AJÁNDÉK: Állami támogatással repülhetnek a magyarok a Balkánra a Wizz Airral

Utolsó módosítás:

A Wizz Air és a kormány szerződése alapján az állam 2017 áprilisától támogatást nyújt öt nyugat-balkáni országba indított járatokra. Ezért eddig közel 1,3 milliárd, negyedévente 214 millió forint támogatást fizetett az állam – tudta meg a G7 hírportál az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. 2018 szeptemberéig hat negyedévet zártak le, összesen 293 ezer utas váltott jegyet ezekre a járatokra, vagyis 84 százalékos volt a kihasználtság.

A nyugat-balkáni városok és a magyar főváros közti Wizz Air-utasok mindegyike tehát átlagosan 4382 forintot kapott ajándékba a magyar adófizetőktől.

A koncesszió szerződés értelmében mind az öt nyugat-balkáni városba legalább heti két járatot kell üzemeltetnie a Wizz Airnek. A járatok gazdaságosságára a sűrűségük utalhat: a nyári menetrendben Podgoricába és Tiranába repülnek a kötelezőnél többször, egyaránt heti három alkalommal.

Az árak rendkívül alacsonyak: április elején még júliusra is lehetett 2290 forintért jegyeket kapni, és 15 390 forint volt a legdrágább jegy erre a hónapra Pristinába, illetve Szarajevóba. Podgorica és Tirana viszont jóval drágább volt.

Tirana már nem a világ vége
Ennek alapján életszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy a tiranai és podgoricai járatok üzletileg életképesek. A tengerparttól jóval távolabb eső Pristina és Szarajevó feltehetően jelentős veszteséget termel, míg Szkopje esetében nehéz ezt megítélni, mivel itt jelentős a Wizz Air jelenléte, két tucatnyi másik városba is repülnek a macedón központjukból – így akár fenntartható is lehet a magyar járat, részben a repülőgépek bázisok közti forgatása miatt.

A magyar fapados Tiranából Budapest mellett Memmingenbe, Dortmundba és Londonba repül, Podgoricából Milánóba, Memmingenbe, Katowicébe és Varsóba. Prisitnából a tiranai kapcsolatok mellett Bázelbe. Szarajevóból azonban csak a magyar fővárosba, mivel a boszniai járatok egyébként Tuzlából indulnak.

A 2018 szeptemberéig kifizetett támogatás nem sokban marad el a maximálisan elérhetőtől: a szerződés értelmében összesen 4 milliárd forintot tud a Wizz Air igénybe venni négy év alatt, de évente csökkenő mértékben. Az első másfél évre 1,7 milliárd forint jut, ennek háromnegyedét ki is használták.

– A nyugat-balkáni járatok a várakozásoknak megfelelően teljesítenek, amit az is jelez, hogy a tiranai, podgoricai és szkopjei járatok gyakoriságát az indulás óta meg is növeltük. Arra számítunk, hogy a négyéves koncessziós időszak végén ezeknek az útvonalaknak egy része üzleti alapon is életképes lesz. Az egyes úti célokra vonatkozó konkrét adatok viszont bizalmas üzleti információnak számítanak – közölte a Wizz Air a G7 hírportállal.

A sorok között kiolvasható, hogy nem tartják az állami támogatás lejártát követően az összes útvonalat fenntarthatónak üzleti alapon, mert a rendkívül alacsony árakkal hirdetett szarajevói és pristinai járatokat nem említették. Júliusra a jegyárak átlagosan az alábbiak szerint alakultak, ami elég beszédesen mutatja, hogy a szarajevói és pristinai járatokra szinte még ingyen sincsen szükség.

De vajon mennyire látszik a hazai és/vagy a nyugat-balkáni statisztikai adatokban a turizmus megugrása az új járatok hatására. A megadott utasszámok alapján egy évre vetítve 195 ezer utasa volt a járatoknak. Ennyi utasnak a magyar és külföldi turisztikai statisztikákban nyoma kellene hogy legyen.

Problémát okoz azonban, hogy az említett öt országból egyszerűen annyira kevés turista jön Magyarországra, hogy nem is méri a KSH. A koszovói és montenegrói állampolgárokat egyszerűen Szerbiához adják hozzá. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia az egyéb európai országok kategóriájába tartozik a törpeországok, Fehéroroszország, Moldova, Izland és a kakukázusi országok mellett.

Podgorica: ide mennek a legtöbben
A magyar turisták száma Montenegróban ugrott meg érdemben a program beindítása után, alacsonyabb szinten Észak-Macedóniában is érdemi a növekedés, míg Bosznia-Hercegovinában a korábbi trend folytatódott 2017-en és 2018-ban is. A koszovói és albán statisztikában nem gyűjtik a magyarokat, annyira elhanyagolható a számuk. A koszovói adatokban a lengyel turistákból van a legkevesebb, akiket még külön gyűjtenek, 2017-ben 363-an voltak.

Országonként körülbelül évi 39 ezer utassal lehet számolni, mégis elenyésző ehhez képest a magyar érkező utasok száma: feltehetően a szálláshelyadatokból áll a statisztika, így csak a hivatalos szálláson megszállókat lehet figyelembe venni. Mindenesetre, ha volt eredménye a programnak, az az, hogy Mindenesetre, ha volt eredménye a programnak, az az, hogy

hazai adófizetői támogatással utazhatnak magyarok a nyugat-balkáni országokba.

Felmerülhet, hogy néhány üzletember óriási üzleteket tudott nyélbe ütni a nyugat-balkáni országokban, ami miatt megérhetné az államnak a közvetlen légi kapcsolat. Bár nőtt a külkereskedelem, egyelőre semmi nyoma megugrásnak. Az öt ország szerepe pedig gyakorlatilag kerekítési hibának is kicsi a magyar külkereskedelemben: együtt is csak a teljes magyar export 0,83 százalékát, az import 0,36 százalékát adták 2018-ban. (Forrás: G7)



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!