Connect with us

Koszovó

Albán razzia Észak-Koszovóban, a szerb hadsereg harci készültségben

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

kosovo akcio
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Legalább két szerb megsérült abban a lövöldözésben, amely Koszovó északi részén történt, amikor a koszovói albán rendőrség különleges osztaga, a ROSU a szerbek által lakott területeken akciózott. A koszovói rendőrség Zubin Potoknál ellenállásba ütközött, a szerbek ugyanis barikádokat emeltek, hogy megakadályozzák a helyi szerb rendőri vezető letartóztatását.

A koszovói különleges rendőrség tagjai 28 embert gyűjtöttek be, ebből 19 rendőr és 9 polgári személy. A rendőrök közül 11 szerb, 4 albán és 4 bosnyák nemzetiségű. A ROSU őrizetbe vette az UNMIK egyik orosz állampolgárságú alkalmazottját is, de őt moszkvai kérésre szabadon bocsátották. Az ENSZ is követelte az orosz alkalmazott elengedését.

Moszkva dühös
zaharovaA koszovói hatóságok szabadon bocsátották a letartóztatott orosz állampolgárt, de ez nem akadályozta meg Moszkvát abban, hogy dühösen reagáljon a “felháborító cselekedetre”. Marija Zaharova, orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy az orosz állampolgárt annak ellenére tartóztatták le a koszovói különleges rendőrség tagjai, hogy dimplomáciai mentelmi jogot élvezett az ENSZ alkalmazottjaként. Zaharova úgy fogalmazott, hogy “ez egy újabb példa arra, hogy a koszovói vezetés folytatja a provokációkat”.

Ramus Haradinaj, koszovói miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a rendőrségi művelet célja a bűnözés és a korrupció letörése volt. Haradinaj szavai szerint Szerbia nem védelmezheti a szervezett bűnözést. Hashim Thaçi, koszovói elnök pedig azt mondta, hogy a rendőri fellépés a törvények és a jogrend alapján történt, és egyetlen közösség ellen sem irányult. Kadri Veseli, koszovói parlamenti elnök a rendőrségi akcióval kapcsolatban kijelentette, hogy Koszovó egész területén fenntartják a jogrendet.

Marko Djurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint ugyanakkor a koszovói különleges rendőrök nem bűncselekmények miatt, hanem a szerbek megfélemlítése érdekében léptek be Koszovó északi részébe, az albánok ugyanis így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget. A szerbek szerint ez már a koszovói különleges rendőri egység hatodik hasonló akciója volt, az előző tavaly novemberben történt.

Nem sokkal a ROSU mostani rajtaütését követően egy szerb MiG-29-es harci gép megjelent a Koszovóval határos szerbiai területek, egészen pontosan Szandzsák felett, egy szerbiai laktányát pedig katonai járműoszlop hagyott el, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a  szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget. A szerbiai nemzetbiztonsági tanács ülésén Aleksandar Vučić arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy Szerbia “reagálni fog”, ha a ROSU nem vonul ki Koszovó északi részéről – ami azóta már megtörtént.

Az EU és az ártatlanság vélelme
kocijancicAz Európai Unió szerint a koszovói albán rendőrök akciója gyanúsított személyek ellen irányult, és ezzel kapcsolatban jogszerűen kell eljárni. Maja Kocijančič arra emlékeztetett, hogy a jogállamiság, beleértve az ártatlanság vélelmét is, olyan célkitűzés, amit az Európai Unió nagyon határozottan támogat.

A szerb elnök később úgy fogalmazott, hogy Szerbia nem kíván háborúzni, és mindenáron békét szeretne. Vucić azonban azt nem zárta ki, hogy hasonló akciók albán részről ezután is történhetnek – nem egyszer, és nem kétszer – mert Koszovó északi része a koszovói albánok számára a megvalósulatlan álom kategóriája, és ez így is marad.

Albán lufi
krgaBranko Krga, nyugalmazott szerb tábornok, jugoszláv, majd kis-jugoszláv vezérkari főnök kijelentette, hogy az albánok ezúttal nem foglalták el Koszovó északi részét – még. A nyugalmazott szerb tábornok szerint ezzel az utóbbi prvokációval a koszovói albánok ismételten azt tesztelték, hogy Szerbia miként reagál. A tábornok szerint nyilvánvaló provokációról van szó, amit a szerbiai parlament Koszovóval foglalkozó ülésének időpontjára időzítettek. (Szputnyik)

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád nem ismeri el, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A koszovói albán vezetés tavaly novemberben százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia- Hercegovinából származó árukra, ami nagy lökést adott a csempészetnek.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak- Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe

Közzététel:

a megjelenés dátuma

hallgat Radoičić kihallgatás
A koszovói szerb "szabadságharcos" meghallgatásra megy az ügyvédje társaságában (Forrás: Novosti)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Kihallgatták Milan Radoičićot, aki ügyvédje kíséretében ment be a belgrádi rendőrségre. A banjskai támadást megszervező koszovói szerb vezető ugyan vallomást, illetve nyilatkozatot tett, de nem vették őrizetbe, habár az általa szervezett fegyveres akcióban legalább négy személy, egy koszovói albán rendőr, és három koszovói szerb lázadó életét vesztette. A szerbiai belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az ügyet a belgrádi főügyészség veszi át, amelynek vezetője a nem kormányzati szerbiai sajtó szerint a szerb elnök köréhez tartozik.

Meghallgatás a hazafias bűncselekmény miatt

Milan Radoičić vallomásával kapcsolatban egyelőre nincsenek kiszivárogtatások, de még találgatások sem nagyon, egyelőre tehát csak annyit tudni, hogy a sokak által a koszovói szerb területek informális urának tekintett üzletember magára vállalta a felelősséget a banjskai lövöldözésért, mint ahogy ezt ügyvédje által tudatta.

A kihallgatást megelőzően – ellentétben Radoičić ügyvédjével – Aleksandar Vučić szerb elnök úgy látta, hogy a koszovói szerb vezetőnek meg kell jelennie a szerbiai illetékes hatóságok előtt, a szerb elnök ugyanakkor biztos volt abban, hogy sem Radoičić, sem a társai nem tűnnek el, jószerivel nem is igen van hova menniük.

– Ha bárki is azt hinné, hogy elszöknek és elrejtőznek, nem fognak. Ő és ezek a fiúk, akik az események szereplői voltak, büszkék a tettükre

– mondta Vučić, aki feltűnően direkt módon kapcsolódott be az ügy kezelésébe, ő jelentette be Radoičić távozását a Szerb Lista alelnöki tisztségéről, és ő jelezte előre a koszovói szerb “szabadságharcos” kihallgatását is, amit szerb részről persze nem így prezentálnak a nagyérdemű felé.

A szerb oldalon úgy fogalmaznak, hogy Radoičić állampolgári minőségében nyilatkozatot tett, ami nem vonja maga után, hogy netalán őrizetbe vegyék és vizsgálati fogságba helyezzék, ez Szerbiában a “hazafias bűncselekmények” esetében egyébként sem igen szokás.

Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy szerb részről ugyanúgy “félrevezető terminológiát” használnak, mint az oroszok az Ukrajna elleni támadás esetében, a szeptember 24-én történt eseményeket ugyanis nem nevezik terrorakciónak, de még lázadásnak sem, hanem “tragikus eseményként” aposztrofálják a történteket.

Ezek után már az is érthető, hogy miért nem került sor Radoičićnak és a banjskai “hazafias bűncselekmény” többi résztvevőjének az őrizetbe vételére.

Koszovó követeli a kiadatásukat

Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter a Szabad Európának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Milan Radoičić azért vállalta magára a történtek megszervezését, mert bebizonyosodott a részvétele a terrortámadásban.

Ami a terminológiát illeti a pristinai albán vezetés természetesen nem “tragikus eseményként” emlegeti a történteket, hanem egyértelműen terrorcselekményként, miután a szerb fegyveresek szeptember 24-én, a hajnali órákban koszovói rendőrökre támadtak Banjska térségében, és megöltek egy albán származású koszovói rendőrt.

Sveçla ezért jelezte, hogy a koszovói illetékes hatóságok a nemzetközi partnereken keresztül kérni fogják Szerbiától mindazok kiadatását Koszovónak, akik részt vettek a terrorakció tervezésében és végrehajtásában. A partnereken először az Egyesült Államokat kell érteni, majd az Európai Uniót, aztán pedig a többieket, mondjuk Németországot és Nagy-Britanniát.

A legújabb pristinai matematika szerint a kiadatás kapcsán akár nyolcvan személy is számításba jöhet, bár korábban csak harminc támadót emlegetett a koszovói vezetés, ami a különböző videók alapján reálisnak is tűnt.

hallgat kihallgatás  Radoičić

A szponzor és a szponzorált?

Ennek értelmében – ad absurdum – a kiadatás esetleg vonatkozhat magára a szerb elnökre is, hiszen Sveçla szerint Radoičić nem egyedül cselekedett, hanem Aleksandar Vučić és a szerb kormányzati struktúra támogatásával.

– Nagyon jól tudjuk, hogy rendkívül közel állt Aleksandar Vučićhoz, aki a Milošević-kormány idején propagandaminiszter volt. Bár ő Szerbia elnöke, mégis propagandaminiszter maradt

– mondta Sveçla, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók Banjskában katonai fegyvereket használtak, amelyek között voltak 2021-es és 2022-es évjáratúak is, vagyis nem arról van szó, hogy az 1998/99-es háborúból maradtak vissza.

A koszovói belügyminiszter ennek okán megjegyezte, hogy ezek a fegyverek közvetlenül a szerb katonai raktárakból érkeztek Koszovóba, és nem elszigetelt esetről van szó, mert korábban hasonló fegyvereket foglaltak le Zvečanban és Észak-Mitrovicában is.

Az oroszok is érintettek?

Sveçla az érintettség terén még tovább ment, nem elégedett meg Szerbia felemlegetésével, szerinte az ügybe ugyanis Oroszország is belekeveredett, bár konkréten Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadatását nem követelte, ellene már egyébként is van egy érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancs.

A koszovói belügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy szerinte orosz zsoldosok nem vettek részt az eseményekben, mert ez Szerbia és Oroszország politikai projektje, és ezért a megbízható struktúrákat használják.

– Annak lehetünk a szemtanúi, hogy Nišben van egy Orosz Humanitárius Központ, amelyről sokan általában úgy tudják, hogy egy hírszerző gócpont, amelyen keresztül az egész régiót kémkedik, és ahol különféle gyakorlatokat is végrehajtanak, akár a hírszerző szolgálatok számára is

– jelentette ki a koszovói belügyminiszter, aki meg van győződve arról, hogy ez a központ is az érintettek között van a banjskai “terrorakció” esetében.

hallgat kihallgatás  Radoičić

A nyugati kémek kedvéért nem cirill betűkkel írták ki a központ nevét (Forrás: Internet)

Vajon kiadják-e Radoičićot?

Ami Radoičić és a többiek kiadatását illeti, ennek több akadálya is van, Koszovó és Szerbia között ugyanis nincs kiadatási egyezmény, honnan is lenne, amikor Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát, ilyen egyezmények pedig általában csak országok között jönnek létre.

A következő akadály az lehet, hogy Vučić elnök számos interjúban eldicsekedett már azzal, hogy az ő regnálása alatt senkit sem adtak ki, ezért ez valószínűleg Radoičić és társai esetében sem történik meg, önmaga esetében pedig végképp nem.

Tehát amíg ő van hatalmon Szerbiában, addig nyugodtan alhat minden koszovói szerb “szabadságharcos”, akiket a szerb médiában egyre inkább Miloš Obilić késői leszármazottjaiként emlegetnek, arra a szerb történelmi hősre utalva, aki az 1389-ben zajlott rigómezei csatában megölte I. Murád török szultánt.

A kiadatás megtagadása vonatkozhat Vojislav Šešeljre, a szerb radikálisok vezetőjére is, aki iránt a napokban érdeklődött a Hágai Törvényszék, illetve ami abból maradt, egyebek között azért, mert a csetnikvajda nyilvánosságra hozta a herkócai (Hrtkovci) horvátok elüldözésével kapcsolatban lefolytatott eljárás során beidézett védett tanúk vallomásait.

Aligha lehet véletlen, hogy Hága újabb kérelme az Aleksandar Vučić korábbi főnökének számító Šešelj iránt éppen most érkezett, ami a szerb elnök szerint minden egyéb nyomásgyakorlásnak a betetőzése.

Ezek után borítékolható, hogy a koszovói “tragikus eseményeket” követően semmiféle kiadatás nem lesz, legfőként azért nem, mert Szerbia nem ismeri el Koszovót, így annak az intézményrendszerét sem, ugyanakkor egyre inkább érnek a nemzetközi szankciók, amelyeknek létjogosultságuk ugyan lehet, de értelmük nemigen van.

A kérdés most már csak az, hogy a jelenlegi formájukban egyáltalán folytatódhatnak-e az Európai Unió égisze alatt kezdett tárgyalások, mert már a napnál világosabb, hogy a jelenlegi főszereplők sem a múltjuk, sem a mostani hozzáállásuk miatt nem alkalmasak arra, hogy megteremtsék az együtt, vagy inkább az egymás mellett élés feltételeit.

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak tehát végképp szembe kellene néznie azzal a ténnyel, hogy mostani balkáni működésük nem a megbékélés segítette elő, hanem a helyzet további elmérgesedését okozta, így a folytatás mindenképpen nehéz lesz, főleg miután mindkét oldal erősen elszemtelenedett.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava