Albán razzia Észak-Koszovóban, a szerb hadsereg harci készültségben

Utolsó módosítás:

Legalább két szerb megsérült abban a lövöldözésben, amely Koszovó északi részén történt, amikor a koszovói albán rendőrség különleges osztaga, a ROSU a szerbek által lakott területeken akciózott. A koszovói rendőrség Zubin Potoknál ellenállásba ütközött, a szerbek ugyanis barikádokat emeltek, hogy megakadályozzák a helyi szerb rendőri vezető letartóztatását.

A koszovói különleges rendőrség tagjai 28 embert gyűjtöttek be, ebből 19 rendőr és 9 polgári személy. A rendőrök közül 11 szerb, 4 albán és 4 bosnyák nemzetiségű. A ROSU őrizetbe vette az UNMIK egyik orosz állampolgárságú alkalmazottját is, de őt moszkvai kérésre szabadon bocsátották. Az ENSZ is követelte az orosz alkalmazott elengedését.

Moszkva dühös
A koszovói hatóságok szabadon bocsátották a letartóztatott orosz állampolgárt, de ez nem akadályozta meg Moszkvát abban, hogy dühösen reagáljon a “felháborító cselekedetre”. Marija Zaharova, orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy az orosz állampolgárt annak ellenére tartóztatták le a koszovói különleges rendőrség tagjai, hogy dimplomáciai mentelmi jogot élvezett az ENSZ alkalmazottjaként. Zaharova úgy fogalmazott, hogy “ez egy újabb példa arra, hogy a koszovói vezetés folytatja a provokációkat”.

Ramus Haradinaj, koszovói miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a rendőrségi művelet célja a bűnözés és a korrupció letörése volt. Haradinaj szavai szerint Szerbia nem védelmezheti a szervezett bűnözést. Hashim Thaçi, koszovói elnök pedig azt mondta, hogy a rendőri fellépés a törvények és a jogrend alapján történt, és egyetlen közösség ellen sem irányult. Kadri Veseli, koszovói parlamenti elnök a rendőrségi akcióval kapcsolatban kijelentette, hogy Koszovó egész területén fenntartják a jogrendet.

Marko Djurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint ugyanakkor a koszovói különleges rendőrök nem bűncselekmények miatt, hanem a szerbek megfélemlítése érdekében léptek be Koszovó északi részébe, az albánok ugyanis így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget. A szerbek szerint ez már a koszovói különleges rendőri egység hatodik hasonló akciója volt, az előző tavaly novemberben történt.

Nem sokkal a ROSU mostani rajtaütését követően egy szerb MiG-29-es harci gép megjelent a Koszovóval határos szerbiai területek, egészen pontosan Szandzsák felett, egy szerbiai laktányát pedig katonai járműoszlop hagyott el, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a  szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget. A szerbiai nemzetbiztonsági tanács ülésén Aleksandar Vučić arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy Szerbia “reagálni fog”, ha a ROSU nem vonul ki Koszovó északi részéről – ami azóta már megtörtént.

Az EU és az ártatlanság vélelme
Az Európai Unió szerint a koszovói albán rendőrök akciója gyanúsított személyek ellen irányult, és ezzel kapcsolatban jogszerűen kell eljárni. Maja Kocijančič arra emlékeztetett, hogy a jogállamiság, beleértve az ártatlanság vélelmét is, olyan célkitűzés, amit az Európai Unió nagyon határozottan támogat.

A szerb elnök később úgy fogalmazott, hogy Szerbia nem kíván háborúzni, és mindenáron békét szeretne. Vucić azonban azt nem zárta ki, hogy hasonló akciók albán részről ezután is történhetnek – nem egyszer, és nem kétszer – mert Koszovó északi része a koszovói albánok számára a megvalósulatlan álom kategóriája, és ez így is marad.

Albán lufi
Branko Krga, nyugalmazott szerb tábornok, jugoszláv, majd kis-jugoszláv vezérkari főnök kijelentette, hogy az albánok ezúttal nem foglalták el Koszovó északi részét – még. A nyugalmazott szerb tábornok szerint ezzel az utóbbi prvokációval a koszovói albánok ismételten azt tesztelték, hogy Szerbia miként reagál. A tábornok szerint nyilvánvaló provokációról van szó, amit a szerbiai parlament Koszovóval foglalkozó ülésének időpontjára időzítettek. (Szputnyik)

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád nem ismeri el, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A koszovói albán vezetés tavaly novemberben százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából származó árukra, ami nagy lökést adott a csempészetnek.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!