Fellázadt Plitvice környéke: turistákat akarnak, nem migránsokat

Migránsközpont lenne Európa egykor leghírhedtebb katonai repülőteréből

Vasárnap több száz helyi lakos tüntetett a Plitvicei-tavak környékén, mert az önkormányzat szerint a kormány egy olyan központot akar építeni a volt željavai katonai repülőtér területén, ahol migránsokat helyeznének el. A demonstrációt a boszniai Biháccsal szomszédos horvátországi Korenicában tartották a Plitvicei-tavak község szervezésében.

A lakosság tiltakozik a migránsközpont ellen

A demonstráció résztvevői azt kérték a horvát kormánytól, illetve a belügyminisztériumtól, hogy ne hozzon létre befogadóközpontot a térségben – ezt Hrvoje Matejčić, a tüntetés szervezője mondta a HINA horvát állami hírügynökségnek.

A tüntetők szellemesebbnél szellemesebb transzparenseket vittek magukkal, ezek közül az egyiken azt üzenték a zágrábi vezetésnek, hogy „a fiataloknak építsenek lakásokat, ne pedig táborokat a migránsoknak”.

Matejčić arról is beszélt, hogy az állami szervek képviselői egynappal korábban találkoztak a helyi vezetőkkel, és bemutatták nekik a terveket, amelyek szerint az új létesítmény 1500 migránst fogadna be, akiknek az ellátásáról mintegy 200 alkalmazott gondoskodna.

A helyszín azért tetszik a zágrábi vezetésnek, mert állami tulajdonban van, és közvetlenül a boszniai határ mellett fekszik, amerről a migránsok érkeznek.

A Bosznia és Horvátország közötti határ gyakorlatilag kettészeli a repülőteret. A repülőtér felett egy van a petrovoszellói (horvátul Ličko Petrovo Selo) hivatalos határátkelő

Egészen annyira közvetlenül, hogy az egyik kifutópálya Horvátországban van, a másik pedig Bosznia-Hercegovinában. Ez az a repülőtér, ahol föld alatti hangárok és alagutak vannak a Plješevica-hegy gyomrában, és a repülőgépek gyakorlatilag a hegyből jönnek ki.

A legközelebbi nagyobb település a boszniai Bihács mintegy 5–10 km-re található, ez a legforgalmasabb migránsútvonal Bosznia-Hercegovinában.

Plitvice a turizmust szeretné fejleszteni

Matejčić azt üzente a kormánynak, hogy a turizmus fejlesztésén dolgoznak, és hogy máshol is lenne hely egy ilyen központnak. A polgármester szerint a Željava-komplexumot évente akár kétszázezer ember is felkeresi, a terület ugyanis (a volt katonai repülőtér miatt) most is turisztikai vonzerővel rendelkezik, pedig semmilyen beruházás nem történt.

A polgármester szerint a volt repülőtér területén sokféle fejlesztést el tud képzelni, ezért a helyi önkormányzat már régóta kéri az államot, hogy kezdjen valamit a területtel, vagy adja át nekik.

Željava földalatti légibázis – hatalmas, elhagyatott, hidegháborús jugoszláv bunker egy hegyben, ma hátborzongató romok a kalandvágyó felfedezők számára (Forrás: X platform, YouTube)

Ehhez képest most az a terv, hogy migránsközpontot építenének oda. Szerinte az állam azért erőlteti a projektet, mert szeretné felhasználni azokat az uniós forrásokat, amelyek 2024 júniusa óta állnak rendelkezésre, és idén júniusig érvényesek.

Matejčić úgy érzi, hogy a kormány mindenáron meg akarja építeni a központot, mert különben elesik az uniós pénzektől.

A polgármester arról is beszélt, hogy Lika térségében egyre nehezebb megélni, miközben a közszolgáltatások drágulnak. Bár ez üzletileg érthető, a régió sajátosságai miatt ugyanis sok szolgáltatásnak nincs valódi gazdasági alapja – például a szemétszállító teherautóknak 41 települést kell kiszolgálniuk.

Kapcsolódó cikk

EGY TÁBOR VÉGNAPJAI: A vučjaki migránsokat Szarajevó környékén helyezték el (VIDEÓ)

„Gospićban illegálisan lerakott hulladékot találtunk, Korenicában pedig most egy migránsközpontot akarnak. Így bánik velünk az állam” – szomorkodott Matejčić.

Hozzátette, hogy most a kormány döntésére várnak, és reméli, hogy Zágrábban figyelembe veszik a helyiek érvelését. Ha nem, akkor megfontolják a további lépéseket. Szerinte a hétvégi tüntetés megmutatta, hogy a helyiek összetartanak.

Az önkormányzat vezetője határozott üzenetet küldött Andrej Plenković miniszterelnöknek és Davor Božinović belügyminiszternek.

„A migránsok ideiglenes elszállásolásáról szóló mesét adják el másnak. Mi, likaiak, kemények vagyunk, és nem vagyunk ostobák. Harminc éve küzdünk egyedül, állami segítség nélkül. Mi építettük fel ezt a környéket, és nem hagyjuk, hogy tönkretegyék.”