A karaván csendben halad, a kutya sem ugat

Mi lesz az orosz gáz betiltása után Boszniában?

A Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti államközi megállapodás, amely biztosítja a két ország gázhálózatainak összekapcsolására irányuló projekt megvalósítását, a végső szakaszban van, és legkésőbb két-három hónapon belül aláírják – jelentette be Vedran Lakić, a bosznia-hercegovinai Föderáció energia-, bányászati és ipari minisztere.

Nem önkényes időkeret

Az államközi megállapodás szükséges előfeltétele a nagy energiaprojekt, a déli interkonnektor (magyarul: összekötő vezeték) megvalósításának, amely egy új gázvezeték építését jelenti Bosznia-Hercegovinában, amely Posušje és Zagvozd érintésével kapcsolódna a meglévő horvátországi gázhálózathoz.

A Slobodna Bosna (Szabad Bosznia) portálnak adott interjúban Lakić rámutatott, hogy 2027 vége a teljes projekt megvalósításának végső határideje.

Kapcsolódó cikk

Amerikai nyomásra kiszorulhat az orosz gáz a boszniai Föderációból

Azt mondta, hogy ez nem önkényes időkeret, hanem stratégiai szükséglet, mert akkor lép életbe az Európai Unió testületeinek határozata a fosszilis tüzelőanyagok, vagyis a gáz Oroszországból történő behozatalának betiltásáról, ezektől az energiahordozóktól Bosznia-Hercegovina jelenleg teljes mértékben függ.

Lakić elmagyarázta, hogy ezzel egy időben a déli interkonnektorról szóló törvény módosításai is készülnek, amelyet a parlament tavaly januárban fogadott el. A törvénymódosítás nagyjából a szarajevói BH Gas szerepéről szóló kitételeket érinti, azaz mindazt, amit annak idején a HDZ BiH (Hrvatska demokratska zajednica Bosne i Hercegovine – Bosznia és Hercegovina Horvát Demokratikus Közössége) kifogásolt.

Emlékeztetésképpen, annakidején a gordiuszi csomót a szarajevói amerikai nagykövetség közvetítésével sikerült átvágni, azaz olyan politikai megállapodás született, hogy a projekt megvalósítását egy amerikai magáncégre bízzák.

Terjeszkednek az amerikaiak

Vedran Lakić interjújában megerősítette, hogy a gázvezeték építése mellett három gázüzemű erőmű építését is fontolgatják, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy az egész projekt anyagilag megalapozottá váljon, tekintettel arra, hogy Bosznia-Hercegovinában viszonylag kevés fogyasztó használja ezt az energiaforrást.

„Ez nem a befektető, hanem a minisztérium kérése volt. Ha nincsenek nagy gázfogyasztóink, nincs senki, aki fizetné az infrastruktúra-projektet, így végül ennek költségei a polgárokra hárulna” – mondta.

A korábban közzétett információk szerint legalább három gázüzemű erőművet építenének. Egy teljesen újat Mostarban, míg a meglévő szénüzemű erőműveket Kakanjban és Tuzlában módosítják. A tervek szerint a teljes telepített kapacitás 1200 megawatt lesz.

A megállapodást is John Ginkel, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője hozta tető alá tavaly novemberben (Forrás: X platform)

A projektek megvalósítása iránt közvetlen érdeklődést mutat az amerikai AAFS Infrastructure and Energy LLC vállalat és a Bechtel építőipari óriás.

Az AAFS érdeklődését fejezte ki a szarajevói és mostari repülőterek irányításának átvétele iránt, míg a Bechtel esetleg magára vállalhatná a Szarajevó és Mostar közötti V.c szárazföldi folyosó autópályaszakaszának megépítését ennek legigényesebb szakaszán, amely magában foglalja egy tíz kilométer hosszú alagút építését is a Prenj-hegyen át.

Csúcsforgalom Washingtonban

Miután jelenleg minden arra utal, hogy a Trump-adminisztráció kevés érdeklődést mutat Bosznia-Hercegovina irányába – még mindig nem nevezték ki a szarajevói nagykövetet -, az érdekelt felek a zavarosban halásznak és az adminisztráció alacsonyabb szintjein, illetve különféle érdekcsoportok közbenjárásával igyekeznek intézni dolgokat.

Úgy tűnik ebben a játékban a bosnyákok/muzulmánok találták fel a legkevésbé magukat, mert az utóbbi pár amerikai adminisztráció kitartóan pártolta őket és az általuk képviselt kvázi „polgári Bosznia-Hercegovina” projektjét, amely egyértelműen egy Szarajevó központú, egységes, ám bosnyák irányítású Bosznia-Hercegovina kialakítását célozta meg.

Kapcsolódó cikk

A Nyugat-Balkán nagykövetek nélkül marad, Trump újragondolja a diplomáciát

Elsőként Milorad Dodik boszniai szerb vezető kötött valamilyen, azóta sem meghatározott „dealt”, aminek köszönhetően amilyen gyorsan felkerült, olyan gyorsan le is került az amerikai szankciós listáról.

Dragan Čović, a HDZ BiH szinte örökös elnöke ezen a héten azt mondta, hogy itt az ideje újra meghatározni azt a daytoni alkotmányos keretet, amelyben a Bosznia-Hercegovina több mint 30 éve él, és bejelentette, hogy elkezdte keresni a támogatást Brüsszelben és Washingtonban a horvátok követeléseinek megvalósításához, mert szerinte, most már teljesen világos, hogy Bosznia-Hercegovinán belül lehetetlen megállapodást elérni.

„Az Egyesült Államok esetében most ezekre a tárgyalásokra megyünk. Washingtonban már sokan egyet értenek azzal, hogy a választási törvény kérdését gyorsan és nagyon világosan kell rendezni. Hogy a horvátokat soha többé ne lehessen leszavazni, hogy ne legyen két bosnyák elnöki tag a bosznia-hercegovinai elnökségben. Nyilvánvaló, hogy ezt egyedül nem tudjuk megoldani. És az is, hogy a világ legnagyobb adminisztrációjának támogatása nélkül ez szinte lehetetlen” – mondta Čović.

A harmadik, horvát entitásról nem volt szó, de a fű alatt erőteljesen nyomják. Nyilván még nem sikerült megtalálni azt az üzleti megoldást, amire Trump, illetve az adminisztráció egyéb befolyásos tagjai is rábólintanának.