LEMONDOTT HARADINAJ: Hágába hívták a koszovói Rambot

Beadta visszavonhatatlan lemondását Ramush Haradinaj koszovói kormányfő, miután gyanúsítottként idézték be az 1998-1999-es szerb-koszovói albán háború idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai bírói testület elé. A Koszovóban Ramboként is emlegetett Haradinaj úgy nyilatkozott, hogy az „albán harcosok méltóságát” védi Hágában.

Először is lemondott

A Koszovóban hősként tisztelt, Szerbiában viszont háborús bűnösként gyalázott Ramush Haradinaj ismételten lemondott a miniszterelnöki posztról.

Haradinaj 2004 decemberétől 2005 márciusáig volt már miniszterelnök, de akkor is beszólították Hágába. Akkor azzal vádolták meg, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik (UCK) parancsnokaként háborús bűnöket követett el a koszovói szerb és roma lakosság ellen.

– A 2005-ös vádemelést követően Haradinaj azonnal lemondott, és másnap már el is utazott Hágába, ahol önként feladta magát.

Az ENSZ-főtitkár akkori koszovói főképviselője üdvözölte Haradinaj hozzáállását. Søren Jessen- Petersen, annak ellenére „közeli partnerének és barátjának” nevezte a volt koszovói miniszterelnököt, hogy a nyugati titkosszolgálatok kulcsfontosságú figurának tekintették a szervezett bűnözés és a politikai elit közötti együttműködésben.

A Hágai Törvényszék pedig példátlan módon engedélyezte számára a politikai tevékenység folytatását, majd 2008 áprilisában bizonyítékok hiányában felmentette a vádak alól.

Amikor nem mondott le

Második alkalommal 2011 augusztusában indult ellene bírósági eljárás, de

-ekkor nem mondott le, mert nem volt miniszterelnök.

A vád 56 tanút idézett be, a védelem viszont egyet sem, mégis a védelem győzött, mert 2012 novemberében Ramush Haradinajt ismételten felmentették.

Ebben az esetben a bíróság nem hogy nem talált bizonyítékokat a „koszovói Rambo” bűnösségére. Inkább azt látta bizonyítottnak, hogy Haradinaj a bűncselekmények megakadályozására törekedett ott, ahol csak tehette.

A Haradinaj felelősségre vonását elutasítók akkortájt azzal érveltek, hogy „a Hágai Törvényszék kiegyenlítette” a koszovói albánok ellenállást a szerbek által elkövetett agresszióval.

Az albán és a koszovói kormány emiatt nyilvános vizsgálatot követelt a törvényszék főügyésze – Carla Del Ponte – ellen.

A Hágai Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milošević volt szerb és jugoszláv elnök viszont az ellene folyó eljárás során meghalt.

– Így őt nem ítélték el, pedig aligha vonható kétségbe, hogy őt terhelte a legnagyobb felelősség a koszovói szörnyűségekért.

Másodszor is lemondott

A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéket 2017. december 31-ével megszüntették.

Ezért most az 1998-ban és 1999-ben Koszovóban zajlott szerb-albán konfliktus során elkövetett háborús bűnöket a koszovói különleges bíróság vizsgálja, amely Haradinajt nem vádlottként, hanem gyanúsítottként idézte be Hágába.

A szóban forgó különleges bíróságot és annak testületeit a koszovói parlament „uniós sugallatra” hozta létre 2015-ben.

– A bíróság a koszovói jogrendszer része, bár székhelye Hollandiában van, és nemzetközi összetétellel rendelkezik.

Működését az Európai Unió a kezdetektől nem csak erkölcsileg, hanem anyagilag is aládúcolta. A támogató országok között van Kanada, Norvégia, Svájc, Törökország és az Egyesült Államok is.

Haradinajt tehát „de jure” egy koszovói bíróság idézte be gyanúsítottként Hágába, „de facto” azonban lehet, hogy más a helyzet.

Ez volt a harmadik behívó, amit a második lemondás lemondás követett, mert Haradinaj most ismét miniszterelnök volt.

– Szeretném szétválasztani ezt a helyzetet a hazám és a miniszterelnöki poszt méltóságától. Nem Koszovó miniszterelnöke és nem Koszovó áll bíróság elé, hanem Ramush Haradinaj”

– indokolta meg döntését a volt koszovói miniszterelnök.

Az UÇK és a politika

A koszovói gerillákat tömörítő Koszovói Felszabadítási Hadsereg, közismert nevén az UÇK, a kilencvenes évek közepén kezdte meg harcát a Slobodan Milošević nevével fémjelzett szerb elnyomás ellen.

Sok-sok koszovói albánhoz hasonlóan Ramush Haradinaj is szolgált a Jugoszláv Néphadseregben, amely a katonai szférában igyekezett fenntartani a testvériség-egység látszatát a valamikori Jugoszláviában.

– A koszovói albánokat a Jugoszláv Néphadseregben általában megvetés övezte. Kiközösítették őket, bár ők sem szerettek elvegyülni szláv és nemcsak szláv származású katonatársaik között.

A szerb nacionalizmus fellángolását és a szerb elnyomás erősödését követően a koszovói albánok fegyvert fogtak. Először 1997 végén lehetett fegyveres albánokat látni. Azt megelőzően

-a gerillaharc „szigorúan bujkálós” módját választották.

Ez vezetett 1998-ban a szerbek által végrehajtott szinte népirtás jellegű koszovói háborúhoz, és a Kis- Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-bombázásokhoz.

Az UÇK-nak Ramush Haradinaj mellett tagja volt még Hashim Thaçi koszovói államfő és Kadri Veseli házelnök is, ezért aligha kell csodálkozni azon, hogy (majdnem) zsákutcába jutottak a koszovói (albán) vezetés és a belgrádi kormány közötti tárgyalások.

Ehhez azonban az is hozzájárulhatott, hogy a másik oldalon az államfői tisztséget Aleksandar Vučić tölti be, aki a kilencvenes években igencsak dicstelen szerepet játszott a szerb közéletben.

Az összeesküvés-elmélet

A politikusok általában mantraként ismételgetik, hogy nem szólnak bele a bíróságok dolgába, és mindent megtesznek a bíróságok függetlenségének megőrzéséért.

A francia elnök napokban megejtett belgrádi látogatása során azonban „úgymond felelőtlenül megígérte„, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülteti a belgrádi és a pristinai vezetést.

A tárgyalások hónapokkal ezelőtt legfőképp azon feneklettek meg, hogy a koszovói kormány 100%-os vámot vetett ki a Szerbiából és a Bosznia- Hercegovinából származó árukra.

Ramush Haradinaj kormányfőként nyugati nyomásra sem volt hajlandó eltörölni a vámokat, amit Európában és az Egyesült Államokban is többen helyesnek tartottak volna.

Vagyis

-a koszovói miniszterelnök akadállyá vált „a rendezés felé vezető úton”, mert nem akart engedni a 100%-ból.

Ebből viszont az következik, hogy ha a Nyugat – és mondjuk Franciaország – ismét egy asztalhoz szeretné terelni a koszovói (albán) és a szerbiai vezetést, akkor

-az akadályokat át kell hidalni vagy el kell távolítani.

Haradinaj azzal is kihúzhatta a gyufát, hogy bírálta Emmanuel Macron francia elnököt, mert fegyvereket ad el Szerbiának.

De az már egy másik történet.

Fotó: Ramush Haradinaj lemondása, élő közvetítés