Szlovénia
Vége a nyektetésnek: Szlovénia feloldotta a határellenőrzéstHárom évig őrizték azt, amit a migránsok nem úgy használtak, ahogy a szlovénok gondolták
Az új szlovén kormány első intézkedései között megszüntette a Magyarország és Horvátország felé fenntartott határellenőrzéseket. Miután a határokon alig mutatkozott eredmény, érdemes feltenni a kérdést: hogy valóban a migráció elleni harc volt-e a Golob-kabinet célja az elmúlt három évben? A történet valószínűleg nem a határőrizetről, hanem sokkal inkább a brüsszeli kettős mércéről, az orosz gazdasági kapcsolatok szelektív megítéléséről és az európai szankciós politika egyre nehezebben magyarázható ellentmondásairól szól
A volt, jobb híján „globalnyiknak” címkézhető volt szlovén kormány az illegális migráció megakadályozása érdekében 2023-ban ismét bevezette a határellenőrzést Magyarország és Horvátország felé, és ezt az intézkedést hathavonta makacsul meghosszabbította.
A frissen felálló Janša kormány első intézkedései között – az első a palesztin zászló levonása volt a kormánypalota épületéről – a határellenőrzés megszüntetése is ott volt, és ezt úgy a horvát kormány, mint Brüsszel is üdvözölte.
Jószomszédi és „jószomszédi” viszonyok
Ha ezt Zágráb hivatalosan sohasem állapította meg, a horvát kommentátorok minden nyáron leszedték a keresztvizet a szlovénokról, mert a kvázi határellenőrzés egyedüli gyakorlati végeredménye a horvát tengerpartra igyekvő turisták közlekedésének lassítása volt.
Az ugyanis azt hiszem, mindenki számára evidens, hogy a Horvátországból átcsorgó illegális migránsok nem kifejezetten a határátlépő helyeken lépnek be az alpesi mennyországba. Az intézkedés egyértelműen Horvátország, de Magyarország nyektetése is volt, hogy most ne használjunk erőteljesebb népi kifejezéseket.

A palesztin zászlót kevesebb mint egy órával azután levették Szlovénia legfontosabb kormányzati épületéről, hogy Janez Janša negyedszer is letette a miniszterelnöki esküt, ami a külpolitika jelentős változását jelzi. Az izraeli zászló (még) nem tűzték ki
Akárhogy is volt, a szlovén rendőrök visszatérnek eredeti székhelyeikre, mondta Danijel Lorbek, a rendőrség megbízott főigazgatója, míg Franci Matoz belügyminiszter hozzátette, hogy a biztonság emiatt nem csökken.
A határellenőrzések formálisak voltak, többnyire dokumentumok átnézése nélkül, de a nagyobb határátkelőhelyeken gyakran hosszú sorok alakultak ki a járművek nagyobb beáramlásával. Ezzel szemben, sok kisebb határátkelő esetében nem voltak állandó ellenőrzések.
A jövőben a határellenőrzéseket úgynevezett kompenzációs intézkedések váltják fel az államhatáron és az ország belsejében. Lorbek rámutatott, hogy a rendőrök visszatérése eredeti székhelyükre több tisztet szabadít fel más rendőri feladatokra, beleértve az Európai Migrációs és Menedékjogi Paktum végrehajtását is.
„Így tovább erősítjük az intézkedések végrehajtását, ahelyett, hogy a határátkelőkön lennénk ellenőrzéseken, ahol nem észleltünk különleges eredményeket vagy jelentős problémákat” – mondta Lorbek, hozzátéve, hogy az illegális határátlépések száma idén több mint 60 százalékkal nőtt.
A közösségi médiában megjelent hírek szerint reggel június 10-én reggel 8:45-kor Zágráb Blato negyedében illegális „migránskirakodás” történt. A környékbeli lakosok már hónapok óta hívják a rendőrséget, de a hatóságok szemet hunynak a dolog felett, és hagyják, hogy a migránsok folytassák útjukat Szlovénia felé (Forrás: x platform)
Matoz belügyminiszter azt állította, hogy a megfigyelés megszüntetése nem csökkenti a biztonságot, hanem növeli azt.
„A rendőrség folyamatosan figyeli, hogyan védik a Magyarországgal és Horvátországgal kötött határt, és ezzel a megközelítéssel nagyobb hatékonyságot biztosít a rendőrség terepen történő munkájában” – mondta Matoz.
Különösen hangsúlyozta a kockázatelemzéseken alapuló véletlenszerű kontrollokat és a kompenzációs intézkedések bevezetését, elsősorban a legfontosabb és legsebezhetőbb útvonalakon.
Golob-kormány: szentéletű vasfazék
Ha már a szomszédban kalandozunk, visszatérünk még egy kicsit a levitézlett Golob-kormány szentéletű, ám rendkívül kormos fülű vasfazék-jellegére.
Valahol márciusban, a horvát lapok is hírül adták, hogy a SIJ Csoport (Slovenska industrija jekla – Szlovén Acélipar) magas technológiájú acélt fejlesztett ki az űripar számára. Az kutató-fejlesztő projekt részeként már több mint 500 tonna anyagot szállítottak le egy ismeretlen ügyfélnek, aki ezt egy hamarosan kilövésre kerülő űrhajó kulcsfontosságú szerkezeti alkatrészeihez használja fel.
Viszont azt nem reklámozzák, hogy a SIJ részvényeinek 72,2%-át az orosz Zubicki család birtokolja a Dillon cégen keresztül, míg a negyedét a szlovén állam tartotta meg. Ez 2025–2026-os forrásokban is megerősítve szerepel.
Továbbá, Szlovéniában az oroszok 817 vállalatot birtokolnak (2018-as adatok szerint), ami a harmadik legnagyobb külföldi tulajdonoscsoport (a szerbek és olaszok után).
Az orosz tulajdonú vállalatok számáról viszont nincs frissebb hivatalos statisztika. A 2022-es szankciók után a szlovén sajtó többször írt arról, hogy sok orosz tulajdonosok „átcímkézték” a cégeiket (ciprusi, szerb, montenegrói, kazah közvetítőkre), ezért a tényleges szám ma valószínűleg nem kisebb, csak kevésbé látható – de erre nincs új, hivatalos adatbázis.
A Krka továbbra is masszívan jelen van az orosz piacon, és az exportérték valóban meghaladja az évi 1 milliárd eurót – ezt a legfrissebb, 2024–2025-ös pénzügyi adatok is alátámasztják.

Az Oroszországi Föderációban a termékértékesítésből származó bevétel 422,3 millió euró volt, ami 13 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest, míg a rubelben számolt értékesítés 9 százalékkal emelkedett (Forrás: a Krka pénzügyi beszámolója)
Viszont, ha már itt tartunk, ez nem jellemzően szlovén téma, csak alátámasztja az EU képmutatását, kettős mércéit. Például Belgiumban továbbra is vígan működik Vlagyimir Lisin két acélgyára, amely a szankciós kiskapuknak köszönhetően nemcsak a belga, de a francia, olasz, dán és cseh gyártókat is ellátja orosz acéllal.
A Bloomberg-féle listán a világ 110. leggazdagabb emberének számító Lisint elkerülték az EU-s szankciók, annak ellenére, hogy Ukrajna, Kanada és Ausztrália tiltólistára helyezte. De a hülyeségmérőt nem ez csapta ki, hanem az orosz LNG.
Az orosz sarkkörön működő Yamal LNG szinte teljes termelése – egészen pontosan ennek 97 százaléka – 2026 első negyedévében az EU-ba irányult. Például január és május között Spanyolország 2,13 millió tonnát importált, ami 45%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Míg Belgium Zeebrugge LNG terminálja továbbra is a Yamal projekt kulcsfontosságú európai központja. A terminál csak májusban hat Yamal LNG rakományt kapott, összesen 439 766 tonna tömeggel. 2026 első öt hónapjában a Zeebrugge 31 Yamal LNG szállítmányt dolgozott fel, szemben 2025-ös azonos időszakban 25-tel.
Na most kedves feleim! Ki tudja ezt megmagyarázni, anélkül, hogy kiröhögjék, mint Merz kancellárt a minap a Bundestagban?
Elutasítjuk az olcsó vezetékes orosz földgáz vásárlását a demokrácia, szabadság, Coca-Cola és MacDonalds nevében és megvesszük a jócskán drágább ugyancsak orosz LNG-t.
Egy normális világban az ilyesmiért jónéhány ember a börtönben végezné, mert ugye valaki/valakik vastagon keresnek az ügyön – a kínaiak nemes egyszerűséggel falhoz állítanák a hölgyeket, urakat -, de Brüsszelben még mindig valamilyen szankciós csomagokat emlegetnek, meg Európa védelmét, meg…
