A Wizz Air és a kormány szerződése alapján az állam 2017 áprilisától támogatást nyújt öt nyugat-balkáni országba indított járatokra. Ezért eddig közel 1,3 milliárd, negyedévente 214 millió forint támogatást fizetett az állam – tudta meg a G7 hírportál az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. 2018 szeptemberéig hat negyedévet zártak le, összesen 293 ezer utas váltott jegyet ezekre a járatokra, vagyis 84 százalékos volt a kihasználtság.
A koncesszió szerződés értelmében mind az öt nyugat-balkáni városba legalább heti két járatot kell üzemeltetnie a Wizz Airnek. A járatok gazdaságosságára a sűrűségük utalhat: a nyári menetrendben Podgoricába és Tiranába repülnek a kötelezőnél többször, egyaránt heti három alkalommal.
Az árak rendkívül alacsonyak: április elején még júliusra is lehetett 2290 forintért jegyeket kapni, és 15 390 forint volt a legdrágább jegy erre a hónapra Pristinába, illetve Szarajevóba. Podgorica és Tirana viszont jóval drágább volt.
Ennek alapján életszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy a tiranai és podgoricai járatok üzletileg életképesek. A tengerparttól jóval távolabb eső Pristina és Szarajevó feltehetően jelentős veszteséget termel, míg Szkopje esetében nehéz ezt megítélni, mivel itt jelentős a Wizz Air jelenléte, két tucatnyi másik városba is repülnek a macedón központjukból – így akár fenntartható is lehet a magyar járat, részben a repülőgépek bázisok közti forgatása miatt.A magyar fapados Tiranából Budapest mellett Memmingenbe, Dortmundba és Londonba repül, Podgoricából Milánóba, Memmingenbe, Katowicébe és Varsóba. Prisitnából a tiranai kapcsolatok mellett Bázelbe. Szarajevóból azonban csak a magyar fővárosba, mivel a boszniai járatok egyébként Tuzlából indulnak.
A 2018 szeptemberéig kifizetett támogatás nem sokban marad el a maximálisan elérhetőtől: a szerződés értelmében összesen 4 milliárd forintot tud a Wizz Air igénybe venni négy év alatt, de évente csökkenő mértékben. Az első másfél évre 1,7 milliárd forint jut, ennek háromnegyedét ki is használták.
A sorok között kiolvasható, hogy nem tartják az állami támogatás lejártát követően az összes útvonalat fenntarthatónak üzleti alapon, mert a rendkívül alacsony árakkal hirdetett szarajevói és pristinai járatokat nem említették. Júliusra a jegyárak átlagosan az alábbiak szerint alakultak, ami elég beszédesen mutatja, hogy a szarajevói és pristinai járatokra szinte még ingyen sincsen szükség.
De vajon mennyire látszik a hazai és/vagy a nyugat-balkáni statisztikai adatokban a turizmus megugrása az új járatok hatására. A megadott utasszámok alapján egy évre vetítve 195 ezer utasa volt a járatoknak. Ennyi utasnak a magyar és külföldi turisztikai statisztikákban nyoma kellene hogy legyen.
Problémát okoz azonban, hogy az említett öt országból egyszerűen annyira kevés turista jön Magyarországra, hogy nem is méri a KSH. A koszovói és montenegrói állampolgárokat egyszerűen Szerbiához adják hozzá. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia az egyéb európai országok kategóriájába tartozik a törpeországok, Fehéroroszország, Moldova, Izland és a kakukázusi országok mellett.
A magyar turisták száma Montenegróban ugrott meg érdemben a program beindítása után, alacsonyabb szinten Észak-Macedóniában is érdemi a növekedés, míg Bosznia-Hercegovinában a korábbi trend folytatódott 2017-en és 2018-ban is. A koszovói és albán statisztikában nem gyűjtik a magyarokat, annyira elhanyagolható a számuk. A koszovói adatokban a lengyel turistákból van a legkevesebb, akiket még külön gyűjtenek, 2017-ben 363-an voltak.Országonként körülbelül évi 39 ezer utassal lehet számolni, mégis elenyésző ehhez képest a magyar érkező utasok száma: feltehetően a szálláshelyadatokból áll a statisztika, így csak a hivatalos szálláson megszállókat lehet figyelembe venni. Mindenesetre, ha volt eredménye a programnak, az az, hogy Mindenesetre, ha volt eredménye a programnak, az az, hogy
Felmerülhet, hogy néhány üzletember óriási üzleteket tudott nyélbe ütni a nyugat-balkáni országokban, ami miatt megérhetné az államnak a közvetlen légi kapcsolat. Bár nőtt a külkereskedelem, egyelőre semmi nyoma megugrásnak. Az öt ország szerepe pedig gyakorlatilag kerekítési hibának is kicsi a magyar külkereskedelemben: együtt is csak a teljes magyar export 0,83 százalékát, az import 0,36 százalékát adták 2018-ban. (Forrás: G7)
