Szerbia
MACRON BELGRÁDBAN: Szerbia a franciák szívügye, de miért?
Tizennyolc éves szünet után látogatott ismét francia elnök Belgrádba, hogy megerősítse az egyébként is jó francia és szerb kapcsolatokat. Szerbiában ugyan nem feledkeztek meg arról, hogy a franciák 1999-ben részt vettek a Kis- Jugoszlávia bombázásában, de ez már nem árnyékolta be Emmanuel Macron mostani két napos belgrádi kiruccanását.
Macron is megtanult szerbül
Már nem egyedülálló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kísérlete a szerb nyelv elsajátítására, legalábbis néhány mondat erejéig.
Most megpróbálkozott ezzel Emmanuel Macron francia elnök is, aki a belgrádi vár bejáratánál felállított “Hála Franciaroszágnak” nevet viselő első világháborús emlékmű előtt szerbül üdvözölte a kék-fehér-piros és piros-kék-fehér színű, francia és szerb zászlókat lengető tömeget.
– Szerbiát egyformán a szívünkbe zártuk, ma is és mindörökre
– mondta a francia elnök szívre tett kézzel, amitől Aleksandar Vučić szerb elnök majdnem elolvadt a boldogságtól.
– Ez ma este valami különleges dolog volt, tele emóciókkal, ami nekem az utóbbi hét évben talán a legszebb három nap egyike
– áradozott a szerb államfő.
Szerbia a franciák szívügye, de…
Franciaország szívén viseli Szerbia ügyét, de Emmanuel Macron ezért nem mond le az elveiről. Ezek szerint addig nem lehet szó Szerbia uniós csatlakozásáról, amíg nem fejeződnek be a reformok az Európai Unióban.
– És Szerbiában – tette hozzá a francia elnök, bár ez eddig nem tartozott Emmanuel Macron gyakran hangoztatott feltételei közé az Európai Unió bővítésével kapcsolatban.
A szerbek számára bizonyára kevésbé tetszhetett, hogy a francia elnök Belgrád kellős közepén is elismerte Koszovó állami státuszát, amikor kijelentette, hogy Szerbia és Koszovó két európai ország, amelyeknek Párizs segíteni kíván a kompromisszum megtalálásában.
Macron ígéretet tett arra, hogy a németek bevonásával szeptemberre összehoz egy találkozót Belgrád és Pristina között.
A szerb elnök elsiklott Koszovó állami státuszának felemlegetése felett, és várakozó álláspontra helyezkedett azzal kapcsolatban, hogy a nagyhatalmak mire jutnak az esetleges szeptemberi találkozó ügyében.
Aszott alma vagy kemény dió
Vučić a találkozó során tartott egyik sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy egy fontos döntést hozott, miután megnézte a július 14-én tartott párizsi katonai parádét.
– Mi érdeklődünk az iránt – és erről remélem, hogy szót ejthetünk a kétoldalú találkozón – hogy vásárolunk még néhány dolgot, amit Franciaország a parádén bemutatott. Ez jó üzleti lépés volt az Ön részéről, elnök úr
– dicsérte meg vendégét Aleksandar Vučić.
Az újságírókkal folytatott egyik következő beszélgetés során a szerb elnök kijelentette, hogy Szerbia azért fegyverkezik, mert
-ha mások azt látják, hogy az ország egy rothadt, aszott alma, akkor bárki könnyedén megszerezheti, de ha azt látják, hogy kemény dió, akkor nehéz lesz feltörni.
A bejelentést követően a két elnök jelenlétében Szerbia nem kevesebb, mint öt katonai szerződést írt alá Franciaországgal, az összesen kötött 22 megállapodásból. Ezek közé tartozik a Mistral rakéták beszerzéséről szóló dokumentum is.
Az Alstom Belgrádban
Franciaország megpróbálja megerősíteni a befolyását egy olyan térségben, ahol növekszik a kínai és orosz jelenlét.
– Különösen fájó lehet az oroszok számára, hogy a francia elnök látogatásával javította a francia cégek – mindenekelőtt az Alstom és az Egis Group – helyzetét a belgrádi metró megépítésében.
A mintegy öt órásra nyúlt francia-szerb elnöki találkozón részletekbe menően megtárgyalták a belgrádi metró megépítéséről szóló kérdéseket, szerb részről ugyanis szeretnék minél előbb elkezdeni az építkezést.
Az első szerb metróvonal a tervek szerint észak-déli irányban szeli majd át a szerb fővárost a Belgrádtól délre lévő Železniktől a Duna partján fekvő Karaburmáig. Ez 1,3 milliárd euróba kerülhet, ami körülbelül egyharmada a belgrádi metróhálózatra szánt 4 milliárd eurós teljes árnak.
A belgrádi reptér is a franciáké
A szerb fővárosba látogató Emmanuel Macronnak a repülőgépből kilépve azonnal akadt dolga, a rá várakozó szerb államfővel ugyanis közösen lelepleztek egy emléktáblát, ami a belgrádi repülőtér felújításának hivatalos megkezdését jelentette.
A francia Vinci Airports 2018 legelején 25 éves koncessziót szerzett a belgrádi Nikola Tesla repülőtér működtetésére. A Vinci ezért 501 millió eurót kínált fel, és további 732 milliárd eurós felújítást ígért. Ez vette most kezdetét.
– A belgrádi repülőtér évente 5-6 millió utast szolgál ki.
A Nikola Tesla repülőtér forgalma 2013 óta növekszik, miután az Abu Dhabiban székelő Etihad megvette a JAT volt jugoszláv légitársaság 49%-át. A JAT ezt követően Air Serbia néven folytatta a működését.
Van még más is
A franciák beszállnak a szerb főváros távhővel történő ellátásába is, amit a japánokkal közösen végeznek majd. Ebben az üzletben az egyik érdekelt a Magyarországon már ismert SUEZ-csoport (The Consortium of SUEZ Groupe SAS & I- Environment Investments limited).
A francia részvétellel szélerőmű parkok is létesülhetnek Szerbiában, és a franciák bekapcsolódhatnak a geotermikus energia kiaknázásába is.
Szerbia szorosabbra fűzi együttműködését a belgrádi csatornarendszer modernizálásában, és szó van a szerb és a francia vámszervek együttműködésének erősítéséről is.
Az ellenzéket kihagyták
Az elnöki látogatások protokoll vagy nemcsak protokoll része a kisebbségekkel és az ellenzékkel történő hosszabb-rövidebb találkozó. Ez általában a kisebbségek nagyságától és az ellenzék politikai beágyazottságától függ.
Francia kisebbség nem él Szerbiában, ezért ilyen találkozót nem kellett tartani, Emmanuel Macron azonban a szerb elnökkel folytatott hosszas eszmecsere mellett arra nem szakított egyetlen percet sem, hogy megbeszélést folytasson a szerb ellenzék jeles vagy kevésbé jeles tagjaival.
Ez két dolgot jelent. Az egyik az, hogy a szerbiai ellenzék politikai szerepe a nulla felé konvergál.
A másik az, hogy a franciák és nemcsak a franciák szerint
-kizárólag Aleksandar Vučić az egyetlen számottevő partner Szerbiában,
akivel érdemes tárgyalni bármiről is, kezdve a fegyvervásárlásoktól egészen a koszovói rendezésig.
(Fotók: N1 televízió, Híradó, élő közvetítés)
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Hogyan estek ki a franciák butábbaknak a szerbeknél? (OSCAR ’24)
- Szerbia3 nap telt el azóta
Tegnap még műemlék volt, ma már rom, a szerb kormány szabadulna a vezérkar épületeitől
- Bosznia6 nap telt el azóta
Ursula támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával
- Horvátország3 nap telt el azóta
Derült égből Milanović, aki államfőként indul a parlamenti választásokon, és a cirkusz világnapja