Koszovó kedvenc sportja az előrehozott választás

Koszovó újra az urnákhoz vonul: sem Kurti, sem az ellenzék nem nyugodhat meg

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Június 7-én, vagyis holnap előrehozott parlamenti választást tartanak Koszovóban. Az ország alig másfél év alatt harmadszor járul az urnákhoz, ami jól mutatja a fiatal állam politikai rendszerének instabilitását.

A választás tétje túlmutat a kormányalakításon, hiszen a kérdés az, hogy Koszovó képes-e végre stabilitást teremteni, vagy tovább folytatódik a választások, koalíciós válságok és politikai patthelyzetek végeláthatatlan balkáni körforgása.

Választás választást követ

A 2008-ban függetlenné vált Koszovó történetének jelentős részét politikai instabilitás és gyakori kormányváltások kísérték.

Az ország alkotmányos rendszere ugyan parlamentáris demokráciára épül, a gyakorlatban azonban a töredezett pártrendszer, a mély politikai megosztottság, a szerb provokációk és a nemzetközi szereplők állandó jelenléte miatt nehéz stabil kormányzati többséget kialakítani.

A június 7-i választás hátterében ezúttal az államfő megválasztásának kudarca áll. A politikai erők nem tudtak megállapodni a szükséges parlamenti többségről, ami újabb intézményi válságot idézett elő és előrehozott választásokhoz vezetett.

A helyzetet jól érzékelteti, hogy ez már a harmadik országos választási ciklus rövid időn belül, miközben az elmúlt másfél évben helyhatósági választásokat is tartottak.

Kurti előnyei és hátrányai?

A kampány középpontjában továbbra is Albin Kurti miniszterelnök áll. Az egykori aktivista és ellenzéki politikus mára Koszovó messze legmeghatározóbb politikai szereplőjévé vált.

Pártja, a Vetëvendosje (Önrendelkezés Mozgalom) alapevő üzenetei elsősorban az állami szuverenitás erősítése, a korrupció visszaszorítása és a hagyományos politikai elit leváltása.

Kapcsolódó cikk

Újraindítás: másfél év alatt jön a harmadik választás

Kurti politikai sikerének egyik kulcsa, hogy sok koszovói albán szemében ő testesíti meg a régi pártelitekkel szembeni alternatívát. Kormányzása alatt különösen hangsúlyossá vált a szerb többségű észak-koszovói területek feletti állami kontroll megerősítése, ami jelentős támogatást hozott számára az albán többség körében.

Ugyanakkor éppen ez a politika okozta a legtöbb konfliktust a nemzetközi partnerekkel. Az Európai Unió és az Egyesült Államok többször is bírálta a pristinai vezetést az északi régióban tett egyoldalú lépések miatt.

Miközben Kurti otthon gyakran a nemzeti érdekek védelmezőjeként jelenik meg, a nyugati fővárosokban sokan úgy látják, hogy politikája olykor megnehezíti a Szerbiával folytatott párbeszédet.

A választás egyik legnagyobb kérdése ezért nem az, hogy a Vetëvendosje lesz-e a legerősebb párt, hanem hogy képes lesz-e olyan eredményt elérni, amely lehetővé teszi egy stabil parlamenti többség kialakítását.

Az ellenzék reményei

Kurti kihívói elsősorban a Demokratikus Liga (LDK) és a Demokratikus Párt (PDK).

Mindkét politikai erő igyekszik kihasználni a kormányzással szembeni elégedetlenséget, ugyanakkor eddig egyikük sem tudott olyan kiemelt vezetőt felmutatni, aki egyértelmű alternatívát jelentene a jelenlegi miniszterelnökkel szemben.

Az ellenzék fő érve, hogy Kurti konfrontatív stílusa tovább mélyítette a politikai megosztottságot és rontotta a kapcsolatokat a nyugati partnerekkel. Szerintük Koszovónak pragmatikusabb politikára és szélesebb politikai konszenzusra lenne szüksége ahhoz, hogy előrelépjen az euroatlanti integráció útján.

A probléma ugyanakkor az, hogy az ellenzéki pártok közötti együttműködés sem magától értetődő. Még egy esetleges Kurti-ellenes parlamenti többség esetén sem biztos, hogy létrejöhet egy hosszú távon működőképes koalíció.

Visszatért Rugova pártjába Vjosa Osmani

A holnapi koszovói előrehozott parlamenti választás kampányának egyik legnagyobb meglepetése Vjosa Osmani visszatérése volt a Koszovói Demokratikus Ligába (LDK), amelyet a modern Koszovó megteremtőjeként tisztelt Ibrahim Rugova alapított.

Osmani 2021-ben hagyta el az LDK-t, miután konfliktusba került a párt akkori vezetésével, majd Albin Kurti Önrendelkezés (Vetëvendosje) mozgalmával lépett szövetségre. Az együttműködés sikeresnek bizonyult: Osmani köztársasági elnök lett, Kurti pedig elsöprő választási győzelmet aratott.

Vjosa Osmani volt elnök erősen belevetette magát a kampányba Lumir Abdixhiku oldalán (Forrás: Facebook, Vjosa Osmani)

Most azonban a politikus visszatért egykori pártjához, ami jelentős lendületet adhat az utóbbi években meggyengült LDK-nak. A párt jelenlegi vezetője, Lumir Abdixhiku arra építette kampányát, hogy Osmani személye visszacsábíthatja azokat a mérsékeltebb szavazókat, akik korábban Kurti mögé álltak be.

A Rugova-féle politikai örökségre építő párt hosszú idő után ismét esélyt lát arra, hogy meghatározó szereplővé váljon a koszovói politikában, és akár kormányalakító tényezőként térjen vissza.

Vjosa Osmani a kampány során élesen bírálta azokat a politikai szereplőket, akik szerinte saját hatalmuk megőrzése érdekében félelemben tartják a társadalmat, miközben akadályként tekintenek Koszovó nemzetközi megerősödésére. Bár név szerint nem említette Albin Kurtit, sokan úgy értelmezték szavait, hogy az egykori szövetségesének is üzent.

A közvélemény-kutatások továbbra is a Vetëvendosjét tartják a legerősebb pártnak, de Osmani visszatérése megnehezítheti Kurti dolgát. Az LDK reményei szerint a volt köztársasági elnök népszerűsége elegendő lehet ahhoz, hogy a párt jelentősen javítsa eredményét, és megtörje az Önrendelkezés több éve tartó politikai fölényét.

A kérdés most az, hogy a Rugova-párt egykori sztárjának „hazatérése” valóban új lendületet ad-e az LDK-nak, vagy Koszovó választói továbbra is Albin Kurti kezében látják az ország jövőjét. A válaszra már nem kell sokat várni.

A szerbek királycsinálók lehetnek?

A koszovói parlament 120 képviselőből áll, a kormányalakításhoz legalább 61 mandátum szükséges. A közvélemény-kutatások alapján a Vetëvendosje várhatóan ismét az első helyen végezhet, ugyanakkor önálló többsége korántsem biztos.

Ez azt jelenti, hogy a választás utáni hetek legfontosabb kérdése nem a győztes kiléte, hanem a koalíciós matematika lehet. Koszovó politikai rendszerének egyik sajátossága, hogy a parlament 120 helyéből húszat a kisebbségi közösségek számára tartanak fenn. Ezek közül tíz mandátum a szerb közösséget illeti meg.

Ez a rendszer biztosítja, hogy a szerbek politikai képviselete akkor is megmaradjon, ha számarányuk alapján nem jutnának ekkora befolyáshoz.

A gyakorlatban azonban ez azt is jelenti, hogy a szerb pártok esetleg a mérleg nyelvévé válhatnak a parlamentben. A legfontosabb szereplő továbbra is a Szerb Lista, amely szoros kapcsolatban áll Belgráddal és Aleksandar Vučić szerb elnök politikai rendszerével, ezért nagyon kicsi, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy bármelyik koszovói albán párt összeállna vele.

Az európai fókusz megvan, de az európai jövő?

Az Európai Unió számára Koszovó stabilitása közvetlenül összefügg a Nyugat-Balkán jövőjével. Brüsszel évek óta próbálja előmozdítani a Belgrád és Pristina közötti normalizációs folyamatot, ám az eredmények korlátozottak. Az Ohridi Megállapodás és a korábbi brüsszeli egyezségek végrehajtása továbbra is akadozik, vagy inkább mára már megfeneklett.

Az Egyesült Államok szintén kulcsszereplő maradt. Washington továbbra is Koszovó legfontosabb nemzetközi támogatója és biztonsági garanciája, ugyanakkor az elmúlt években többször nyílt kritikát fogalmazott meg a Kurti-kormánnyal szemben.

Az amerikai diplomácia elsődleges célja jelenleg nem valamelyik politikai erő támogatása, hanem a stabilitás fenntartása és a Szerbiával szinte már teljesen elakadt párbeszéd „folytonosságának” biztosítása.

Kapcsolódó cikk

A NATO Koszovóban erősít, a levegőből figyeli Szerbiát

A biztonsági dimenzióban továbbra is a NATO vezette KFOR-misszió a legfontosabb szereplő. Az észak-koszovói incidensek az elmúlt években többször is emlékeztettek arra, hogy a térség stabilitása továbbra sem magától értetődő, miután a szerb erőszakkal szemben a NATO sem állt a helyzet magaslatán.

A június 7-i választás legfontosabb kérdése valójában nem az, hogy melyik párt végez az első helyen. A döntő kérdés az, hogy létrejön-e olyan parlamenti többség, amely képes több évre szóló kormányzást biztosítani.

Ha a jelenlegi politikai erőviszonyok változatlanok maradnak, könnyen elképzelhető, hogy Koszovó néhány hónapon vagy egy-két éven belül ismét választások elé néz. Ebben az esetben beigazolódhat az a diagnózis, amely szerint az ország politikai rendszere egyfajta „permanens választási válságban” működik, ahol a választások már nem a problémák megoldását, hanem azok folyamatos újratermelését szolgálják.