Migráncspaktum: csak még egy EU-s pénzforrás Horvátország számára

Horvátország továbbra sem akar migránslerakat lenni

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A héten – június 12-én, pénteken hatályba lépő uniós migrációs és menekültügyi paktumról Horvátországban egy szó sem hangzott el május közepe óta. Ennek több oka is van.

Elsősorban kezdődik a foci VB, az idegenforgalmi idény, a politikusok pedig kollektíve elvonulnak nyaralni, a horvát parlamentben június 15 és július 15 között szünetel a törvényalkotás fáradtságos, ám jól fizető munkája.

Szóval, a kutya sem törődik a kollokviálisan migráncspaktumnak nevezett EU-s intézkedéssel. Na persze nem azért, mert bárki is rajongana az afgán, szudáni, közel-keleti szomszédok beköltözésének perspektívájáért – legutóbb Belfastban láttuk, milyen jól funkcionál az együttélés – hanem azért, mert a horvát vezetés, legalábbis egyelőre jól látszik kezelni az ügyet.

Kapcsolódó cikk

KOCKÁZAT: A Guardian ismét nekiment Horvátországnak, ezúttal szexuálisan is vádol

A horvát fából vaskarika körülbelül úgy írható körül, hogy ez a patent nem kerítésre támaszkodva igyekszik meggátolni a migránsok beáramlását, hanem élősövénnyel. Az élősövényt ebben az esetben a marcona horvát rendőrség alkotja.

A fiúk vasszigorral lépnek fel az országhatár és törvények védelmében, amit egyes EU parlamenti tutti-fruttik botránykeverésre próbáltak annó kihasználni.

Még kedvenc brit lapunk a Guardian is cikkezett a horvát rendőrség vérszomjas fellépéséről a határon átszivárgó szerencsétlenekkel szemben, amiről természetesen, a BALK is tudósított.

Még egy EU-s pénzforrás Horvátország számára

Mint ezt a horvát belügy még tavaly elmagyarázta a polgároknak, mivel a migrációs és menekültügyi paktum az illegális bevándorlók áthelyezését tervezi, minden az állam által átvett személy után 10 000 euró támogatást biztosítanak az EU költségvetéséből, és a hangsúly a felelősség megosztásán és az az első vonalban lévő országokra nehezedő nyomás enyhítésén van.

Továbbá, a paktum horvát értelmezése szerint ez nem azt jelenti, hogy Horvátországnak 10 vagy 20 ezer nemzetközi védelmet kérelmező számára kellene szállást biztosítania. A horvát belügyminisztérium szerint a cél nem a kapacitás felhalmozása, hanem a migrációs mozgások hatékony kezelése.

A közösségi médiában megjelent hírek szerint reggel 8:45-kor Zágráb Blato negyedében illegális „migránskirakodás” történt. A környékbeli lakosok már hónapok óta hívják a rendőrséget, de a hatóságok szemet hunynak a dolog felett, és hagyják, hogy a migránsok folytassák útjukat Szlovénia felé (Forrás: x platform)

Ezért a terv átfogó – a szomszédos és tranzit országokkal való együttműködés megerősítésétől kezdve a nemzeti fogadó- és integrációs rendszer rugalmasságának növeléséig.

A migrációs és menedékjogi paktum arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a tagok közötti felelősség és szolidaritás között, mivel a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata nem kizárólag az EU külső határain fekvő államok terhe, hanem közös kötelezettség.

Kapcsolódó cikk

A SZÜRKE 256 ÁRNYALATA: Migránsverés, avagy átverés a horvát-bosnyák határon?

Továbbá a belügy arra is kitért, hogy 2030-ig tartó migrációs és menedékjogi kezelési terv javaslatában Horvátország nem kötelezte el magát egy bizonyos számú menedékkérő fogadása mellett, hanem általánosságban kapacitásainak bővítését ígérte.

A Horvátország jelenleg 902 férőhellyel rendelkezik két fogadóközpontban a nemzetközi védelem kérelmezőinek számára. Igen jellemzően a belügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyi lehetne a maximum, amelyet Horvátország a jövőben fogadhat.

Mivel a menedékkérők száma jelentősen eltér a migrációs nyomástól, geopolitikai fejleményektől és határmechanizmusoktól függően, a terv a belügy szerint inkább a rugalmas kapacitás szükségességét hangsúlyozza, nem pedig azt becsüli, hogy mennyi lenne a „maximális szám” az országnak.

Egy hónappal ezelőtt egy fülöp-szigeteki férfi megpróbálta ellopni egy horvát nő táskáját Zágrábban. Ez lett a vége. Később kiderült, hogy a férfi az egyik legnagyobb külföldi munkaerőközvetítő volt (Forrás: X platform)

Végezetül, a belügyminisztérium azt is hozzátette, hogy kétségtelenül szükséges, hogy szállási kapacitásokat és emberi erőforrásokat biztosítsanak a nemzetközi védelem eljárásainak felgyorsításához, ezért a terv számos intézkedést tartalmaz a rendszer megerősítésére, aminek célja, hogy megelőzzék nagy számú ember fogva tartását, és ezáltal annak kockázatát, hogy Horvátország úgynevezett „forró ponttá” (hot-spot) váljon, valamint összekapcsolja a nemzeti intézkedéseket az európai támogatási és szolidaritási eszközökkel.

Vélt és valós számok a migráncsok terén

Bár kétségtelen, hogy Horvátország, Görögország, Ciprus és Szlovénia mellett az Európai Unió országai közül az élen áll az illegális bevándorlók száma tekintetében a lakosság számához képest, ez valójában korántsem annyira komoly, mint ahogy hangzik.

Kapcsolódó cikk

Fellázadt Plitvice környéke: turistákat akarnak, nem migránsokat

Zoran Ničeno, a horvát Határigazgatóság vezetője azt állította, valahol május közepén, hogy a Horvátországban illegálisan élő emberek tényleges száma 3890, ami kevesebb, mint az ezer lakosra eső egyetlenegy migráns. Ugyanakkor az is kiemelte, hogy többnyire a szomszédos országok állampolgárairól van szó, akik túllépték a megengedett tartózkodási időt.

„A média olyan számokat mutat, amelyek arra utalnak, hogy hatalmas számú ember él illegálisan a Horvát Köztársaságban, ami egyszerűen nem igaz” – mondta Ničeno az állami HRT televízió Otvoreno (Nyitott) című műsorában, kiemelve, hogy Horvátország minden szempontból Európa egyik legbiztonságosabb országa.

Az új Migrációs és Menedékjogi Paktum módosítja az EU-ban a kevesebb mint 20 százalékos elfogadási esélyű menedékkérők számára az eljárást. Ničeno elmagyarázta, hogy az ilyen embereket ezentúl fogva tartják.

Kapcsolódó cikk

Migránsokból nem kér Szlovénia, inkább 1,8 millió eurót fizet

„Jelenleg 4300 menedékjogi kérelmi szándéknyilatkozatunk van, amelyeket a migránsok a határátkelőhelyeken nyújtanak be. Ezek közül átlagosan csupán 400 jelenik meg a fogadóközpontokban a menedékkérelem ügyében.

„Ez nyilvánvalóan csalás, a rendszer megkerülése”, magyarázta Ničeno. Véleménye szerint, az új eljárás, amely akár hat hónapig is eltarthat, elriasztja azokat, akik vissza akarnak élni a rendszerrel.

„Nyilvánvalóan itt az idő, hogy ezeket az emberek megfelelő módon nyilvántartásba vegyék, átvilágítsák, és minden egyes menedékjogi ügyről külön döntsenek” – tette hozzá.