Amerikai nyomásra kiszorulhat az orosz gáz a boszniai Föderációból

America First, az Egyesült Államok a boszniai Föderációból is kiszorítja az orosz gázt

Az Egyesült Államok boszniai-hercegovinai nagykövetségén csütörtökön ülést tartottak a Föderáció szintjén hatalmon lévő pártok vezetői, egyetlen napirendi ponttal – a Déli Gázösszeköttetés (Južna interkonekcija) témájával. A találkozón (amerikai nyomásra) új megoldási javaslat született, a szarajevói Klix hírportál szerint azonban a legfontosabb kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradtak.

Óvatos(abb) amerikai nyomás

A találkozón résztvevők nyilatkozatai alapján a projekt „holtpontról” való elmozdítása úgy valósulhat meg, hogy egy amerikai cég venné át az irányítást, amely három évtizedes koncessziót kapna a gázvezeték üzemeltetésére.

A találkozó után nyilatkozatot tett a HDZ elnöke, Dragan Čović, a NiP elnöke, Elmedin Konaković, valamint a Naša stranka elnöknője, Sabina Ćudić. Üzenetük egységes volt: ez egy jó megoldás.

A Föderáció küldöttségét John Ginkel, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője látta vendégül (Forrás: X platform)

Dragan Čović, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség elnöke úgy értékelte, hogy az amerikai kormánnyal kötött megállapodás védi a horvátok érdekeit Bosznia-Hercegovinában, miután az amerikaiak egy magáncégüket vonják be a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti gázvezeték építésébe.

Ez mindenképpen fordulatot jelent, miután az előző amerikai nagykövet, Michael Murphy szankciókkal fenyegette meg a boszniai horvát vezetőt, hogy ha nem fogadja el a korábbi megoldást, amely szerint egy szarajevói székhelyű vállalat (BH Gas) vezetné a csővezeték építését és üzemeltetését.

Čović hozzátette, hogy a mostani megállapodás megmutatta a horvátok amerikai kormányban ülő barátainak, hogy a horvátok érdeke, hogy végre a legtöbb boszniai horvát megyében gázhoz jussanak a gazdaság fejlesztése érdekében.

Ám sem az ő nyilatkozatában, sem az USA nagykövetségének hivatalos közleményében nem hangzottak el válaszok néhány kulcsfontosságú kérdésre, amelyek a bosznia-hercegovinai Föderáció lakossága számára kiemelt jelentőségűek.

Az világos, hogy az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) importja elmozdulást jelent az orosz földgáztól, amelytől jelenleg a Föderáció nagyban függ, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az orosz gáz amerikai LNG-re történő cseréje áremeléssel jár majd.

Az amerikaiak biztosra mentek, a csütörtöki találkozót megelőzően külön is megdolgozták a boszniai horvátok vezetőjét, akivel egy héttel korábban tárgyaltak (Forrás: amerikai nagykövetség)

Ezzel kapcsolatban számos kérdés merülhet fel, amelyek közül az egyik, hogy szükséges lesz-e az LNG miatt a meglévő, hagyományos (orosz) földgázra tervezett infrastruktúra átalakítása, és lesz-e lehetőségük a Föderáció polgárainak a választásra az LNG és a hagyományos gáz között, vagy teljesen megszűnik az orosz gáz importja.

Az is kérdés, hogy jelent-e további költségnövekedést a fogyasztók számára, hogy egy amerikai cég kap koncessziót a bosznia-hercegovinai Déli Gázösszeköttetés üzemeltetésére?

A BH Gas szerepe

A fenti kérdések mellett továbbra is homály fedi, hogy mi lesz a BH Gas vállalat jövőbeli szerepe, ez az állami tulajdonban lévő földgázszállító cég ugyanis kulcsszerepet játszik az ország energiabiztonságában, és mivel Bosznia nem rendelkezik saját gázkitermeléssel, ezért teljes mértékben importfüggő.

A Déli Gázösszeköttetésről szóló, 2024 decemberében a Föderáció Képviselőházában elfogadott törvény értelmében – amelyet idén januárban elfogadott a Népek Háza is – a BH Gas lett volna az a cég, amelynek a projekt megvalósítását irányítania kellett volna.

A bosnyákokat is bevonták, középen Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter

Dragan Čović, a Horvát Demokratikus Közösség bosznia-hercegovinai helytartója és az ottani Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski narodni sabor BiH, HNS) azonban nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a vezetéket a szarajevói BH-Gas kezelje, amelyre nekik nincs befolyásuk, ezért egy új cég létrehozását javasolták, amelynek székhelye Mostarban lenne, és amelyben a horvátok is képviselve lennének, vagyis főleg ők irányítanának.

A részben a horvát pártok számára tett engedményként már korábban eldőlt, hogy átalakítják a BH Gas Igazgatótanácsát, amelyre még a gázvezeték építésének megkezdése előtt sort kellene keríteni.

Továbbá, létre kellett volna hozni olyan bizottságokat is, amelyek a Déli Gázösszeköttetés építésével kapcsolatos előrehaladást vizsgálják, a felmerült kérdésekkel kapcsolatban azonban egyelőre nincs válasz arra, hogy a továbbiakban milyen megbízatást kap a BH Gas a Déli Gázösszeköttetés megépítésében, illetve, hogy lesz-e benne egyáltalán bármilyen szerepe.

John Ginkel amerikai ügyvivő november 12-én találkozott Nermin Nikšićtyel, a Bosznia-Hercegovinai Szövetség (FBiH) miniszterelnökével is, hogy megvitassák a Déli Gázösszeköttetés ügyét (Forrás: X platfom, amerikai nagykövetség)

Az amerikai bábáskodással megszületett megállapodás után valószínűnek tűnik, hogy szükség lesz a Déli Gázösszeköttetésről szóló törvény módosítására, ami magával vonhatja azoknak a bizottságoknak a megszüntetését is, amelyeknek az építéssel kapcsolatos kérdésekkel kellene foglalkozniuk.

Horvátország szerepe

Egybehangzó zágrábi és szarajevói közlések szerint a horvát kormány képviselői is bekapcsolódtak az egyeztetésekbe annak érdekében, hogy segítsenek a megállapodás elérésében – többek között Ante Šušnjar gazdasági miniszter részvételével.

John Ginkel, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője Szarajevóban a horvát és bosnyák pártokkal tartott találkozó során olyan megoldási javaslatot terjesztett elő, amely szerint a Déli Gázösszeköttetés megépítését egy amerikai magánvállalat venné át, amely 30 éves koncessziót kapna a vezeték üzemeltetésére.

Dragan Čović elmondása szerint az amerikai nagykövetségen tartott ülésen minden jelenlévő fél egyetértett ezzel a javaslattal. Hozzátette azonban, hogy a jogi keretek rendezése még hátravan – különös tekintettel arra, hogy az év elején, Michael Murphy akkori amerikai nagykövet erőteljes nyomására, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció parlamentje elfogadta a Déli Gázösszeköttetésről szóló törvényt, annak ellenére, hogy egyik horvát képviselő sem szavazta meg azt egyik házban sem.

A Déli Gázösszeköttetés projektje egy új gázvezeték-nyomvonal kiépítését irányozza elő, amely összekötné Bosznia-Hercegovinát a horvát rendszerrel és a krki cseppfolyósított földgáz terminállal, biztosítva ezzel egy alternatív ellátási útvonalat. Ezáltal Horvátország a boszniai, valamint a közép- és délkelet-európai térség egyik fő gázellátási csomópontjává válna.

A horvát fél feladata lenne a vezeték kiépítése Dugopoljétól az Imotski melletti határig, ahol az csatlakozna a bosznia-hercegovinai hálózathoz. Innen két új ágat fejlesztenének ki: az egyik Hercegovinát, a másik Közép-Boszniát látná el földgázzal.

Zágrábban megjegyezték, hogy jelenleg Bosznia-Hercegovina szinte teljes egészében az orosz földgáz behozatalától függ a meglévő vezetékrendszeren keresztül, ami mind politikai, mind energetikai szempontból kockázatos. A Déli Gázösszeköttetés megvalósítása stratégiai alternatívát nyújtana az amerikai LNG révén, ezáltal növelve az ország energiabiztonságát, csökkentve a függőséget egyetlen beszállítótól.

Magyarország szerepe

A BH Gas jelenleg Szerbián keresztül kapja az orosz földgázt a Török Áramlat vezetéken át. Korábban Magyarországon keresztül, az ukrán tranzitútvonalon érkezett a gáz Boszniába, de a Gazprom 2021–2022-ben átterelte a szállításokat a déli útvonalra.

Az áttereléssel a Gazprom 2021 április 1-jétől annak ellenére kizárta Magyarországot, illetve a magyar FGSZ-t, hogy annak 2023-ig tartó szerződése volt a régi útvonalra, vagyis az Ukrajnán és a Magyarországon keresztül történő szállításra.

Kapcsolódó cikk

Bosznia orosz gázzal fűt az ottani horvátok politikai ambíciói miatt

Ezért 2021 szeptemberében az FGSZ keresetet indított az Energoinvesttel, mint importőrrel és a BH-Gasszal, mint szállítóval, valamint a boszniai Föderációval szemben, több mint 21 millió dollár kártérítést követelve.

A zürichi választott bíróság tavaly jogerős ítéletében 11 163 698,40 amerikai dollár megfizetésére kötelezte az Energoinvestet és a BH-Gast. Ezen felül az Energoinvest köteles megfizetni a 2021. október 8-tól felhalmozódott évi 3,2339%-os kamatot, valamint 82 millió forintnyi perköltséget. Fájdalmas következmény lehet viszont, hogy Magyarország lecsúszik a boszniai gázüzletről.

Világos, hogy a Déli Gázösszekötés megépítését követően Oroszország Magyarországgal és Szerbiával együtt kiszorul a játszmából a boszniai Föderáció gázellátását illetően, miközben a boszniai Szerb Köztársaság továbbra is az orosz gázcsapon marad Szerbián keresztül.

Így Bosznia-Hercegovina esetében érvényesnek tűnik a megállapítás, miszerint „egy ország, két gázrendszer”, viszont megszűnik a horvát nemzetre vonatkozó korábbi észrevételünk, miszerint „egy nemzet, két gázrendszer”.