Horvátország
KOCKÁZAT: A Guardian ismét nekiment Horvátországnak, ezúttal szexuálisan is vádol
A brit baloldali Guardian ismét súlyos kilengésekkel hozta összefüggésbe a horvát rendőrséget a civil szervezetekre hivatkozva, amelyek megfigyelőként működnek a Bosznia- Hercegovinával közös határ bosnyák oldalán. Ebben tehát semmi új nem lenne, ha a brit lap a Dán Menekültügyi Tanácsra hivatkozva ezúttal nem vádolta volna meg szexuális zaklatással is a horvát rendőröket.
Kockázat
A Guardian által világgá kürtölt hír úgy szól, hogy egy horvát rendőr tőrkéssel kényszerített egy afgán hölgyet a vetkőzésre, közben illetlenül tapogatta, ahol nem kellett volna. Az alább található vallomásból az olvasható ki, hogy a horvát rendőr társai is részt vettek a “duhajkodásban”, és jól szórakoztak.
A többi vád a szokásos: a horvát rendőrök változatos helyeken ütlegelik a határon átszivárgó migránsokat, és rendszeresen visszafordítják őket Boszniába.
A Guardian a civil szervezetek adataira hivatkozva nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy 2019 májusától máig a rendőrségnek álcázott horvát bűnszervezet csaknem 24 ezer migránst fordított vissza “jogtalanul” a határról, ebből a folyó év első két hónapjában 547-et.
A Guardian 2018 óta folyamatosan hadakozik a horvát belügyminisztériummal, és ezt nyilván a jövőben sem hagyja abba mindaddig, amíg a civil szervezetek szorgalmasan szállítják neki a “graphic content” anyagot, amelyek hitelességét nem igen lehet ellenőrizni, mert az egyedüli források a migránsok tanúvallomásai a táborokban készített fényképekkel súlyosbítva.
A Guardian cikke
A baloldali angol lap állítása szerint a horvát rendőrök egy afgán nőt állítólag szexuálisan zaklattak, egy horvát rendőr késsel fenyegette meg, miután meztelenre vetkőztették, amikor a migránsok egy csoportját vizsgálták át a boszniai határon.
Croatian border police accused of sexually assaulting Afghan migrant https://t.co/eelpOtSimn
— The Guardian (@guardian) April 7, 2021
A Dán Menekültügyi Tanács (DRC) adatai szerint az eset február 15-én éjjel történt Horvátország területén, néhány kilométerre Velika Kladuša boszniai várostól.
A Guardiannek betekintése volt a jelentésbe, amely szerint az afgán nő elmondta, hogy negyedmagával próbálta meg átlépni a határt, köztük két gyerekkel, de a horvát rendőrök megállították őket, fegyvert szegezve rájuk. Az afgánok menedékjogot kértek, a tanúk szerint (értsd: többi migráns) azonban az egyik rendőr széttépte a papírokat, és nevetett rajtuk.
– Sértegetett bennünket, megpofozta azt az idős férfit, aki velünk volt, és a gyerekeket szintén, majd azt mondta, hogy ürítsük ki a zsebeinket, és mutassuk meg nekik a táskáinkat
– mondta az asszony, aki hozzátette:
– Aztán félre vitt, és meg akart motozni. Ragaszkodtam hozzá, hogy ne érjen hozzám. Megkérdezte tőlem, hogy miért. Mondtam neki, mert nő és muszlim vagyok, és ez haram (tilos). A rendőr a fejem felé kapott, és azt mondta: ha muszlim vagy, miért jöttél Horvátországba, miért nem maradtál Boszniában a muszlimokkal?
A horvát rendőr állítólag levette a nő fejkendőjét és a kabátját.
– Miután levette a kabátomat, a melleimet kezdte tapogatni, amire elsírtam magam – mondta a nő. Adtam a rendőrnek 50 eurót, ami a zsebemben volt, abban a reményben, hogy abbahagyja a tapogatást. A rendőr megparancsolta, hogy vegyem le az összes ingemet, én azonban ezt elutasítottam. Továbbra is megérintette a melleimet, de akkor én már nagyon sírtam. A rendőr azt mondta, hogy hagyjam abba a sírást, miközben azt gesztikulálta, hogy megfojt, ha folytatom. Féltem, de abbahagytam a sírást.
A BALK korábban járt az említett vidéken, és meg tudja erősíteni, hogy erőteljes a horvát rendőri jelenlét a térségben a határral hosszú kilométerek szinte párhuzamosan haladó mellékút mentén, ahonnan a horvát rendőrök kisbuszokkal szállítják el a migránsokat, nyilván nem menekülttáborokba, mert ilyenek nincsenek Horvátországban. Ugyanakkor ez nem megerősítése annak, amit a Guardian ír.
Mit ír még a Guradian?
Néhány perccel később egy rendőrségi kisbusz érkezett, és a horvát rendőrök a migránsokat arra utasították, hogy szálljanak fel. Körülbelül 20 percig zötykölődés után pedig leszállították őket a kisbuszról.
A horvát rendőr ismét arra utasította az afgán nőt, hogy vetkőzzön le.
– Amikor ezt kifogásoltam, nagyot csapott az arcomba, és azt mondta: meztelenre vetkőzni. Hat póló és három nadrág volt rajtam. Levettem mindet egy inget és egy nadrágot kivéve, és egy takaróba burkolództam. Egy rendőr odalépett hozzám, és tapogatni kezdett a takarón keresztül. Érezhette, hogy van még rajtam ruha, és pofon vágott, mondván, mindent le kell vetnem, még a fehérneműt is. A rendőr ismét tapogatni kezdett, amikor már meztelen voltam. Ezután megkérdezte, hogy szeretem-e? Azt mondta nekem. Én szeretlek téged, te szeretsz-e engem? Akarod, hogy elvigyelek valahova, ahol velem lehetsz?
– mondta az afgán nő.
– Féltem és zokogtam. Felajánlotta, hogy bevisz az erdőbe, és megkérdezte, értem-e, hogy mire gondol. Intettem neki, hogy nem értem. De értettem. A rendőr ekkor megfogta a vállamat, és egy másik rendőr irányába tolt. Mindkettőjüknek zseblámpája volt a homlokán, és nem láttam jól őket. A rendőr, aki megérintett, elővett egy kést, és a torkomhoz szorította. Azt mondta nekem, hogy ha bárkinek bármit elmondok, akkor megöl, ha valaha is visszatérnék Horvátországba, akkor maga alá gyűr az erdőben.
A rendőr állítólag ismét megütötte a nőt, majd verni kezdte a csoport többi tagját az arcukon, a fejükön és a lábukon. Aztán a rendőrök, megint csak állítólag megparancsolták nekik, hogy térjenek vissza Boszniába.
Velika Kladušában korábban a BALK is találkozott migránsokkal, akik különböző sérüléseket mutogattak azt állítva, hogy azokat a horvát rendőrök okozták nekik.
Ilyenkor lehetetlen eldönteni, hogy mi az igazság, és hogy valóban az történt-e vagy úgy történt-e, ahogy a migránsok állítják.
De azt sem lehet kizárni, hogy a migránsok bizonyos esetekben igazat mondanak, és a rendőrök valóban bántalmazták őket.
A DRC és az EU
Charlotte Slente, a Dán Menekültügyi Tanács (DRC) főtitkára sokkolónak nevezte az esetet.
– Annak ellenére, hogy 2021-ben kevesebb kitoloncolás történt Horvátország és Bosznia- Hercegovina határán, a bejelentett erőszak és visszaélés változatlan marad
– jelentette ki Slente asszony.
Az Európai Bizottság “feltételezett súlyos bűncselekménynek” minősítette az esetet, és sürgette a horvát hatóságokat, hogy “alaposan vizsgálják meg az összes állítást”, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket.
– Kapcsolatban vagyunk a horvát hatóságokkal, amelyek vállalták, hogy kivizsgálják a külső határaikon elkövetett bántalmazásokkal kapcsolatos vádakat, szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és folyamatosan tájékoztatják a bizottságot az elért haladásról. A bizottság segíti őket ebben a feladatban, finanszíroz egy független ellenőrzési mechanizmust, amelyet Horvátország vezet, és bevonja a különböző érdekelt feleket, például a nem kormányzati szervezeteket (NGO) és a nemzetközi szervezeteket.
Horvát válasz
A horvát belügyminisztérium elutasította a migránsok elleni erőszakkal kapcsolatos újabb vádakat, miután a Guardian a Dán Menekültügyi Tanácsra hivatkozva arról számolt be, hogy a horvát rendőrség a boszniai-horvát határátlépést követően kétszer is szexuálisan zaklatott egy afgán állampolgárt.
A zágrábi belügyminisztérium bejelentette, hogy “abszolút megdöbbentették” a fenti állítások, és hogy a leírtakkal vádoltak meg egy horvát rendőrt.
– A horvát rendőrök a migránsok humánus cselekedeteikkel migránsok százainak az életét mentették meg, kihozva az illegális migránsokat az aknamezőkről, kiemelve őket a szakadékokból, megmentve őket a fulladástól vagy a hóviharoktól. A horvát rendőrség szervezett és professzionális hozzáállást mutatott fel a horvát határ védelmében, amely egyúttal az Európai Unió külső határa is, a horvát rendőrök pedig áldozatkészségükről és humánus hozzáállásukról is tanúbizonyságot tettek
– jegyezte meg a horvát belügyminisztérium, amely szerint a Guradian “már szokás szerint” támadja a horvát rendőrséget, és bizonyítékok nélkül igyekszik egy “brutális, embertelen gyülekezetként bemutatni, amely hajlamos a törvénytelen migránsok kirablására és zaklatására”.
__________________________
Forrás: Guardian, internet
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is