel, amelyek szerint
A zöld határ közelében élő egyik boszniai férfi elmondta a svájci televíziónak, hogy gyakran hall lövéseket, és szemtanúja volt annak, hogy a horvát rendőrség Bosznia-Hercegovinába toloncolja ki a migránsokat.
A határ térségében élő szemtanúk szerint Horvátország naponta átlagban 40-50 embert küld ily módon vissza Horvátországba, és ezzel megszegi a migránsok emberi jogait.
A bántalmazások
A svájci televízió beszélgetést készített néhány migránssal is, akiket az utóbbi időben küldtek vissza Horvátországból.
A migránsok arról számoltak be, hogy álarcos horvát rendőrök vártak rájuk, akik botokkal verték őket.
Megmutatták a riporternek a frissen szerzett sérüléseiket a lábukon és főleg a hátukon, ahol a horvát rendőrök „előszeretettel” verik a migránsokat.
Elmondásuk szerint nyolc horvát rendőrök folyosót alkotott. Az egyik és másik oldalán is négy-négy rendőr állt fel, kezükben botokkal.
A migránsoknak ezen a folyosón kellett áthaladniuk. Amikor odaértek a folyosóhoz, a rendőrök ütlegelni kezdték őket a lábukon és a hátukon.
A beszámoló szerint a ugyanilyen módon verték a rabokat a (titói időkben) a Goli otok elnevezésű fogolyszigeten.
Svájc felelőssége
A riportnak különösen az a része érdekes, amely a svájci hatóságok felelősségével foglalkozik, hiszen a svájci kormányzat hasznot húz a migránsokkal szembeni horvát fellépésből.
A beszámoló kiemeli, hogy a két kis európai ország kitűnő kapcsolatokat ápol.
Elhangzik az is, hogy Svájcban idén csökkent a menedéket kérők száma, és mindez annak köszönhetően történhetett meg, hogy az Európai Unió peremén lévő országok, köztük Horvátország is a pushback-politikát alkalmazza.
A svájci közszolgálati televízió (SRF) beszámolója szerint Samira Marti, a svájci parlament képviselőnője kéréssel fordult a svájci kormányhoz.
A képviselő asszony a berni kabinet állásfoglalást kéri azzal kapcsolatban, hogy a horvát jogrendszer biztosítja-e a migránsok számára a hozzáférést a menedék intézményéhez.
Ami a svájci hatóságok Horvátországgal kapcsolatos álláspontját illeti, a berni kormány a zágrábi vezetés hivatalos nyilatkozataira hagyatkozik, amelyek a beszámoló szerint azonban hazugságnak bizonyulnak.
A horvát rendőrök
A riportban megemlítik azt a horvát rendőrök levelét is, amelyet Lora Vidović ombudsmannak küldtek, és amelyben áttételesen feljelentették a feletteseiket.
A levél szerint a rendőrök parancsba kapják, hogy erőszakkal utasítsák ki a migránsokat Bosznia-Hercegovinába.
– olvasható egyebek között a levélben, amelyben a visszaküldés módjáról is beszámolnak a horvát rendőrök.
A levél kitér arra is, hogy a horvát rendőrök közül kik bántalmazzák leginkább a migránsokat.
A levél írói különösen azt sérelmezik, hogy mindez a helyi és más parancsnokok tudtával történik.
Az ombudsmannak panaszkodó horvát rendőröket különösen az keseríti el, hogy minderre azok a parancsnokok buzdítanak, akiknek a törvények tiszteletben tartásával kellene foglalkozniuk, és éppen nekik kellene megtiltaniuk az ilyen viselkedést.
A horvát elnökasszony
Kolinda Grabar-Kitarović tőle szokatlan módon, igencsak hevesen reagált a svájci televízió és a horvát rendőrök állításaira, és rendre utasította az Lora Vidović ombudsmant, valamint a horvát újságírókat is.
A horvát elnökasszony támadást intézett az emberi jogvédő (ombudsman) ellen, akinek a szemére vetette, hogy nem is járt kint a határon, ahol a migránsok az országba érkeznek.
Erőszak vagy erélyes fellépés?
A horvát elnök szerint a svájci közszolgálati televízió (első) beszámolójának semmi köze sincs a professzionális újságíráshoz, mert az SRF úgy viselkedett, mint az alávaló bulvárlapok. Ráadásul rosszul is tolmácsolták a szavait.
Kolinda Grabar-Kitarović szerint a svájci televízió riportja(i) semmit sem változtatnak azon a tényen, hogy a horvát rendőrség viszont professzionálisan dolgozik, és nagyfokú humánumról tesz tanúbizonyságot a migránsokkal való bánásmód során.
Tehát a horvát elnökasszony szerint a horvát rendőrök nem alkalmaznak erőszakot, csak megfelelő erélyességgel lépnek fel.
Az előretolt helyőrség
Nem maradt el a svájci kormánynak szóló üzenet sem, elvégre – mint a svájci közszolgálati televízió is megjegyezte – Svájc haszonélvezője, hogy az Európai Unió peremén lévő országok pushback-politikájának.
Ezzel kapcsolatban akár azt is lehetne mondani, hogy Horvátország Svájc, és nemcsak Svájc előretolt helyőrsége a Balkánon.
Csak zárójelben mondva, körülbelül 7-8 ezer migránsról van szó, akik folyamatosan ostromolják a horvát határokat.
Kinek az érdekét kell szolgálni?
Kolinda útbaigazította a horvát újságírókat, és felhívta a figyelmüket arra, hogy milyennek kell lennie a horvát professzionális újságírásnak.
A horvát elnökasszony szerint tehát a történetnek van horvát oldala, de vannak más érdekek is.
A horvát újságíróknak azonban a horvát oldalt kell szolgálniuk. Mert ki tudja, mások kinek a szolgálatában állnak.
Fotók: Are You Syrious?, SRF
Bosznia
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.
Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.
A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.
Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.
Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
- Szerbia7 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában