Szerbia
Bevezetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést Szerbiában

Bevezetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést Szerbiában a nemi erőszakot elkövetők, valamint a gyermekgyilkosok, illetve a várandós nők és a magatehetetlenek gyilkosai számára, miután a szerb parlament elfogadta a büntető törvénykönyv erre vonatkozó módosítását.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
A törvényjavaslat a 2014-ben meggyilkolt tizenöt éves Tijana Jurić édesapja és a Blic című napilap kezdeményezésére készült el, és került a parlament elé. Szerbiában nem ez az első eset, hogy a sajtó politikacsináló szerepet játszik, ezúttal azonban bevallottan, a Blic ugyanis tevőlegesen felvállalta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés bevezetésére tett kezdeményezés támogatását.
Tijana Jurić gyilkosát 40 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kislány édesapja azt mondta, elégedett a büntetéssel, később mégis petíciót indított az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetésére, amelyet több mint 160 ezren írtak alá, így a javaslat a parlament elé került. Igor Jurić a Blic támogatásával gyűjtötte össze az aláírásokat, és a napilap segítségével juttatta el a törvényjavaslat tervezetét is Maja Gojković parlamenti elnöknek.

A szerb parlament döntését követően egyúttal megszűnik a korábbi, 40 évig terjedő börtönbüntetés, így életfogytig tartó börtönbüntetésre lesznek ítélhetők a jövőben a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok végrehajtói, a kiskorúak megrontói, a legmagasabb állami méltóságok gyilkosai, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen súlyosan vétők, valamint a népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, háborús bűnökre vagy terrorista cselekményekre szövetkezők.
A törvénymódosítás szerint az elítéltek ezentúl legalább 27 letöltött év után lesznek feltételesen szabad lábra helyezhetők, kivéve a gyermekek, várandósok és magatehetetlenek gyilkosai, esetükben nem lesz mód a feltételes szabadon bocsátásra. Ez utóbbi módosítást szerb és külföldi jogászok is bírálták, szerintük ugyanis nem emberséges, és ellentétes a nemzetközi joggal az, hogy egy elítéltnek ne legyen lehetősége a fellebbezésre.
A törvénymódosítással súlyosbították a visszaeső bűnözők büntetési tételeit. Emellett szigorúbb büntetések szabhatók ki ezentúl a kínzásért, a zaklatásért, a családon belüli erőszakért, az adócsalásért, az állatkínzásért és -gyilkolásért, a hivatalos személy munkájának hátráltatásáért, a hivatalos személy elleni támadásért, valamint a sporteseményeken történő erőszakos viselkedésért.

A szerbiai Btk. módosítására a 250 tagú parlament 159 képviselője szavazott igennel, az ülésen nem vettek részt a törvényhozás munkáját hónapok óta bojkottáló ellenzéki képviselők. A büntető törvénykönyv módosítása azonban csak a hatályba lépés után elítéltekre vonatkozik, így Tijana Jurić gyilkosa büntetése kétharmadának letöltését követően kérheti feltételes szabadon bocsátását.

- Románia6 nap telt el azóta
Öngólok, avagy ki menti meg a Mentsétek meg Romániát a dilletantizmustól?
- Horvátország7 nap telt el azóta
Decemberben jön a kötelező katonai szolgálat Horvátországban
- Bosznia7 nap telt el azóta
Újabb cég lobbizik Dodiknak az Egyesült Államokban
- Szerbia6 nap telt el azóta
Piszkos energia: Szerbia szénnel csinálja az áramot