DISTRICT BH: Hot-spot ország lehet Bosznia-Hercegovina

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az EuroActive a napokban írt arról, hogy Bosznia- Hercegovinára a migránsválságban a hot-spot szerepe jut. Ha akarja ezt a balkáni ország, ha nem. Az EU-tagállamok megpróbálják megakadályozni a migránsok beáramlását a kontinensre, illetve az Európa Unióba. Ezért bevándorlók ezrei vagy akár tízezrei ragadhatnak Bosznia- Hercegovinában, ahol azonban nem túlzottan szívesen látott vendégek. Sem Bihács környékén, sem a boszniai Szerb Köztársaságban.

Akik látták a District 9 című filmet, azok tudják, hogy miről van szó. Sok más filmhez hasonlóan a District 9 is az idegenekkel foglalkozik egy sci-fibe ültetve a témát. A kérdést azonban egészen más aspektusból közelíti meg! Nem űrlény-megszállásról vagy tréfás kapcsolatteremtésről szól, hanem arról, hogy ha már itt vannak az „alienek”, akkor hogyan integrálódhatnak a társadalomba.

District 9

Johannesburg fölé egyszer csak űrhajó érkezik. Az emberek csodálva nézik, várják azt a pillanatot, amikor kapcsolatot létesíthetnek az űrlakókkal. Ez a pillanat azonban nem jön el, hiszen a hajó csak lebeg, de semmilyen lény, vagy hírvivő nem hajlandó belőle kiszállni. A kormány ezt megelégelve erőszakkal hatol be az óriási jármű belsejébe, ahol éhező, megtépázott, helyüket nem találó „alieneket” talál. A hatóságok úgy döntenek, hogy Johannesburg szélén kialakítanak egy menekülttábort az újonnan érkezetteknek, ahol élelmet, felszerelést biztosítanak számukra. A közel egymillió lény így él húsz évig, miközben a társadalom egyre inkább azt kívánja, hogy bárcsak ne lennének ilyen közel hozzájuk. Az idegenek integrálódni nem tudtak. Az emberek nem szívesen látták őket boltjaikban, ráadásul rossz magaviseletük miatt már a segítségadók is teljesen elhatárolódtak tőlük. Nincs mit tenni – gondolta a katonaság, az „alieneknek” menniük kell. Nem megölni, csupán kilakoltatni szeretnék őket, messze Johannesburgtól, ahol madár sem jár. (GameStar) Jusson eszünkbe Bihács és a vučjaki migránsgettó!

District BH

Ami Bosznia– Hercegovinát és az idegeneket illeti, Európa igyekszik fizetni a számlát, de ez nem mindenkit boldogít. AZ EU bosznia-hercegovinai küldöttségének szóvivője februárban közölte, hogy az Európai Bizottság tavaly összesen 9,2 millió eurót különített el a megnövekedett migrációs beáramlás megoldására. Bosznia- Hercegovina 2007-től összesen 24,6 millió eurót kapott arra, hogy megoldja a határ- és a migrációs problémákat.

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke – aki nemrég járt Magyarországon – nem örül ennek a megoldásnak. „Pénzt küldenek ide, hogy tegyünk valamit, és aztán azt mondják nekünk, hogy maradjunk csendben, és legyünk elégedettek ezzel” – kifogásolta Dodik az uniós „jótékonyságot”.

Nem kell a pénzük!

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke: Ők teremtették meg ezt a problémát. Most egyesek azt mondják az EU-ban, hogy migránstáborokat kell létrehozni az Európai Unióval szomszédos országokban, amit az EU fizet. Sem a pénzünkre, sem a migránsoktáborokra nincs szükségünk. Vigyék innen a migránsokat, és oldják meg saját területükön ezt a kérdést! Ha már van rá pénzük, akkor állítsák fel a maguk területén a táborokat.

Az Európai Unió csak nyomja a pénzt

Brüsszelben nem sokat hederítettek Dodik véleményére. Június elején az Európai Bizottság úgy döntött, hogy újabb 1,5 millió eurót biztosít Bosznia- Hercegovina számára. A boszniai szerbek arra figyelmeztetnek, hogy a migránsok többsége számára minden bizonnyal Bosznia- Hercegovina lesz az utolsó állomás, ami az egész Bosznia- Hercegovina számára veszélyt jelenthet.

Demográfiai változások

Željko Budimir, a banjalukai Politikatudomány Egyetem főelőadója: Az első szempont a terrorizmus, mivel az ide érkező emberek semmiféle dokumentumokkal nem rendelkeznek. A második szempont a migráció által előidézett demográfiai változások egy olyan helyen, ahol bajok vannak a populáció terén. A harmadik szempont a Bosznia- Hercegovinában uralkodó politikai helyzet, ami a jelen pillanatban igencsak labilis. Az új kormány még nem jött létre (a választások után), ezért nem létezik egyetlen hatékony módszer sem arra, hogy megküzdjünk bármivel is, nemhogy egy olyan problémával, mint amilyen a migránsválság.

A banjalukai Politikatudományi Egyetem főelőadója szerint nyilvánvaló, hogy a közép-európai országok nem szeretnénk befogadni a migránsokat. Ehhez a bosznia-hercegovinai parlament egyik szerb tagja hozzáteszi: képmutatás azt kérni a sok problémával küzdő fejletlen országoktól, hogy fogadják be a migránsokat, amikor ezt nem teszik azok az országok sem, amelyek rendelkeznek megfelelő feltételekkel.

Jöhetnének repülővel is

Nenad Stevandić, a bosznia-hercegovinai szerb parlamenti képviselő: Bosznia- Hercegovinának ki kell szállnia ebből a történetből. Egyáltalán, miért kényszerítik rá ezeket az embereket arra, hogy többezer kilométert gyalogoljanak, hogy pénz követeljenek tőlük a határokon, és hogy bárki megzsarolhassa őket. Ha Ausztriában, Németországban, Luxemburgban vagy Belgiumban helyezik el őket, akkor akár a repülőjegyüket is kifizethették volna, hogy ne kelljen annyit utazniuk.

Inzko, a kiöregedett helytartó

A bosznia-hercegovinai szerbeket (ismételten) felbőszítette az osztrák származású Valentin Inzko bosznia-hercegovinai főmegbízott is, aki szerint a boszniai Szerb Köztársaságban van elegendő hely a migránsok számára. Željka Cvijanović, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint komolytalan Valentin Inzko nyilatkozata, de az osztrák politikus fölött egyébként is eljárt már az idő. A boszniai szerb elnök ezzel nem éppen udvariasan utalt arra, hogy Valentin Inzko május 22-én betöltötte hetvenedik életévét, és hogy már 2009 óta melegíti a boszniai főmegbízotti széket.

Falak és szögesdrót

Željka Cvijanović, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke: Ők úgy döntöttek, hogy falakkal és szögesdróttal veszik körül magukat, nekünk viszont azt javasolják, hogy fogadjuk be a migránsokat. Nem rendelkezünk kapacitásokkal és lehetőségekkel a migránsok befogadására, és a mi álláspontunk ezzel kapcsolatban teljesen világos.

Cvijanović egyúttal feltette a kérdést, hogy a nemzetközi szervezetek tagjai közül sokan, és maga Inzko is, miért nem telepítik le a migránsokat a saját hazájukban, és miért ajánlgatják ezt Bosznia- Hercegovinának, ezen belül pedig a boszniai Szerb Köztársaságnak.

Valójában most arról folyik a vita, hogy hol legyen a migránsokat befogadó District 9. Görögország már erősen küzd a migránsok hadával, és hasonló sorsra juthat Bosznia- Hercegovina is. Nem sokat tévedett az, aki a migránsválság 2015-ös hajnalán arra figyelmeztetett, hogy a Balkán pufferzónává válhat Európa és Ázsia, illetve némileg Európa és Afrika között.