Olvasási idő: 3 perc
Legalább két szerb megsérült abban a lövöldözésben, amely Koszovó északi részén történt, amikor a koszovói albán rendőrség különleges osztaga, a ROSU a szerbek által lakott területeken akciózott. A koszovói rendőrség Zubin Potoknál ellenállásba ütközött, a szerbek ugyanis barikádokat emeltek, hogy megakadályozzák a helyi szerb rendőri vezető letartóztatását.
A koszovói különleges rendőrség tagjai 28 embert gyűjtöttek be, ebből 19 rendőr és 9 polgári személy. A rendőrök közül 11 szerb, 4 albán és 4 bosnyák nemzetiségű. A ROSU őrizetbe vette az UNMIK egyik orosz állampolgárságú alkalmazottját is, de őt moszkvai kérésre szabadon bocsátották. Az ENSZ is követelte az orosz alkalmazott elengedését.
A koszovói hatóságok szabadon bocsátották a letartóztatott orosz állampolgárt, de ez nem akadályozta meg Moszkvát abban, hogy dühösen reagáljon a “felháborító cselekedetre”. Marija Zaharova, orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy az orosz állampolgárt annak ellenére tartóztatták le a koszovói különleges rendőrség tagjai, hogy dimplomáciai mentelmi jogot élvezett az ENSZ alkalmazottjaként. Zaharova úgy fogalmazott, hogy “ez egy újabb példa arra, hogy a koszovói vezetés folytatja a provokációkat”.Ramus Haradinaj, koszovói miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a rendőrségi művelet célja a bűnözés és a korrupció letörése volt. Haradinaj szavai szerint Szerbia nem védelmezheti a szervezett bűnözést. Hashim Thaçi, koszovói elnök pedig azt mondta, hogy a rendőri fellépés a törvények és a jogrend alapján történt, és egyetlen közösség ellen sem irányult. Kadri Veseli, koszovói parlamenti elnök a rendőrségi akcióval kapcsolatban kijelentette, hogy Koszovó egész területén fenntartják a jogrendet.
Marko Djurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint ugyanakkor a koszovói különleges rendőrök nem bűncselekmények miatt, hanem a szerbek megfélemlítése érdekében léptek be Koszovó északi részébe, az albánok ugyanis így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget. A szerbek szerint ez már a koszovói különleges rendőri egység hatodik hasonló akciója volt, az előző tavaly novemberben történt.
Nem sokkal a ROSU mostani rajtaütését követően egy szerb MiG-29-es harci gép megjelent a Koszovóval határos szerbiai területek, egészen pontosan Szandzsák felett, egy szerbiai laktányát pedig katonai járműoszlop hagyott el, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget. A szerbiai nemzetbiztonsági tanács ülésén Aleksandar Vučić arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy Szerbia “reagálni fog”, ha a ROSU nem vonul ki Koszovó északi részéről – ami azóta már megtörtént.
Az Európai Unió szerint a koszovói albán rendőrök akciója gyanúsított személyek ellen irányult, és ezzel kapcsolatban jogszerűen kell eljárni. Maja Kocijančič arra emlékeztetett, hogy a jogállamiság, beleértve az ártatlanság vélelmét is, olyan célkitűzés, amit az Európai Unió nagyon határozottan támogat.A szerb elnök később úgy fogalmazott, hogy Szerbia nem kíván háborúzni, és mindenáron békét szeretne. Vucić azonban azt nem zárta ki, hogy hasonló akciók albán részről ezután is történhetnek – nem egyszer, és nem kétszer – mert Koszovó északi része a koszovói albánok számára a megvalósulatlan álom kategóriája, és ez így is marad.
Branko Krga, nyugalmazott szerb tábornok, jugoszláv, majd kis-jugoszláv vezérkari főnök kijelentette, hogy az albánok ezúttal nem foglalták el Koszovó északi részét – még. A nyugalmazott szerb tábornok szerint ezzel az utóbbi prvokációval a koszovói albánok ismételten azt tesztelték, hogy Szerbia miként reagál. A tábornok szerint nyilvánvaló provokációról van szó, amit a szerbiai parlament Koszovóval foglalkozó ülésének időpontjára időzítettek. (Szputnyik)Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád nem ismeri el, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A koszovói albán vezetés tavaly novemberben százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából származó árukra, ami nagy lökést adott a csempészetnek.
A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.
