Magyarország
AJÁNDÉK: Állami támogatással repülhetnek a magyarok a Balkánra a Wizz Airral

A Wizz Air és a kormány szerződése alapján az állam 2017 áprilisától támogatást nyújt öt nyugat-balkáni országba indított járatokra. Ezért eddig közel 1,3 milliárd, negyedévente 214 millió forint támogatást fizetett az állam – tudta meg a G7 hírportál az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. 2018 szeptemberéig hat negyedévet zártak le, összesen 293 ezer utas váltott jegyet ezekre a járatokra, vagyis 84 százalékos volt a kihasználtság.
– A nyugat-balkáni városok és a magyar főváros közti Wizz Air-utasok mindegyike tehát átlagosan 4382 forintot kapott ajándékba a magyar adófizetőktől.
A koncesszió szerződés értelmében mind az öt nyugat-balkáni városba legalább heti két járatot kell üzemeltetnie a Wizz Airnek. A járatok gazdaságosságára a sűrűségük utalhat: a nyári menetrendben Podgoricába és Tiranába repülnek a kötelezőnél többször, egyaránt heti három alkalommal.
Az árak rendkívül alacsonyak: április elején még júliusra is lehetett 2290 forintért jegyeket kapni, és 15 390 forint volt a legdrágább jegy erre a hónapra Pristinába, illetve Szarajevóba. Podgorica és Tirana viszont jóval drágább volt.

A magyar fapados Tiranából Budapest mellett Memmingenbe, Dortmundba és Londonba repül, Podgoricából Milánóba, Memmingenbe, Katowicébe és Varsóba. Prisitnából a tiranai kapcsolatok mellett Bázelbe. Szarajevóból azonban csak a magyar fővárosba, mivel a boszniai járatok egyébként Tuzlából indulnak.
A 2018 szeptemberéig kifizetett támogatás nem sokban marad el a maximálisan elérhetőtől: a szerződés értelmében összesen 4 milliárd forintot tud a Wizz Air igénybe venni négy év alatt, de évente csökkenő mértékben. Az első másfél évre 1,7 milliárd forint jut, ennek háromnegyedét ki is használták.
— A nyugat-balkáni járatok a várakozásoknak megfelelően teljesítenek, amit az is jelez, hogy a tiranai, podgoricai és szkopjei járatok gyakoriságát az indulás óta meg is növeltük. Arra számítunk, hogy a négyéves koncessziós időszak végén ezeknek az útvonalaknak egy része üzleti alapon is életképes lesz. Az egyes úti célokra vonatkozó konkrét adatok viszont bizalmas üzleti információnak számítanak – közölte a Wizz Air a G7 hírportállal.
A sorok között kiolvasható, hogy nem tartják az állami támogatás lejártát követően az összes útvonalat fenntarthatónak üzleti alapon, mert a rendkívül alacsony árakkal hirdetett szarajevói és pristinai járatokat nem említették. Júliusra a jegyárak átlagosan az alábbiak szerint alakultak, ami elég beszédesen mutatja, hogy a szarajevói és pristinai járatokra szinte még ingyen sincsen szükség.
De vajon mennyire látszik a hazai és/vagy a nyugat-balkáni statisztikai adatokban a turizmus megugrása az új járatok hatására. A megadott utasszámok alapján egy évre vetítve 195 ezer utasa volt a járatoknak. Ennyi utasnak a magyar és külföldi turisztikai statisztikákban nyoma kellene hogy legyen.
Problémát okoz azonban, hogy az említett öt országból egyszerűen annyira kevés turista jön Magyarországra, hogy nem is méri a KSH. A koszovói és montenegrói állampolgárokat egyszerűen Szerbiához adják hozzá. Albánia, Bosznia- Hercegovina és Macedónia az egyéb európai országok kategóriájába tartozik a törpeországok, Fehéroroszország, Moldova, Izland és a kakukázusi országok mellett.

Országonként körülbelül évi 39 ezer utassal lehet számolni, mégis elenyésző ehhez képest a magyar érkező utasok száma: feltehetően a szálláshelyadatokból áll a statisztika, így csak a hivatalos szálláson megszállókat lehet figyelembe venni. Mindenesetre, ha volt eredménye a programnak, az az, hogy Mindenesetre, ha volt eredménye a programnak, az az, hogy
-hazai adófizetői támogatással utazhatnak magyarok a nyugat-balkáni országokba.
Felmerülhet, hogy néhány üzletember óriási üzleteket tudott nyélbe ütni a nyugat-balkáni országokban, ami miatt megérhetné az államnak a közvetlen légi kapcsolat. Bár nőtt a külkereskedelem, egyelőre semmi nyoma megugrásnak. Az öt ország szerepe pedig gyakorlatilag kerekítési hibának is kicsi a magyar külkereskedelemben: együtt is csak a teljes magyar export 0,83 százalékát, az import 0,36 százalékát adták 2018-ban. (Forrás: G7)

Szerb Köztársaság
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral

A boszniai szerb elnök is részt vett Recep Tayyip Erdoğan ankarai beiktatásán, és ebből az alkalommal találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amit a Twitteren szorgalmasan dokumentált. A magyar miniszterelnök a Facebookon számolt be a beiktatási ünnepségről, ő viszont nem posztolt fotót arról, hogy összeölelkezett Milorad Dodikkal.
A „békepárti” Erdoğan
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott a Facebookon, hogy Magyarországnak és általában is nagyon kellett Erdoğan győzelme, mert ő Orbán megfogalmazása szerint a kihívójával, a „háborúpárti” Kemal Kılıçdaroğluval ellentétben az újraválasztott török elnök „békepárti” politikus.
Ebből már világossá válik, hogy Orbán melyik oldalra szurkolt, és hogy a továbbiakban is változatlanul „jól fejlődnek” a török magyar kapcsolatok.
Akárcsak a magyar-boszniai szerb kapcsolatok, bár erről nem a magyar miniszterelnöktől értesülhettünk, hanem Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől, aki általában a Twitteren közli „magvas” gondolatait.
Most azt írta, hogy mindig szívesen találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akit a boszniai Szerb Köztársaság barátjának nevezett, miután Ankarában találkozott vele.

CSALÁDI FOTÓ: A képen látható szőke hölgy nem Dodik felesége (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A Dodik mellett látható „szőkített hölgy” nem a boszniai szerb elnök felesége, hanem Dodik „politikai dalárdájának” lelkes énekese, név szerint Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség 1/3 tagja a szerbek képviseletében.
Orbán az 1/3 taggal az európai közösség moldovai találkozóján is elbeszélgetett, amit viszont már a magyar miniszterelnök dokumentált a Facebookon közzétett videóban.
Orbán a moldovai csúcson Balkán-napot tartott, Cvijanović mellett megbeszélést folytatott a horvát miniszterelnökkel, valamint a szerb elnökkel és a macedón miniszterelnökkel is. Erről mindről van fotó, de már nem fért ide.
Dodik és a törökök
A boszniai szerb elnöknek nem lehetett ilyen „sűrű napja” Ankarában, legalábbis erre lehet következtetni az internetre kiakasztott fotókból.

Milorad és Mevlüt erősen vigyorognak Ankarában az örökkévalóság kedvéért (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Ezek azt igazolják, hogy Dodik a magyar miniszterelnökön csak Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel futott össze a folyosón, amit a boszniai szerb elnök az interneten találkozóként emlegetett, Çavuşoğlu viszont nem tartotta szükségesnek, hogy a világhálón (Twitter és Facebook) eldicsekedjen a Dodikkal folytatott „folyosói beszélgetésről”.
Milorad Dodik a dodik.net címen található internetes honlappal is erősíti médiajelenlétét, ez olyan, mint ha a magyar miniszterelnöknek lenne egy orban.net vagy orban.hu oldala.
A boszniai szerb elnök ezen is beszámolt ankarai útjáról, és magáról a beiktatási ünnepségről. Az ott készült fotón jól látható, hogy Dodik és Cvijanović egy sorral a magyar miniszterelnök előtt ült.

Ankarában Dodik egy sorral hátrébb kapott helyett, mint Milorad Dodik (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A fotóhoz csatolt bejegyzésben a boszniai szerb elnök gratulált a török államfőnek, ha úgy tetszik, akkor a „török szultánnak”, a hatalom átvétele alkalmából, ami helyesebben mondva a hatalom továbbvitelét jelenti.
A boszniai szerb tévécsatornáknak nyilatkozva (Una, RTRS) Dodik visszalapozott a múltban, és felidézte azokat az időket, amikor a boszniai államelnökség szerb tagjaként találkozott Erdoğannal.
– Szerintem egy komoly elnökről van szó. Természetesen nincsenek illúzióim, de tény, hogy lehetőség van a párbeszédre (tudunk beszélni), és minden partnernek kijár a tisztelet
– mondta az őt meginterjúvoló újságíróknak a boszniai szerb elnök, aki a Twitteren ehhez még hozzátette, hogy a daytoni békemegállapodáshoz nyújtott eddigi határozott támogatás Erdoğan részéről kulcsfontosságú a jó együttműködés folytatásához.
A dodik.net által közölt cikk címe szerint Erdoğan minden partnerét tiszteletben tartja, és a (belső) megállapodást támogatja Bosznia-Hercegovinában, és amint ezt a fenti mondatból láthattuk, mindezt a daytoni szerződés szellemében teszi.
Dodik gyakran hozakodik elő a daytoni szerződésre utaló frázisokkal, amivel magát – függetlenül a szecesszionista törekvésektől – a boszniai békét megalapozó dokumentum védelmezőjeként igyekszik feltüntetni, azokat viszont rendszeresen kiosztja, akik nem követik az ilyen-olyan boszniai békét megteremtő és szavatoló dokumentum általa értelmezett iránymutatását.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English7 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt