Ukrajna háborús bűnökkel vádol egy boszniai szerb férfit

A Wagner szerb „Farkasa”: Ukrajna civilek elleni háborús bűnökkel gyanúsítja Davor Savičićot

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az ukrán hatóságok hivatalosan is háborús bűnök elkövetésével gyanúsítják a Bosznia-Hercegovinából származó Davor Savičićot, aki az orosz hadsereg oldalán harcol Ukrajnában.

Az Ukrajna Hivatalos Közlönyében közzétett információk szerint a kettős – boszniai és orosz – állampolgársággal rendelkező férfit civilekkel szembeni kegyetlen bánásmóddal, valamint a háborús jog megsértésével vádolják. Itt a gyanúsítás és a vád szinte egybeesik.

Az ukrán nyomozók szerint Savičić nem egyedül követte el a feltételezett bűncselekményeket, hanem más személyekkel előre egyeztetve, szervezetten járt el. Az ukrán hatóságok 2026 júniusára idézték be kihallgatásra.

A boszniai Detektor korábbi oknyomozása szerint Savičić nem csupán harcolt az orosz oldalon, hanem boszniai önkéntesek toborzásában is részt vett. Az ukrán dokumentumok alapján 2022 februárja és márciusa között a „Farkasok” nevű egységet vezette a Kijev környéki harcok során, az orosz hadsereg „Vosztok” csoportjának részeként. Jelenleg a Redut nevű orosz magán katonai alakulat tagjaként tartják számon.

Az ügy részleteit „Az ukrán nép hóhérainak könyve” nevű szervezet hozta nyilvánosságra. Az ukrán elnöki kezdeményezésre létrehozott adatbázis azokat a személyeket gyűjti össze, akiket Ukrajna háborús bűncselekményekkel gyanúsít. A szervezet szerint a nyomozás már 2024 óta folyik Savičić ellen, az információk pedig az Ukrán Biztonsági Szolgálattól (SZBU) és az ukrán katonai hírszerzéstől származnak.

Kegyetlen bánásmóddal gyanúsítják

A nyomozati anyag szerint Savičić és emberei 2022 márciusában több ukrán civilt is fogva tartottak és bántalmaztak. Az egyik esetben egy Fedorivka faluban bujkáló férfit állítólag arra kényszerítettek, hogy alsóneműre vetkőzzön, majd megkötözték és az erdőbe hurcolták.

A vád szerint a férfit egy fához kötötték, háta mögé pedig egy biztosítószeg nélküli kézigránátot helyeztek, ami miatt hosszú ideig mozdulatlanul kellett állnia. Később kihallgatásnak vetették alá, ennek során az ukrán hadsereg állásairól próbáltak információt szerezni tőle, illetve arra akarták rávenni, hogy nyilatkozzon egy orosz médiumnak.

Miután ezt megtagadta, Savičić állítólag fegyvere tusával verte a férfit, majd arra kényszerítették, hogy saját magának gödröt ásson. A nyomozás szerint az áldozat hét napot töltött ott szinte étel és víz nélkül.

A vádak egy másik esetet is említenek: az orosz katonák 2022 márciusában egy Ivankiv környéki házból hurcoltak el egy nőt, akit napokig fogva tartottak az erdőben. Az ukrán szervezet szerint a nőt később Savičić elé vitték kihallgatásra, ahol információkat követeltek tőle az ukrán hadseregről, majd propagandacélokra videófelvételt készíttettek vele. A nő állítása szerint megfenyegették és fizikailag is bántalmazták.

A Detektor ugyanakkor megjegyzi: ezeket az állításokat független forrásból nem tudta ellenőrizni, Savičić pedig a Telegramon elküldött kérdésekre nem válaszolt.

Balkáni önkéntesek az orosz oldalon

A boszniai szerb önkéntes neve korábban is felbukkant a nyilvánosságban. 2025 májusában Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság akkori elnöke közös fényképet tett közzé vele egy oroszországi látogatása során.

Savičić (balról a második, tetoválással a karján) egy Dodikkal tartott moszkvai találkozó alkalmával (Fotó: Detektor /A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke)

Az ukrán hatóságok szerint jelenleg mintegy 200 balkáni önkéntes harcol az orosz oldalon Ukrajnában, annak ellenére, hogy több ország jogszabályai tiltják az idegen fegyveres konfliktusokban való részvételt. Ukrajna korábban Bosznia-Hercegovinától is adatokat kért tizenkét boszniai állampolgárról, akiket háborús bűnökkel gyanúsítanak.

Az EUROPOL korábbi közlése szerint ezek a személyek annak a több száz fős csoportnak a tagjai lehetnek, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Wagner és a Redut orosz félkatonai szervezetekkel súlyos háborús bűncselekményeket követtek el Ukrajnában.

Davor Savičić útja a jugoszláv háborúktól Ukrajnáig

Az amerikai Jamestown Foundation egy hónappal ezelőtt megjelent cikkében részletesen bemutatta a washingtoni törvényhozóknak Davor Savičićot, aki a kilencvenes évek balkáni háborúinak generációjához tartozik.

A források szerint az azóta különböző háborúkban „praktizáló” Savičić a délszláv vérontás során kapcsolatba került a hírhedt szerb félkatonai alakulatokkal, köztük Arkan Tigriseivel és a Zoran Đinđić volt szerb miniszterelnököt meggyilkoló vörös sapkás műveleti egységgel, a JSO-val is.

Kapcsolódó cikk

A szerb Bagoly most még Ukrajnában harcol, a következő helyszín Koszovó

Nevét a koszovói háborúhoz kapcsolódó ügyekben is emlegették, valamint montenegrói robbantásos merényletekkel összefüggésben is körözték. A vádak egy részét soha nem sikerült teljes bizonyossággal megfogalmazni, de a balkáni sajtóban évtizedek óta visszatérő szereplőként jelenik meg.

Miután eltűnt a Balkánról, 2016-ban újra felbukkant Szíriában, ahol már az orosz Wagner-csoport oldalán harcolt Bassár el-Aszad rezsimjének támogatására.

Brit és orosz oknyomozó anyagok szerint részt vett a Palmüra visszafoglalásáért vívott harcokban is. A Wagner-zsoldosok arról beszéltek, hogy Savičić már 2014-ben az orosz oldalon harcolt a kelet-ukrajnai Luhanszk térségében.

Putyin új külföldi hadserege

Az ukrajnai teljes körű invázió kezdete után Savičić már nemcsak harcolt, hanem toborzóként és kiképzőként is aktív szerepet vállalt.

2023 augusztusában, nem sokkal Jevgenyij Prigozsin Wagner-lázadása után, megjelent Vlagyimir Szolovjov orosz propagandista televíziós műsorában, ahol nyíltan szerb és orosz önkénteseket hívott a frontra.

Kapcsolódó cikk

ÚJRAJÁTSZOTT HÁBORÚK: Délszlávok harca Ukrajnában

A műsorban kijelentette: „A katonák most már hivatalosan az orosz védelmi minisztériummal szerződnek.” Mellette ült egy másik szerb harcos, Dejan Berić is, aki azt állította, hogy „az orosz hadsereg külföldi önkénteseinek többsége Szerbiából érkezik.”

A külföldi zsoldba történő elszegődés hivatalosan illegális Szerbiában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában, ezért a toborzóhálózat gyakran építőipari munkavállalásnak álcázza az oroszországi utazásokat.

Egyes szerb önkéntesek olyan szerződéseket mutattak be a hatóságoknak, amelyek szerint építőipari cégeknél dolgoznak Oroszországban, miközben valójában katonai kiképzésre mentek, és a frontra vitték őket.

A Kreml számára is veszélyessé válhatnak

A Jamestown Foundation szerint Moszkva rövid távon profitál a félkatonai hálózatokból és a külföldi zsoldosokból, hosszú távon azonban ezek a csoportok komoly biztonsági kockázattá válhatnak.

A Wagner-csoport 2023-as lázadása már megmutatta, milyen veszélyes lehet, amikor egy félállami fegyveres szervezet önálló politikai és katonai erővé növi ki magát.
A tanulmány szerint ma már az Ukrajnában harcoló orosz irányítású alakulatok akár 40 százalékát szabálytalanul működő, félkatonai egységek alkotják.

A szerzők arra figyelmeztetnek: a balkáni veteránok, például Savičić, ma az orosz háborús gépezet fontos, bár sokszor láthatatlan pillérei. Ha azonban egyszer megváltozik a politikai helyzet Oroszországban, kérdéses lehet, meddig maradnak lojálisak Moszkvához.